● news.bsdnet.hu

A konferenciáról szóló tudósításunk itt olvasható: A közönség 95%-a szerint jobb lesz a bankszektor viszonya a Magyar-kormánnyal, mint az Orbán-kormánnyal volt, de a válaszadók 76%-a visszafogott szavazatot nyomott: a döntő többség „korrektebb, kiegyensúlyozottabb” kapcsolatra számít. Nagy várakozás előzi meg az új kormány első, bankszektort is érintő lépéseit, amelyek közül a párt programjában szereplő, a legsürgősebb, illetve a legakutabb 15 témárólitt írtunk. Bár a Tisza Párt programjában a végrehajtások reformja és a devizahiteles perek rendezése is hasonló súllyal szerepel, a kettő közül az előbbinek korábban nekiláthat az új kormány, de ennél is előbb dönthet akamatstop sorsáról. Megosztott a közönség azzal kapcsolatban, mi lesz a legnagyobb sztori a hitelpiacon a következő egy évben. A legtöbben mindenesetre a kamatok csökkenésére és a vállalati hitelezés fellendülésére szavaztak. Miutána PKO jelezte érdeklődéséta magyar piac iránt, megkérdeztük, jöhet-e külföldi bank Magyarországra, ha igen, milyen formában. 39% szerint nem lesz jelentősebb piacra lépés, a résztvevők 27%-a viszont a lengyel bank által favorizált fióktelepi formában való megjelenésre szavazott. Kettészakadt a hitelpiac az utóbbi években: a lakossági hitelezés száguld, a vállalati inkább csak életjeleket mutat. A legnagyobb mértékben a külső gazdasági sokkok határozhatják meg, be tud-e indulni a nagyvállalati hitelezés a közönség szerint, míg a gazdaságpolitikai bizonytalanság szerepe háttérbe szorulhat. Leginkább az üzleti bizalom javulása indíthatná be a vállalati hitelezést, de fontos szerepe lehet ebben az uniós források megérkezésének, a kamatok csökkenésének és az exportkörnyezet javulásának is. A konferencián elhangzott: az elmúlt 3 évben összesen mindössze 0,1%-kal növekedett a magyar gazdaság. A közönség jóval optimistább ennél a jövőt illetően: 2027-2030 között éves átlagban 2 és 3 százalék közötti mértékben bővülhet a GDP-nk a résztvevők csaknem fele szerint. A kormányváltással felélénkültek a magyar euróbevezetéssel kapcsolatos találgatások is, az ezzel kapcsolatostényekről és tévhitekről itt írtunk. Kármán András leendő pénzügyminiszter 2030-ra tűzte ki célul az euróbevezetés feltételeinek a megteremtését, a közönség 59%-a szerint a tényleges bevezetés valamikor 2032-2034-ben történhet meg. Nagy várakozás övezi az új kormány otthonteremtési intézkedéseit is. A közönség egységes volt abban, hogy idén nem éri el atavalyi 23,5%-ot (Q4/Q4)a lakások drágulása, de hogy hol lesz a drágulás 0 és 15 százalék között, az még nagyon bizonytalan. A leköszönő kormány a társasházi építményi jog bevezetésétől remélte, hogy a fix 3%-os Otthon Start Program (OSP) a tervasztalon lévő lakásokat is hitelezhetővé teszi. A várt fejlesztői kiszámíthatóság azonban ettől nem érkezett meg: a közönség 65%-a szerint egyenesen működésképtelen a koncepció, és ezt nem orvosolja még több biztosíték beépítése. A lakáshitelpiacon tavaly 1970 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a háztartások, és ha az idei első negyedév 780 milliárdja fennmaradna, akkor 2026 egészét 3100 milliárd felett zárnánk. A közönség lassulást vár: inkább 2000-2500 milliárd felett végezhet idén a piac, ami persze még mindig növekedés lenne tavalyhoz képest. Úgy tűnik, a kamattámogatott hiteleknek nincs igazi alternatívája: 80% arra szavazott, hogy a Magyar-kormány is ezekre épít, de célzottabbá teszi a programokat. Jóval bizonytalanabb ezen belül az Otthon Start Program sorsa: 51% szavazott arra, hogy 2027 végéig megszűnik a program, de csak 10% mondta azt, hogy már idén kivezeti a Magyar-kormány a hitelprogramot, öt évnél hosszabb élettartamot pedig csak 6% jósolt az OSP-nek. A szakmabeliek 96%-a szűkítené az Otthon Start Programot, a legtöbb kritika a konferencián a kölcsön ingatlanbefektetési célú felhasználhatóságát érte. A közönség 20%-a új építésű lakásokra korlátozná a programot (ez támogatná, hogy a kereslet a kínálattal kéz a kézben járjon), a többség viszont rászorultsági vagy más alapon szűkítené a program elérhetőségét az új kormány helyében. A személyi kölcsönök témája volt az a konferencián, amely a legkevésbé függ a gazdaságpolitikától. A lakáshitelekhez hasonlóan ez a termék isóriási fellendülést mutat, az ügyfélszerzés legjobb módja itt a gyors, digitális hitelnyújtás. Egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a piacból a BNPL, vagyis az egyszer, gyors és digitális részletfizetési áruhitel-felvétel. Míg néhány éve még szkeptikusan fogadta ezt a piac, ma már csak 23% gondolja úgy, hogy nagyobb lenne a füstje, mint a lángja. A többség szerint erős konkurenciává vált a hagyományos áruhitelezéssel szemben. A mesterséges intelligencia lassan az összes hitelezési szegmens gyakorlatát átírja, de legalábbis befolyásolja. 2-3 év múlva már a személyikölcsön-felvételek legalább 50%-ában jelentős szerepet játszhat az új technológia. A Hitelezés 2026 konferencia minden eddiginél nagyobb közönség- és médiaérdeklődés mellett zajlott. A következő nagy banki rendezvényünk május 28-án lesz, érdemes regisztrálni aFinancial IT konferenciára. Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio