● news.bsdnet.hu

Valamikor, az 1930-as évek vége felé a még kisfiú David Frederick Attenborough az angol vidéket járta, amikor kalapácsával egy követ tört szét. A töredékek között megpillantott valamit. „Ott volt minden részletében tökéletesen, ragyogva, mintha kifényesítették volna, egy lábasfejű felcsavarodott háza… Lélegzetelállító gyönyörűség. És az én szemem volt az első, amely megpillantotta, amióta 200 millió évvel ezelőtt a lakója elhagyta. Az egyik kulcspillanata volt életemnek. Azóta újra és újra átéltem ezt a pillanatot, és a borzongás mindig megjelent” – idézte fel emlékeit a BBC-nek évekkel ezelőtt a világhírű természetfilmes. Még csak tizenhárom éves volt, amikor nyáron egyedül töltött három hetet az északnyugat-angliai tóvidék ifjúsági szállásain, hogy múzeumba illő gyűjteményét bővítse. Leicester környékén gyűjtötte szorgalmasan a fosszíliákat, ma a család egykori otthona a város egyetemének campusa közepén található, ahol tudományos kutatók és mérnökök élnek. Nem messze innen, a sarkon van az a művészeti központ, amely bátyjának, Lord Richard Attenborough-nak az emlékét őrző, aki rengeteg filmben szerepelt, például az 1993-as Jurassic Parkban a fosszíliagyűjtő parkalapítót alakította. De ő volt az emlékezetes, 1982-es Gandhi-film producere, rendezője is. A fivérek egykori otthona fölé pedig az 52 méteres, 18 emletes Attenborough-torony magasodik, amelyet apjukról, Frederickről, az egyetem rektoráról, akadémiai történészről neveztek el. Édesanyjuk Mary társadalmi aktivista volt, a spanyol polgárháború és a II. világháború alatt ezért a házukban menekült gyerekeket láttak vendégül. Bár mindmáig érdeklik a fosszíliák, David Attenborough nem lett sem geológus, sem paleontológus, noha 1945-ben a cambridge-i Clare College-ba ösztöndíjjal vették fel. A világháború miatt gyorsított természettudományi diplomát kapott 1947-ben, majd két évet szolgált a haditengerészetnél. Ezután dolgozni kezdett egy kiadónál, gyerekeknek szánt, oktató tartalmú könyveket szerkesztett, de ebből a munkából hamar kiábrándult. 1950-ben lett a felesége Jane Elizabeth Ebsworth Oriel, akivel együtt maradt az 1997-ben bekövetkezett haláláig. Két gyermekük született. 1952-ben aztán David Attenborough fogta magát, és némi rádiózás után elvégzett egy három hónapos tanfolyamot a BBC-nél, és televíziós műsorproducerként kezdett dolgozni, a kamera előtti megjelenést azonban nem tanácsolták neki, mondván, túl nagyok a fogai. Két év múlva egy hüllőszakértővel közösen Zoo Quest (Állatkerti nyomozás) címmel sorozatot készített, ebben állatkerti és vadon élő állatok szerepeltek. Már ekkor kialakította megnyerő, egyéni, laza humorral és valódi érdeklődésről tanúskodó stílusát. A filmek kiugróan sikeresek lettek, Attenborough ismert személyiséggé vált, a BBC pedig bővíthette oktató programjait. 1965-ben az újonnan alapított BBC-2 irányítója lett, sokat tett azért, hogy elkészülhessen a hetvenes évek elején nálunk is sikerrel játszott, 26 részes Forsyte Saga sorozat, és az ő érdeme az is, hogy a Monty Python repülő cirkusza képernyőre kerülhetett. Ezek mellett szintén neki köszönhetjük Keneth Clark Nézeteim a civilizációról sorozatát. Sőt a színes adások bevezetésével a snookert is ő vezette be a képernyőre, hozzájárulva ezzel a sportág 1980-as években bekövetkezett népszerűség-robbanásához. 1972-ben, miután felmerült, hogy ő lehetne a főigazgató, telefonált bátyjának, hogy ehhez nem fűlik a foga, és otthagyta BBC-t. Szabadúszóként saját sorozatait kezdte írni és készíteni. 