● news.bsdnet.hu

Gajdos László, Magyarország élő környezetért felelős minisztere pénteken közölte, hogy belső átvilágítások alkalmával súlyos visszaélések gyanúját tárták fel az állami informatikai rendszereknél, a kormány ismeretlen elkövető ellen büntetőfeljelentést tett. A miniszter közlése szerint 2019 és 2026 között több mint 100 milliárd forintot fordítottak a KRÉTA, a Neptun és a POSZEIDON rendszerekre. „A vizsgálat szerint a Fidesz-kormány olyan pályázati feltételeket alakított ki, amelyek fokozatosan megszüntették a versenyt. Az állami intézmények kiszolgáltatottá váltak, miközben a forráskódok és a szerzői jogok egyetlen magánvállalkozás kezében összpontosultak” – tájékoztatott a tárcavezető. Különösen aggályos, hogy a 2026-os választásokat megelőző hetekben még közel 20 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket ezen a területen. A felelősség tisztázása a nyomozó hatóságok feladata – jelentette ki a miniszter, megjegyezve: „a Tisza-kormány továbbra is elkötelezett a közpénzek átlátható felhasználása és a tisztességes verseny mellett”. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón elmondta , hogy az átvilágítások zajlanak a tárcáknál, és lépten-nyomon különös jelenségekre bukkannak. Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy bűncselekmények, de nagyon gyanúsak – fogalmazott. Mint mondta, a végtelenségig lehetne gyűjteni az információkat, de egy témában elérkeztek ahhoz a ponthoz, hogy az ügyet átadják a hatóságoknak. Ez a KRÉTA, a Neptun és a Poszeidon rendszereit érinti, amelyekre 118 szerződés keretében 100 milliárd forint ment el 2019 óta. Ez a három rendszer egy sajátos életpályát futott be. Az életpályájuk egy szakaszán voltak még versenytársaik, aztán ezek elkezdtek eltűnni, de nem azért, mert annyira kiválóak voltak, mint a Google, hanem mert a kormányzat olyan szabályokat hozott, hogy megszűnt a verseny, annak ellenére, hogy nem biztos, hogy ez a legkiválóbb rendszer – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a vizsgálat során nem mentek vissza „Ádámig és Éváig”, csak 2019-ig. Bejelentette, hogy olyan mintázatokat láttak felfedezni, amelyek gyanússá váltak, ezért feljelentést tettek. Hozzátette, hogy olyan „mendemondákat” találtak, amelyeket ők már nem tudnának kibogozni. Érdekes mintázat, hogy csak a választások előtti utolsó hónapjaiban közel 20 milliárd forintos szerződést sikerült kötni – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy nem az ő dolguk kimondani, hogy bűncselekmény történt-e, de az általuk benyújtott dokumentumok alapján felmerülhet a gyanú hivatali visszaélések, hűtlen kezelés, versenyt korlátozó megállapodás, költségvetési csalás, korrupció és adatvédelmi hibák kapcsán is. Tanács Zoltán elmondta, hogy a gyanús mintákról negyvenoldalas dokumentumot küldtek a hatóságoknak, amihez pedig egy hosszú melléklet is tartozik, amely bemutatja a rendszerek történetét. A miniszter szerint a minta úgy nézett ki, hogy titkos döntésekkel kötelezővé tették a rendszerek használatát, a szerzői jogok és a forráskód egy magánvállalkozásnál összpontosultak, a verseny pedig teljesen eltűnt. Ezzel a kormány és az intézmények kiszolgáltatottá váltak, az árak indokolatlanul magasra nőttek, ráadásul sok döntés a Magyar Közlönyben sem jelent meg.