● news.bsdnet.hu

A kormánypárt sürgősségi eljárásban tárgyalta az Alaptörvény 17. módosítását , amelynek egyetlen mondata – „a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik” – pontot tesz a Sándor-palota és a kormány, Sulyok Tamás és Magyar Péter hónapok óta tartó közjogi háborújára. Sulyok Tamás a május 31-i határidőig nem mondott le, az Alkotmánybírósághoz és a Velencei Bizottsághoz fordult. Mostanra azonban nem sok mozgástere maradt, hiszen politikai vétója alaptörvény-módosításnál nincs, az Alkotmánybírósághoz csak eljárási hibára hivatkozva fordulhat – ahol ráadásul hét bíró már egyszer kizáratta magát a Sulyok-ügyből . Ha az ötnapos határidőn belül nem írja alá a módosítást, Magyar Péter szerint megindítható ellene a megfosztási eljárás – amelynek megindulásától kezdve jogköreit már nem gyakorolhatná. Az Alaptörvény szerint az államfői tisztség megüresedése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit . Vagyis a módosítás hatálybalépését követő naptól Forsthoffer Ágnes írja alá a törvényeket, fogadja a nagyköveteket és nevezi ki a bírákat – miközben képviselői jogait nem gyakorolhatja, a házelnöki teendőket pedig a parlament által kijelölt alelnök, feltehetően a három tiszás alelnök (Hallerné Nagy Anikó, Kőszegi Krisztián vagy Rák Richárd) valamelyike veszi át. A házelnök azonban nem csak ügyvivőként került képbe. A parlamenti közvetítések nyomán elfogulatlan ülésvezetése pártján kívül is népszerűvé tette, és az elmúlt hetekben komolyan felvetődött a jelölése. Csakhogy Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese éppen az Indexnek mondta el, hogy most biztosan nem lesz Forsthoffer Ágnesből köztársasági elnök. A képviselő azt is elárulta, milyen profilt keres a párt. Olyan jelöltje lesz a Tisza Pártnak, aki független a politikai csatározásoktól, nem vett részt az elmúlt két év kampányában, és meg tudja testesíteni a nemzeti egységet, amelyet Sulyok Tamás nem tudott – fogalmazott Melléthei-Barna Márton. A Melléthei által felvázolt kritériumrendszerbe – politikai csatározásoktól független, a kampányban részt nem vett, a nemzeti egységet megtestesítő személy – a felvetődő nevek közül a legtisztábban Polgár Judit illik bele. Minden idők legeredményesebb női sakkozójának jelöltsége lakossági kezdeményezésekben és online petíciókban bukkant fel, ő maga pedig július 3-án az amerikai nagykövetség függetlenségnapi fogadásán találkozott Magyar Péterrel,  és egy játszmában meg is verte . A sakkpartin elszenvedett megsemmisítő vereségem talán senki számára nem lehet meglepetés – kommentálta a kormányfő. A leggyakrabban emlegetett tiszás név Rost Andreáé – csakhogy az ő esete éppen azt mutatja, mennyire nem egyszerű a Melléthei-féle mércét komolyan venni. Az operaénekes ugyanis nem kívülálló, hiszen a Tisza országos listáján közvetlenül Magyar Péter mögött, a második helyen szerepelt, egyéni körzetben is mandátumot szerzett, vagyis a kampány egyik legláthatóbb arca volt. A jelöltségének elméletét Schiffer András ügyvéd vetette fel, abból kiindulva, hogy Rost a választás után, előkelő listás helye ellenére mégsem lett se kormánytag, se házelnök, de még bizottsági elnök sem. „Ezt egy esetben tűri mosolyogva a második helyezett: hogyha az illetőnek be van ígérve az elnöki poszt” – vélekedett a volt politikus, akinek találgatását tiszás körökben eddig nem cáfolták. Ha viszont Melléthei-Barna szavait szó szerint vesszük, azok akár a Schiffer-elmélet burkolt cáfolataként is olvashatók – a kampányban részt vett személy ugyanis a megfogalmazott profilba nem fér bele. Ugyanez az ellentmondás terheli a két személyt is, akinek a neve információink szerint tiszás körökben kering. Az egyik Bujdosó Andrea frakcióvezetőé . A vezetőfejlesztési tanácsadóként és gazdasági vezetőként dolgozó politikus a Tisza fővárosi frakcióvezetőjeként vált ismertté, majd a kampány egyik legnagyobb skalpját szerezte, amikor Pest 3-ban közel 58 százalékkal legyőzte Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját. A választás után a párt egyhangúlag választotta a 141 fős, jórészt politikai újoncokból álló frakció élére, ami önmagában is bizalmi pozíció, hiszen Magyar Péter után gyakorlatilag ő a parlamenti Tisza arca. Az erdélyi születésű politikus a frakcióvezetői felkérésekor úgy fogalmazott, hogy nőként