1979-ben indult a kilenc részes Life (Élet) sorozat, amelynek utolsó darabja 2008-ban készült el. Ezek átfogó képet adnak a Föld ökoszisztémájáról, az evolúcióról, az állatok szinte minden nagyobb csoportjának viselkedéséről, de a növényekről is. Gyakran megjelent a filmekben, és nemcsak egyszerűen narrátorként működött közre: segítette a sorozatok egyedi látvány és elbeszélő stílusának kialakítását. Attenborough és stábja sok filmes újdonságot vetett be: a növények növekedését gyorsított felvételeken (time lapse), az állatok mozgását lassítva, a puhatestűeket és gombákat közelképeken (makrofotózás), víz alatt készült és infravörös fényben készült jeleneteket az állatok éjszakai életének bemutatásához. Egyes részeket akár évekig is forgattak, mialatt a stáb bejárta az egész Földet a trópusi esőerdőktől az óceánok mélyén vagy sivatagokon át a sarkvidékekig. Az aprólékos kutatásokkal előkészített filmezések hosszú ideje alatt, Attenborough amíg egy-egy jelenet elkészült, a stábbal tartott, követte velük a vonuló állatokat, vagy amikor felkutatták a ritka állatok élőhelyeit. Az ambiciózus epizódok új minőségi mércét állítottak fel a tévés természetfilmezés területén, a Life sorozat részeit összesen mintegy ötszáz millió ember látta a világon. 2006-ban kezdte el vetíteni a BBC a Planet Earth-franchise-t, az első évad 2001-es sikere után, amelyhez Attenborough narrátorként járult hozzá: a Kék bolygó 2017-ben készült el; ennek narrátori munkájáért a következő évben Emmy-díjat kapott. Ezek a filmek már olyan problémákkal is foglalkoznak, mint a globális felmelegedés vagy a tengerek műanyagszennyezése. A Netflix A mi bolygónk című, nyolcrészes sorozatában is megjelent két év múlva narrátorként. Ezekben és több más produkciójában is fegyelmeztetett a klímaváltozás veszélyeire, ami akár az emberi társadalmak összeomlását is előidézheti. Az elmúlt években is megjelent narrátorként A Föld bolygó harmadik és a Mi bolygónk második részében, tavaly pedig az Óceán David Attenborough-val című ötrészes sorozatban, amelynek középpontjában a mélytengeri halászat által okozott károk állnak. Számos könyvet írt, amelyek kiegészítik filmjeit, és több önéletrajzi jellegű írása jelent meg. Vezető szószólója a környezetvédelemnek, 1973-tól 1981-ig tagja volt az EK Környezetvédelmi tanácsának, hosszú ideig volt az Egyesült Királyságban működő nonprofit jótékonysági szervezet, a Fauna and Flora International tagja, de volt a WWF nagykövete is. A klímaváltozást a XXI. század legnagyobb problémájának tartva többször szólt a világ vezetőihez, például a davosi Világgazdasági Fórum vagy a COP26 nyitóünnepségén 2021-ben, mindenkit határozott cselekvésekre szólítva fel. Televíziós kitüntetések mellett 1983-ban tagjává választotta a Királyi Tudományos Társaság, és sok más nemzetközi elismerésben is részesült. Munkájának jelentőségét II. Erzsébet királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. Sőt, elneveztek róla egy állatfajt is , egy 1998-ban felfedezett hangyászsün a szépen csengő Zaglossus attenboroughi tudományos nevet kapta. Kreacionizmus nem, Isten miért ne 2002-ben Attenborough csatlakozott vezető egyházfők és tudósok azon kezdeményezéséhez, hogy ellenezzék a kreacionizmus (teremtéselmélet) beillesztését az Egyesült Királyság államilag finanszírozott, magántámogatásban részesülő független iskoláinak tantervébe. 2009-ben kijelentette, hogy a bibliai Teremtés könyve azzal, hogy kimondja, hogy a világ azért van, hogy az emberek irányítsák, generációkat tanított arra, hogy „uralhatják” a környezetet, ami hatalmas területek pusztulásához vezetett. Abban az évben a BBC sugárzott egy Attenborough-különkiadást, Charles Darwin és az élet fája címmel. – Azt írják nekem, hogy az evolúció csak egy elmélet. Nos, ez nem elmélet. Az evolúció olyan szilárd történelmi tény, amilyen csak elképzelhető. Bizonyítékai vannak mindenfelől. A kérdés az, hogy a természetes szelekció vajon maga a mechanizmus-e, és ha az, vajon az egyetlen mechanizmus-e. Ez egy elmélet. De az a történelmi valóság, hogy a dinoszauruszok léte madarakhoz és emlősökhöz vezetett, és bálnák jöttek belőlük létre. Ez nem elmélet – mondta ezzel kapcsolatban. Szintén ekkortájt arról beszélt, nem hiszi, hogy az evolúció kizárja isten létezését.