● news.bsdnet.hu

J. D. Vance amerikai alelnök április 7-i budapesti látogatásavégén a Fehér Ház sajtóosztálya közleményben jelentette be a kétoldalú együttműködés eredményeit. A444elemzése szerint az ott felsorolt megállapodások közül egyedül egy konkrét, számszerű olajügyletről lehet érdemben tárgyalni, és ez egyértelműen az amerikai félnek kedvezett. Az amerikai sajtóközlemény szerint a Mol-csoport 510 ezer tonna nyersolajat vásárolt 500 millió dollár értékben az Egyesült Államoktól és amerikai energiacégektől a „stratégiai energiapartnerség elmélyítése” érdekében. A lap a két nyilvánosságra hozott adatból számolta vissza a hordónkénti vételárat. Mivel egy tonna nyersolaj jellemzően 7,3–7,6 hordónyi mennyiség – bizonyos olajtípusoknál 6,5 vagy 7 hordó –, az 510 ezer tonna nagyjából 3,72–3,88 millió hordót jelentett. Az 500 millió dollárt ezzel elosztva a Mol hordónként 129–134 dollárt fizetett, héthordós átváltási aránnyal pedig 140 dollárt. Ez érdemben magasabb volt a világpiaci árnál. A Brent típusú nyersolaj márciusi átlagára hordónként 103,1 dollár volt, Vance látogatásának napján, április 7-én pedig 109,27 dolláron zárt.Az iráni–közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros körüli kockázatok hektikus mozgásban tartottákaz árakat, ám a Brent áprilisban sem érte el a 120 dolláros záróárat – a hónap napi csúcsa is csak 126 dollár volt április 30-án. A Mol így a 444 szerint még a számításban szereplő legolcsóbb, hordónkénti 129 dolláros változatban is 18 százalékkal többet fizetett az április 7-i piaci árnál, és alig néhány dollárral maradt el a Brent 138,4 dolláros, 2008. júniusi történelmi rekordjától. A lap szerint az ügyletre különösen kényes pillanatban került sor. A Mol rendszeres ellátását egyetlenként biztosító Barátság kőolajvezetéken egy január közepi orosz támadás óta nem érkezett olaj, az ország olajtartalékai pedig – bár az adat csak a választás másnapján vált nyilvánossá – a magyar üzemanyagárstop, az úgynevezett védett ár következményekéntdrámai szintre csökkentek. A lap szerint érthető, hogy Magyarország a többi piaci szereplőhöz hasonlóan bárhonnan és bármi áron igyekezett olajat szerezni, ám a megállapodás nyilvános adatai alapján a fizetett ár így is feltűnően magas volt. A Fehér Ház közleménye további együttműködési területeket is felsorolt – a 2024. novemberi washingtoni Orbán-látogatáson napirenden szereplő kismoduláris reaktorokat és a Paks II. projektet, amelybe az amerikai Westinghouse is beszállna –, érdemi, konkrét megállapodás azonban ezeken a területeken nem született. A 444 az április 23-án elküldött kérdéseire a cikk megjelenéséig nem kapott választ a Moltól. (Borítókép: J. D. Vance Budapesten 2026. április 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index) Titkok, tabuk, tévhitek - öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben. Kövesse az Indexet Facebookon is!