és külhoni származású magyarként külön megtiszteltetés számára, hogy minden magyart képviselhet, és ez a mondat „hívei” szerint akár államfői szerepfelfogás előképeként is olvasható. Ellene szól viszont, hogy nehéz elképzelni, a kormánypárt épp a frissen stabilizált frakcióvezetését áldozná fel a Sándor-palotáért. A másik név Gajdos Lászlóé, és az ő esete annyiban különleges, hogy tiszás politikusként is közel áll a Melléthei-féle „nemzeti egység” kritériumhoz. Az élő környezetért felelős miniszter neve három évtizede egybeforrt a Nyíregyházi Állatparkkal, amelyet 1996-tól egy elhanyagolt kultúrparkból Európa legjobbjai közé sorolt , évente több százezer látogatót vonzó intézménnyé épített. Nyíregyháza díszpolgáraként sokáig a fideszes városvezetés is büszkén dicsekedett vele – egészen addig, amíg tavaly novemberben be nem jelentették, hogy a Tisza színeiben indul, amire Magyar Péter szerint „Orbán Viktor kiadta a lövési engedélyt”. A szabolcsi 1-es körzetben végül a szavazatok mintegy 65 százalékával nyert, vagyis pártszimpátiákon átívelő népszerűsége a számokban is kimutatható. Az ő jelölése mellett szólhat, hogy a közbeszédben a „tisztesség” és a „szakmaiság” megtestesítőjeként jelenik meg – ellene viszont az, hogy két hónapja vezet egy nulláról felépítendő minisztériumot, amelyet aligha hagyna ott félkészen. A tiszás verziók ugyanakkor nem teljesen légből kapottak, Magyar Péter ugyanis a 444-nek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy nem zavarná, ha akár kormánytag vagy a Tisza Szigetek egyik tagja lenne a következő köztársasági elnök. A miniszterelnök szerint attól, hogy valaki egy párt közösségéből érkezik, még lehet jó államfő – bár hozzátette, azt is el tudja képzelni, hogy kívülről jön valaki, és a döntést nem egyedül akarja meghozni. Az mindenesetre biztos, aki a felsoroltak közül képviselőként vagy miniszterként ülne át a Sándor-palotába, annak az Alaptörvény összeférhetetlenségi szabálya miatt minden más állami és politikai tisztségéről le kellene mondania. Az óellenzéki-civil oldalon a leggyakrabban emlegetett név Iványi Gáboré. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze áprilisban még így nyilatkozott: Nem zárkóznék el, az ember legalább az életének utolsó szakaszában hadd tegyen még egy szolgálatot a hazájának. Két héttel később azonban már visszafogottabb volt és a Neshama TV-nek azt mondta, nem ambicionálja a posztot , és meggyőződése, hogy a Tisza Pártnak már megvan a saját jelöltje. Róna Péter, a hatpárti ellenzék 2022-es közös államfőjelöltje az Indexnek adott májusi interjújában egyértelművé tette, hogy ő már nem vállalná a tisztséget . „Felettem már eljárt az idő. Erre most már nem lennék igazán alkalmas, hiszen a minap voltam 84 éves” – fogalmazott a közgazdász-jogász professzor, aki szerint a Tisza-kormánynak politikai és erkölcsi felelőssége, hogy ne pártkatonát állítson a Sándor-palotába. Az általa szorgalmazott alkotmányozásig tartó átmeneti időszakra egy alkotmányjogilag „mélyen képzett” személyt javasolt: Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság 2009-ben megválasztott elnökét, akit a Fidesz 2011-ben a bírói szervezet Kúriává alakításával távolított el, és akinek ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága utóbb jogerősen kimondta, hogy elmozdítása jogellenes volt. Baka személye ráadásul hiánytalanul megfelel a Melléthei-Barna Márton által felvázolt kritériumoknak is. Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke a Sándor-palota előtti júniusi tüntetésén az Index kérdésére rögtön öt nevet sorolt fel: Pálinkás Józsefet, az MTA volt elnökét, Ángyán Józsefet, a második Orbán-kormány önként távozott államtitkárát, Kassai Lajos lovasíjászt, Tölgyessy Péter rendszerváltó politikust és Lányi András írót, filozófust. Ennek az országnak olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki nem egy párt kinevezettje, nem egy értékrend elkötelezettje – indokolta a pártelnök. A közösségi médiában, elsősorban a Redditen már közvetlenül a választás után elindult a találgatás, és a hozzászólók névsora a legkomolyabbtól a legabszurdabbig terjed. A komoly kategória élén két Nobel-díjas áll. Krasznahorkai Lászlónál – a tavalyi irodalmi Nobel-díjasnál – nagyobb nemzetközi tekintélyű élő magyart nehéz lenne mondani, és a