● news.bsdnet.hu

„Benyújtottam a parlamenti mandátumomról szóló lemondásomat” – jelentette be Szijjártó Péter egy Facebook-posztban szerdán. Azóta mindenki azt találgatja, mi állhatott a döntés hátterében, az állítólagos sok céges ajánlat közül miért épp a kínait fogadta el, és egyáltalán a BYD-nak mit hozhat a konyhára a volt magyar külgazdasági és külügyminiszter? A sok kérdés mellett egy biztos, a politika világában egészen gyakoriak az ehhez hasonló átigazolások. A volt külgazdasági és külügyminiszter a bejegyzésében azzal indokolta a döntést, hogy rendkívül megtisztelő ajánlatot kapott a világgazdaság egyik meghatározó vállalatától, és a BYD külső kapcsolatokért és új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőjeként dolgozik tovább. A BYD a világ vezető elektromosautó-gyártója, amely Szegeden építette fel európai gyárát, magyarországi beruházásainak előkészítésében pedig Szijjártó kulcsszerepet játszott – erről az Index is beszámolt . A politikus a 2026-os választáson már nem indult egyéni körzetben, a Tisza Párt kétharmados győzelmét követően pedig 12 év után távozott a tárca éléről, listás képviselői mandátumát azonban eddig megtartotta. Egyes sajtóinformációk szerint a választás után több nemzetközi nagyvállalat is megkereste, és hosszú tárgyalási folyamat után fogadta el a kínai cég ajánlatát. Az átigazolás azonnal politikai vitát váltott ki: Magyar Péter miniszterelnök szerint a lépés azt is megmutatja, kinek az érdekét képviselte az Orbán-kormány egykori külügyminisztere az autó- és akkumulátoripari beruházásoknál. A Fidesz-frakció ezzel szemben a világ legjelentősebb magyar cégvezetőjeként ünnepelte a volt minisztert. A miniszterelnök szerint épp „a Fidesz teljes szétesése” zajlik. A jelenség korántsem magyar sajátosság. A legtöbbet emlegetett eset Gerhard Schröder volt német kancelláré, aki alig néhány héttel a 2005-ös vesztes választás után aláírta új szerződését: a Nord Stream gázvezeték-társaság felügyelőbizottságának elnöke lett – annak a projektnek az élén, amelyet kancellárként ő maga hagyott jóvá, és amely mögött az orosz Gazprom állt. A minta jól látható: a cégek nem elsősorban szakmai tudást, hanem kapcsolati hálót és bennfentes ismereteket vásárolnak. Egy, az uniós biztosok pályáját 29 éven át vizsgáló kutatás szerint a volt biztosokat alkalmazó cégek részvényárfolyama kimutathatóan emelkedett a bejelentések után – főleg ha a távozás után két éven belül történt az átigazolás, amikor a kapcsolatok még frissek. Pogátsa Zoltán híres magyar közgazdász viszont friss Facebook-posztjában rámutatott, hogy a BYD számára nem egyértelmű az előny (ha egyáltalán van előny), amit Szijjártó Péter leigazolásával nyernek: Miért jó az általában stratégiailag gondolkodó kínaiaknak az, ha ezt az embert alkalmazzák? Volt politikusokat általában a kiváló kapcsolataik miatt vesznek oda cégek. Ez az ember viszont össze van veszve az egész EU-val, a BYD számára talán legfontosabb magyar kormánnyal meg pláne. Azzal folytatta, hogy „Oroszországhoz a kínaiaknak nem kell összekötő, ott direkt vonaluk van Putyinhoz. Akkor mire jó nekik Xi Yao To?” Az ilyen eseteket a nemzetközi gyakorlat kockázatként kezeli: különösen akkor merül fel összeférhetetlenség, ha egy volt kormánytag röviddel a távozása után annál a vállalatnál helyezkedik el, amelynek ügyeivel miniszterként személyesen foglalkozott. Számos európai ország ezért egy-két éves úgynevezett lehűlési időt, bejelentési kötelezettséget vagy lobbizási tilalmat ír elő, Magyarországon viszont a volt miniszterekre nincs általános várakozási idő. Az Egyesült Államokban két évig törvény tiltja, hogy a kormányzatból távozók korábbi területükön lobbizzanak – a szabály megszegéséért akár börtön is járhat. Az Európai Bizottság 2025-ös magyar jogállamisági jelentése is arra jutott, hogy a lobbizás és a politikai tisztség utáni foglalkoztatás szabályozási kerete továbbra is hiányos, és ezen a területen nem történt érdemi előrelépés. Az ajtó egyébként mindkét irányba forog: a jelenlegi Tisza-kormányban Kapitány István energetikai miniszter a Shell olajtársaságtól érkezett , Kármán András pénzügyminiszter pedig államtitkári és EBRD-s évek (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) után az Erste-csoport vezetőjeként dolgozott, mielőtt visszatért a kormányzatba. A kérdés tehát nem az, hogy létezik-e az átjárás – hanem az, hogy lesznek-e végre szabályai. (Borítókép: Szijjártó Péter 2026. március 6-án. Fotó: Németh Kata / Index)