● news.bsdnet.hu

„Bordó mellényt hordott. Fekete ruhájából úgy villant elő ez a vérszínű folt, mit egyhatalmas méretűvé dagadt szív, mely a világot akarja elárasztani. Szép sötét arca felett kékesfekete haj lobogott. Arcképét későbbmég sokáig csodálhatták Galantai kirakatában a hölgyek. Hölgyei, akik mindig »selyemingben s felette vérben« jártak” – emlékezett meg Devecseri Gábor Somlyó Zoltánról a költőhalálára írt nekrológjában, 1937-ben. A Muraközi kis faluban, Alsodomborún 1882-ben születettSomlyó Zoltánsoha nem volt bővében a pénznek. A költő-újságíró gyakorlatilagkörbejárta a „boldog békeidők” Magyarországát:füstös szerkesztőségekben és még füstösebb kávéházakban vetette papírra cikkeit és verseit, miközbenolykor még hónapos szobára sem tellett: ilyenkor egy utcai padon húzta meg magát, amíg a rend őrei engedték neki. Korán elhagyta a szülői házat; szinte menekültkegyetlen apjaelől. Schwartz Simon dombóvári nagykereskedő ugyanisnaplopónak tartotta a fiát, ellenezte szellemi törekvéseit, csakhamar pedigminden támogatást megvont tőle. Somlyó (aki 18 éves koráig viselte csak a Schwartz nevet) ettől kezdveírásból próbált megélni. 1901-ben Budapestre költözött, és aMagyarországcímű laphoz szegődött:szalagcímeket gyártott, majd megjelent első kötete,Dalok a piros kendőtől a hatcsattos czipőig.A verseskötet visszhangtalanul maradt, a lapok csaka cím kapcsán fanyalogtakegy keveset. (A hatcsatos cipő egyébként unokahúgáé, a gazdag Pick Erzsié volt, akibe reménytelenülszerelmes voltaz ifjú költő.) A kötet megjelenése után Somlyó aKözvéleménycímű hetilap munkatársa lett, ahonnan fél év után, búcsú nélkül távozott. Katonaéveit Kaposváron töltötte, saz volt a terve, hogy visszatér a szülői házba. Apja azonban ismét elüldözte, így nővérénél, a horvát Vrbovsko településen próbált boldogulni, de csakhamar menekülnie kellett:egy felszarvazott férj üldözte el. Útja Fiuméba vezetett, ahol ismét rabul ejtették a szívét: a spanyolos szépség,María Abariendosszeretője lett. Neki köszönheti máigleghíresebb, merészen erotikus versétis: A Quarnero oly hűs, oly lágy,mint – gondolom – a kebled...Ma reggel rádgondoltam ésráfeküdtem... Ne vess meg! Helyhiány miatt nem idézhetjük ateljes költeményt, de a „hajadonlány-szerető ajkán legördülő parfőmös nyál”-ról még Ady sem mert írni, hogy a„borítsd szememre szoknyád” felszólításrólne is beszéljünk… Innen is távoznia kellett: María új lovagja rossz szemmel nézte a költő rajongását, ésegy kávéházban alaposan megverte. Somlyó ezután Sopronban és Nagykanizsán újságíróskodott, majd 1906-ban visszatért Budapestre. Bár aMagyar Nemzetszerződtette, életkörülményei aligha lehettek volna rosszabbak:ágyrajárók szomszédságában bérelt hónapos szobát, s amikorerre sem futotta, tömegszállásokon húzódott meg, vagykrumplis zsákokon aludt egy Ferenc körúti pincében. Hetekig egyRákóczi úti sírkőraktárban, majd utcai padokon töltötte az éjszakákat, miközben menekült a rendőrök elől, akikgondozatlan külseje miatt be akarták kísérni. Ő maga ígyemlékezett visszaélete ezen korszakára: „Estig aludni tömeglakásokban, napi húsz fillérért, esetleg hitelbe, olyan helyen, ahol huszonhetedmagával együtt hál az ember a földön, egymás mellé rakott szalmazsákokon, amelyekről egy reggel egy kabáttolvaj kardnyelőt visz el a razzia, a másik reggel pedig egy szegény uccalányt...” 1908-banNagyváradra költözött, ahol a „gőgös, ifjú színikritikus” éjjelente vagy a nyomdában virrasztott, vagy pedigJuhász Gyulávalbúsongott a Kék Macska vendéglőben. Természetesenitt is szerelmes lett, mégpedig munkaadója, aSzabadságkiadójának feleségébe; így ismét távoznia kellett. Szegedre vezetett az útja, ittjelent meg második kötete, amelyetKosztolányi és Karinthyis meleg hangon méltatott. Egy rövid pécsi kitérő után ismétBudapestentalálta magát, ahol szinte azonnalbekerült az irodalmi élet sűrűjébe. Belépője igencsak drámaira sikeredett, ha hihetünkFüst Milán visszaemlékezésének:a málnaszínű mellényt és spárga vékonyságú nyakkendőt viselő költőbemutatkozás helyett ezt kiáltotta: „Fekete vagyok, szőrös vagyok, ősember vagyok? Azért szeretnek a nők!” Somlyót Karinthy és Kosztolányi is kitüntette barátságával. Kosztolányi„érzéki és finom barbár”-nak nevezte,róla mintázta Esti Kornél barátját, az „isteni merésű, vad költőt”, Sárkány néven. Ott ült közöttük a New York kávéház karzatán és az Otthon-körben, sorra adták ki köteteit, írásai aBorsszem Jankótól kezdve aPesti Naplón át aNyugatig számos lapban megjelentek.Kupléit és jeleneteit imádták a kabarélátogatók, de hullámzó színvonalú művei miatt végül nem került fel a magyar Parnasszusra. Legsikerültebb verseibena szenvedélyt, a szerelmet, a hónapos szobák nyomorát festette le; az őt atyai jó barátjának tekintő Devecseri Gábor szerint„a piros szenvedélyt, a fekete véget énekelte”. „Nincs éjjelem, nincs és nappalom sincs, csak e hajnali ég, csak e kék... Istenem, szeretsz-e, Istenem, vezetsz-e, Istenem, megversz-e még…?” Somlyó Zoltánháromszor nősült, második házasságából született 1920-ban György fia, a későbbi neves költő-műfordító. Az 1920-as évek végénmély válságba került, elveszítette hároméves kislányát, élete pedig valóságos hullámvasút volt a viszonylagos jólét és a legmélyebb nyomor között. 1934-től kezdvea havonta írt négy-öt vers már kenyérre sem volt elegendő, segélyekhez folyamodott, de a Baumgarten-díjat, ami kisegíthette volna, még Kosztolányi közbenjárására sem kapta meg.„Az átkozott költő”(ahogyan egyik kötete címében nevezte magát) 1937-ben hunyt el. „Költő volt, csak költő, semmi több.Költő volt – valódi költő – nem kevesebb!” – írta róla Karinthy Frigyes. Kapcsolódó: Nemcsak Somlyó Zoltán, József Attila sem kapta meg életében aBaumgarten-díjat Múzsák a csók után Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában. Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen! hirdetés