kommentelők szerint személye pontosan azt a pártpolitika feletti, konszenzusos államfőt testesíthetné meg, amelyről Melléthei-Barna Márton beszélt. Az író ugyanakkor évtizedek óta tudatosan távol tartja magát a napi közélettől, ideje jelentős részét külföldön tölti – és semmi jele annak, hogy hajlandó lenne a Sándor-palotába költözni. Hasonló logika mentén vetődött fel Karikó Katalin, a Nobel-díjas biokémikus neve is . Ő ráadásul már kapcsolatba is került az új kormánnyal: májusban elfogadta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felkérését a tárca mellett felálló tanácsadó testületbe, jellemző módon azzal a kikötéssel, hogy csak fizetés nélkül, és csak akkor, ha „az ismereteinek és tapasztalatának szól a felkérés, nem pedig a nevének”. A világszerte ismert tudósra minden politikai tábor büszke, a szigorúan szakmai szerepvállaláshoz való ragaszkodása ugyanakkor éppen arra utal, hogy reprezentatív közjogi méltóságban aligha gondolkodik. A leggyakrabban emlegetett név azonban egyértelműen Márki-Zay Péteré. A 2022-es ellenzéki miniszterelnök-jelölt államfői jelölése kétségtelenül a magyar politikatörténet egyik legváratlanabb fordulata lenne, a felvetés mégsem teljesen légből kapott: a hódmezővásárhelyi polgármester bizonyítottan képes pártok felett állni – jobbára azért, mert egyik párt sem állt mögé. Szintén gyakran emlegetett név Ungváry Krisztiáné is. A történész az Orbán-rendszer egyik legkövetkezetesebb kritikusa volt, ami a rendszerváltó hangulatban sokak szemében erény – ugyanakkor éppen emiatt az egyik legmegosztóbb közéleti szereplő is, akinek jelölése nehezen lenne összeegyeztethető a nemzet egységét megtestesítő államfő eszményével. Rendszeresen felbukkan Hadházy Ákos neve is, amit az egyik kommentelő úgy indokolt: „újabb szép huszárvágás lenne” Magyar Pétertől – mire egy másik rögtön megjegyezte, a miniszterelnök aligha engedné tűz közelbe a korrupcióvadász képviselőt. A javaslatok között szerepel még Török Gábor politológus, aki szinte egyből ki is húzható a miniszterelnökkel folytatott csatározásai miatt, de felvetődött mellette Kepes András, Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, Fekete-Győr András és Juhász Péter neve is, sőt a Vona Gábor által is említett Tölgyessy Péter és Kassai Lajos neve is kering a Redditen, jelezve, hogy a „bölcs, pártatlan tekintély” iránti igény platformtól függetlenül ugyanazokat a neveket dobja fel. És persze itt a menetrend szerinti internetes vicckategória is: a kommentelők Alekoszt, Tóth Gabit, Puzsér Róbertet és Beton Hofit is jelölnék – bár ahogy az egyik hozzászóló józanul megjegyezte: „a köztársasági elnök nem egy kabalabohóc”, főleg nem akkor, ha a jogköreit a tervek szerint még ki is szélesítik. Nem mehetünk el szó nélkül a miniszterelnök mellett sem. Nagy Attila Tibor politikai elemző az Indexen megjelent véleménycikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a most megválasztandó államfő jó eséllyel csak ideiglenes elnök lesz, mert a 17. módosítás szerint mandátuma legfeljebb az új Alkotmány hatálybalépéséig tart. A kormányfő pedig a közvetlen elnökválasztást szorgalmazza, megnövelt államfői hatáskörökkel – az elemző szerint egy nép által megválasztott, erős elnöki poszt Magyar Péter számára a 2030-as cikluson túlra is kitolhatná a hatalomgyakorlást, ráadásul államfőként már nem vonatkozna rá az általa bevezetett, a miniszterelnökséget nyolc évben maximáló szabály sem. Eddig ugyan nem mondta, hogy vállalná ezt a szerepet, de az ellenkezőjét sem – összegez az elemző. A gondolatmenet nem előzmény nélküli, hiszen az Orbán-kormány idején éveken át keringtek pletykák arról, hogy a Fidesz elnöki rendszert vezetne be, élén Orbán Viktorral. Az új államfőt az Országgyűlés választja meg, az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre. A jelöléshez a képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása kell – vagyis az ellenzék is állíthat saját jelöltet. Az első fordulóban kétharmados többség szükséges; ha ez nem jön össze, a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül már egyszerű szavazattöbbség dönt. A megválasztott köztársasági elnök a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hivatalba – Magyar Péter szándéka szerint még a nyáron. (Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)