● news.bsdnet.hu

Már nem az a kérdés, hogy megérkeznek-e az uniós pénzek a gazdaságba, hanem hogy hazánk ezért milyen árat fizet Magyar Péter vállalásaiért cserébe – hívta fel a figyelmet a Világgazdaság . Emlékezetes, Kármán András pénzügyminiszter bejelentette: az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, az ECOFIN elfogadta a magyar helyreállítási tervet. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívása ezzel tehát kézzelfogható közelségbe került, így már idén 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,5 milliárd euró hitel érkezhet a magyar gazdaságba. Kármán András pénteken azt nyilatkozta, hogy a forrásokhoz való hozzájutás érdekében a kormány vállalta a jogállamisági és korrupcióellenes reformok végrehajtását, amelyeket az előző kormány szerinte nem teljesített. A pénzügyminiszter számára a következő fontos feladat az augusztus végére kitűzött, úgynevezett szupermérföldkövek teljesítése. Ugyanakkor az idő rövidsége miatt sok lehetősége nincs a kormánynak. A leginkább kézenfekvő megoldás, hogy a már megvalósult beruházásokat elkezdheti átpakolni az RRF-be. A Világgazdaság emlékeztetett: az Orbán-kormány meglehetően ellentmondásosan viszonyult az RRF-hez, aminek egyik oka lehetett, hogy úgy ítélte meg, hogy EU politikai elvárásokat támaszt a források lehívása elé. Bár számos intézkedést végrehajtott, és a program terhére több beruházást elindított, a csomagot nem sikerült lezárnia, ezért egyetlen kifizetési kérelmet sem tudott benyújtani. Bóka János volt EU-ügyi miniszter korábban azt mondta, hogy a 23 mérföldkőből öt esetében maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta. Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter még februárban, a Világgazdaság podcastjében beszélt az RRF-kapcsán az előző kormány kételyeiről. Akkor azt mondta, az RRF-nél olyan követelmények vannak, mint például a rezsitámogatás vagy a 13. és 14. havi nyugdíj eltörlése, ami a kormány számára elfogadhatatlan. – mondta , majd később hozzátette: ez színtisztán politikai kérdés, nem pedig közgazdasági vagy jogi. Ezzel szemben Magyar Péter az elmúlt hónapokban következetesen tagadta, hogy politikai feltételei lennének az uniós források lehívásának. A Világgazdaság felhívta a figyelmet arra is, Romániában épp az RRF miatt vannak megszorítások: a vállalt feltételek teljesítése érdekében például liberalizálták a villamosenergia-piacot, ami tavaly nyáron sok háztartásnál 50–100 százalékos áramdíj-emelkedést okozott, valamint az ingatlanadó-reform is jelentős tiltakozásokat váltott ki, miközben a kormány azzal érvelt, hogy ezek az intézkedések az uniós vállalások teljesítéséhez szükségesek. A 10 milliárd eurós helyreállítási forrásért cserébe a Magyar Péter vezette kormány átfogó reformokat vállalt a módosított helyreállítási tervben. Az RRF-rendelet azonban azt is előírja, hogy a nemzeti helyreállítási tervnek érdemben kezelnie kell az úgynevezett Európai Szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat. A bizottság a terv értékelésekor külön vizsgálja, hogy a benne szereplő reformok mennyiben válaszolnak ezekre az ajánlásokra. A Világgazdaság rámutatott: Ilyen például a lakossági energiaár-szabályozás rendszerének felülvizsgálata, hogy az új rendszer „jobban ösztönözze az energiahatékonyságot és a piaci verseny érvényesülését”.  Márpedig ez brüsszeli nyelven nem jelent mást, mint a jelenlegi rezsicsökkentés beszántását. A Tisza a kampányban pedig következetesen azt állította, hogy nem megszüntetni fogja a rezsicsökkentést, hanem ki fogja terjeszteni, ugyanakkor egyáltalán nem vehető biztosra ez az ígéret. Magyar Péter eközben azt is mondta, hogy „a rezsicsökkentés humbug”. A szakportál hangsúlyozta azt is, az RRF-ben vállalt kötelezettségek alapján az Otthon Start jövője is kérdésessé válhat. A legutóbbi, júniusban kiadott országspecifikus ajánlás szinte felszólítja a kormányt, hogy Mindezt a torzító hatások csökkentése és a monetáris politika zökkenőmentes transzmissziójának elősegítése érdekében. Pedig a választás előtti hónapokban a Tisza Párt egyszer sem beszélt az Orbán-kormány egyik legfontosabb lakáspolitikai programjának megszüntetéséről, bár az is igaz, hogy a programjában sokatmondó megjegyzést tett: „a jelenlegi intézkedések – köztük az Otthon Start – elsősorban a hitelképesebb, jobb anyagi helyzetű rétegeket támogatják.” Nem véletlen, hogy banki körökben már a konstrukció kivezetésével számolnak, ami könnyen felforgathatja a lakáspiacot. Világgazdaság hangsúlyozta: Brüsszel emellett az adórendszer átalakítását is sürgeti: egyszerűbb szabályokat, a piacot torzító különadók fokozatos kivezetését és igazságosabb közteherviselést vár. Ez utóbbi azonban nem nagy meglepetés , hiszen a bizottság évek óta szorgalmazza a többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését, ami egyezik a Tisza terveivel. A Tisza-kormány ugyanis azt tervezi, hogy a meglévő 15 százalékos szja-kulcs mellé jövő januártól 9 százalékos alsó adókulcsot vezet be. Ahogy a különadók leépítése sem új gondolat: Kármán András pénzügyminiszter már tavaly ősszel jelezte a Bloombergnek, hogy hosszabb távon a Tisza a bankadót és a kiskereskedelmi adót is kivezetné. A vállalások között szerepel a vasúti személyszállítás liberalizációja is. Az ehhez szükséges jogszabályokat még idén el kell fogadni, egy új közlekedési hatóság felállításával együtt. Ezzel párhuzamosan a kormány a szélerőmű-beruházások szabályait is tovább lazítja. A Világgazdaság szerint itt minden bizonnyal főleg külföldi cégeket juttathat piachoz Magyarországon. Az Origo a téma apropóján megkereste a Pénzügyminisztériumot, a következő kérdésekkel: Amennyiben választ kapunk, cikkünket frissítjük.