● news.bsdnet.hu

Áprilisban, egy hónap alatt 429,4 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, így az április végére elérte a 3849 milliárd forintot, ami a 2026-os költségvetési törvényben szereplő 4218 milliárd forintos deficitcél 91 százaléka - derül ki a nemzetgazdasági tárca adataiból. Április végén még soha nem volt ilyen magas a hiány. Tavaly ilyenkor „még csak” 2930 milliárd volt a deficit, vagyis a Nagy Márton-féle gazdaságpolitikai csapat történelmi hiánnyal adja át a stafétát a Tisza-kormánynak. Már az első három hónapban is kiemelkedően magas volt a deficit a választási osztogatások miatt, csak februárban egyetlen hónap alatt többek között 2100 milliárd forintos hiányt hozott össze a kormány. Az áprilisi 429 milliárdos deficit lényegesen meghaladja a tavalyi 376 milliárdost. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint áprilisban a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,2 százalékkal magasabban alakultak, ami az 1,7 százalékos növekedés és a 2,1 százalékos infláció árnyékában tisztes teljesítmény. Vagyis a hiba a kiadási oldalon van. A 2026-os költségvetés már elfogadásakor összeomlott, a makropályája 4,1 százalékos gazdasági növekedésre épült, amiből jó, ha idén összejön az 1,5 százalék. A választási osztogatások jelentős részére sem volt fedezet – ezért Nagy Márton már tavaly októberben arról beszélt, hogy az idei hiány a törvényben engedélyezett 4218 milliárddal szemben 5445 milliárd lehet. Látva az első négyhavi folyamatokat, már a 6000 milliárd forintos idei deficit is reálisnak tűnik, főleg, ha a Tisza-kormány nem húzza be a féket és nekiáll a választási ígéreteinek teljesítésének. Az ígéretek szerint emelnék a családi pótlékot, csökkentenék a mediánbér alatti jövedelmek adóját, és bevezetnék a nyugdíjas-szép kártyát. Éves szinten csak ez a három intézkedés bő ezer milliárd forintos forrást igényelne, ám ha szeptemberben vezetik be, akkor a költségvetési hatás értelemszerűen kisebb lehet. Új pénzügyminiszterként Kármán András és felálló csapata nincs könnyű helyzetben, ugyanis a GDP 5 százalékánál magasabb hiányt a piac már nem igazán tolerál. Jelenleg erős a bizalom az alakuló kormánnyal szemben, ezt jelzi a forint erősödése és az állampapírhozamok csökkenése. A piacok és a befektetők számára elfogadható lehet, ha az idei magas hiány után a következő évekre hiteles költségvetési hiánycsökkentést vázol fel a kormány. Márpedig Kármán András több nyilatkozatban is elmondta, hogy épp ez a célja: nem a gyors hiánycsökkentés, nem a megszorítások, hanem a deficit fenntartható csökkenése középtávon. A feladat adott, hisz Magyar Péter leendő miniszterelnök arról posztolt, hogy információi szerint a távozó kormány azzal számol, hogy az idei hiány a GDP 6,8 százaléka lesz a kormány által eredetileg tervezett 3,9 százalékával szemben, amit utólag a GDP 5 százalékára emeltek.