● news.bsdnet.hu

Áprilisban 2,1 százalékra gyorsult az infláció Magyarországon. Az élelmiszerek 1,5 százalékkal drágultak, ami azzal magyarázható, hogy a bázishatások miatt „eltűnt” a tavaly márciusban, 30 alapvető élelmiszerre bevezetett árrésstop pozitív hatása. A helyzetet viszont bonyolítja, hogy az iráni háború okozta áremelkedés is bekopogott a szolgáltatások kapuján, a másodkörös hatások pedig még súlyosabbak lehetnek. Vagyis az árrésstop megszüntetése kockázatos lépés lehet. Nem lepte meg az elemzőket, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint éves alapon 2,1 százalékra gyorsult az infláció idehaza áprilisban. Ez ismét a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjába (2-4 százalék) illő értéknek számít. „Az áprilisi adat nem okozott meglepetést, csak hajszálnyit lett magasabb a mi 2 százalékos várakozásunknál” – reagált a friss inflációs mutatóra Nyeste Orsolya, az Erse vezető makrogazdasági elemzője. Erről laptásunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozóMfor.huszámolt be. Az MBH Elemzési Centrum ezzel szemben 0,1 százalékponttal magasabb, 2,2 százalékos éves áremelkedési ütemre számított. Így a pénzintézetet pozitívan lepte meg a KSH közlése. Már ami a fő mutatót illeti, mert az 1,9 százalékról 2,2 százalékra gyorsuló maginfláció árnyalja a képet – tette hozzá Balog-Béki Márta szenior elemző. „Az élelmiszerárak a márciusi stagnálás után 1,5 százalékkal növekedtek áprilisban éves alapon. A gyorsulás az élelmiszer-árrésstop bázisba kerülésének tudható be” – írta kommentárjában Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. Vagyis az árréstop pozitív, árcsökkentő hatásai éves alapon „eltűntek” az élelmiszerinflációból. Érdekesség, hogy az elemzők szerint az intézkedés nagyjából épp 1,5 százalékponttal vetette vissza a magyar inflációt az elmúlt időszakban. „Az egyedüli terület, ahol talán már érezhető az energiaár-sokk begyűrűzése, az a szolgáltatások. Itt a szezonális hatások mellett olyan tételekben látunk áremelkedést, amelyek közvetlenül érintettek a közel-keleti helyzet okozta kihívásokban, így például a közlekedési szolgáltatások. Az áprilisi ünnepi időszak hatására jelentősebben emelkedett a belföldi üdülés ára is, ami így vélhetően csak egyszeri hatás lesz” – emelte ki Virovácz Péter. A teljes cikkbenarról is olvashatnak, hogy az árrésstoppal kapcsolatban mit javasol az Országos Kereskedelmi Szövetség a leendő Tisza-kormánynak, és hogy milyen mozgástere lehet az új kabinetnek. De az is kiderül, hogy az elemzők milyen inflációra számítanak 2026-ban, hol lehet a tetőzés, és lehet-e esély a Magyar Nemzeti Bank részéről a kamatcsökkentésre.