● news.bsdnet.hu

A kérdőívet, amelyet Magyar Péter miniszterelnök bejelentése óta már több ezren kitöltöttek, egészen szeptember elejéig lehet kitölteni. A kezdeményezés Vitézy elmondása szerint nem azonos a korábbi kormányok által alkalmazott irányított konzultációkkal, mert itt árnyalt, több választási lehetőséget tartalmazó kérdések szerepelnek. A beérkező válaszok alapján a kormány, illetve szükség esetén az Országgyűlés még idén dönthet a vonatkozó jogszabályokról. Ez a csomag nem a teljes KRESZ átfogó felülvizsgálatát jelenti – amelyen a szakemberek jelenleg is dolgoznak –, hanem néhány kiemelt közlekedésbiztonsági területre fókuszál. A kérdőív egyik legfontosabb témaköre az illegális utcai versenyzés visszaszorítása. A kormány javaslata szerint az illegális versenyek szervezése és az azokon való részvétel önmagában is szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyé válhatna. Amennyiben egy ilyen verseny balesetet okoz, az a jövőben súlyosbító körülményként szerepelne a büntető törvénykönyvben, megkülönböztetve azt a gondatlanságból elkövetett balesetektől. A kirívó gyorshajtás kezelésére osztrák, svájci és német mintára vezethetnének be új szabályokat. Ez azt jelenti, hogy ha valaki lakott területen belül 120 km/óra, lakott területen kívül pedig 200 km/óra feletti sebességgel közlekedik, az nem csupán szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősülne, így baleset okozása nélkül is szabadságvesztéssel lenne sújtható. Felmerül továbbá az autó elkobzásának lehetősége is a legsúlyosabb esetekben, például A kirívó közlekedési szabálysértések esetében javasolt progresszív bírságrendszer célja a valódi visszatartó erő megteremtése, amely az elkövető vagyoni helyzetéhez vagy a gépjármű értékéhez igazítva igazságosabbá és hatékonyabbá tenné a szankcionálást - mondta a miniszter. A javaslatcsomag a visszaeső gyorshajtók büntetésének szigorítását is tartalmazza. Ezzel párhuzamosan bevezetnék az átlagsebesség-mérést (szakaszos sebességmérést) a gyorsforgalmi utakon és az olyan kritikus szakaszokon, mint az Árpád híd vagy az M1-es autópálya terelésekkel érintett részei. az átlagsebesség-mérés alkalmazásának jelenleg nincsenek technikai akadályai, csupán a jogszabályi hátteret kell megteremteni hozzá. A kormány tervezi az objektív felelősség elvének kiterjesztését is. Ez a jövőben olyan esetekre is vonatkozna, mint a buszsáv jogosulatlan használata, a vasúti átjáró tilos jelzésén való áthaladás vagy a szabálytalan, forgalmat zavaró megállás. Ilyenkor a bírságot közvetlenül az üzembentartóra szabnák ki, függetlenül attól, hogy ki vezette a járművet. Magyarországon tavaly 456 ember veszítette életét az utakon, a súlyos sérültek száma meghaladta a 4500-at, míg a könnyű sérülteké a 14 500-at. Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a szigorítások célja nem a költségvetési bevételek növelése, hanem az életmentés. Ennek érdekében a bírságbevételek egy részét az önkormányzatok kapnák meg, és a befolyt összegeket kizárólag közlekedésbiztonsági fejlesztésekre, például új gyalogos-átkelőhelyek és biztonságosabb útkereszteződések kialakítására lehetne fordítani. Mivel a mikromobilitási eszközökkel okozott balesetek száma folyamatosan nő, a kormány nem várná meg a teljes KRESZ-reformot, hanem gyorsított eljárásban szabályozná az elektromos rollereket. A tervezet Nem a környezetbarát és költséghatékony közlekedési eszközök betiltása a megoldás, hanem egy olyan arányos szabályozási keret kialakítása, amely garantálja a védtelen közlekedők biztonságát anélkül, hogy felesleges adminisztrációs terheket róna a vidéki lakosságra - hangsúlyozta a miniszter. A tájékoztatón részt vevő Barna Zsolt államtitkár hozzátette, hogy a baleseti statisztikák javítása mellett a közutak veszélyérzetének csökkentése is cél. Ha a településeken belül biztonságosabbá válik a közlekedés, az ösztönözni fogja a lakosságot a közösségi közlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás választására. Arra a felvetésre, hogy az elektromos kerékpárok miért maradtak ki a kérdőívből, Vitézy elmondta, hogy ezek szabályozása az átfogó KRESZ-módosítás része lesz, ahol többek között a kerékpárosok előzésekor betartandó 1,5 méteres oldaltávolság szabályát is rögzíteni kívánják. A külföldi rendszámú járművek által elkövetett szabálysértések kapcsán elhangzott, hogy az Európai Unión belüli behajtási rendszer még nem működik tökéletesen, de a tervezett autóelkobzási szabálynak komoly visszatartó ereje lesz a külföldi elkövetőkkel szemben is. Az elektromos rollerek esetleges teljes betiltásával kapcsolatban Vitézy kiemelte, hogy a drasztikus tiltás nem lenne életszerű. Kis településeken sokan használják ezeket az eszközöket mindennapi közlekedésre anélkül, hogy veszélyt jelentenének, így a cél a szabályozás, nem pedig a tiltás. A magántulajdonú rollerek rendszámmal való ellátása viszont túl nagy adminisztratív terhet jelentene a vidéki lakosságnak. Vitézy Dávid kritikával illette Lázár János korábbi közlekedési minisztert, aki a 2023-as Árpád hídi tragédia után azonnali jogszabályi lépéseket és szigorításokat ígért, ám semmilyen érdemi előrelépés nem történt az ügyben. A Tisza Párt esetleges üzemanyagár-sapkás javaslataira reagálva Vitézy kijelentette, hogy kormánytagként nem a pártpolitikával, hanem a piaci folyamatok követésével foglalkozik. Hozzátette, hogy a kormány folyamatosan monitorozza az üzemanyagárakat és a világpiaci trendeket, és a jelenlegi jogszabályok értelmében megvan a lehetősége a beavatkozásra, amennyiben az árak elérnek egy kritikus lélektani határt. Címlapkép forrása: Vitézy Dávid Facebook-oldala