● news.bsdnet.hu

A 38 oldalas országjelentés különösen azért fontos, mert szorosan kapcsolódik azokhoz a jogállamisági feltételekhez, amelyek teljesítése meghatározza a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását is. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza: a jelentés nem helyettesíti sem a kondicionalitási eljárás, sem a helyreállítási terv mérföldköveinek hivatalos értékelését, azokkal párhuzamosan vizsgálja a reformok végrehajtását. A jelentés összegzése szerint az új magyar kormány a hivatalba lépése óta "intenzív reformtevékenységet" folytatott a jogállamiság helyreállítása érdekében. A Bizottság kiemeli, hogy több fontos törvénymódosítás született a helyreállítási terv és a jogállamisági feltételességi mechanizmus keretében folytatott egyeztetések eredményeként. Brüsszel külön pozitívumként említi: Utóbbit a jelentés az egyik legjelentősebb intézményi változásként értékeli. Miközben a korrupcióellenes intézményrendszer több ponton megerősödött, a Bizottság szerint továbbra sem sikerült bizonyítani, hogy a rendszer képes eredményesen fellépni a politikai szintű korrupció ellen. A dokumentum szerint ugyan nőtt a korrupciós bűncselekmények miatti vádemelések száma, de továbbra sincs "meggyőző eredménysor" a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában és jogerős lezárásában. A jelentés megjegyzi: A Bizottság ezért változatlanul fenntartja tavalyi ajánlását: Magyarországnak bizonyítható eredményeket kell felmutatnia a magas szintű korrupció üldözésében. A jelentés külön fejezetet szentel annak, hogy Magyarország 2026 májusában hivatalosan kérte részvételét az Európai Ügyészség (EPPO) megerősített együttműködésében. A Bizottság júliusban ezt jóváhagyta. Az EPPO a csatlakozás után 2021-ig visszamenőlegesen jogosult lesz kivizsgálni az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket Magyarországon is. Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ettől önmagában még nem tekinthető teljesítettnek a korrupcióellenes ajánlás, mert a csatlakozás gyakorlati hatásai még nem jelentek meg. A Bizottság szerint a Országos Bírói Tanács továbbra is él a 2023-as igazságügyi reform során megszerzett jogosítványaival, és több esetben fellépett a bírákat ért politikai nyomásgyakorlással szemben. Pozitívumként említik: Ugyanakkor változatlanul problémának tartják az alsóbb bíróságok ügyelosztási rendszerének átláthatatlanságát, a főügyész kinevezési rendszerét, valamint azt, hogy az ügyészségi hierarchia politikai befolyásra ad lehetőséget. A Bizottság adatai szerint a magyar lakosság mindössze 31 százaléka tartja megfelelően függetlennek a bíróságokat, ami tovább romlott az előző évekhez képest. Az egyik legjelentősebb törvényi változás az Integritás Hatóság jogköreinek kibővítése. A jelentés szerint: Brüsszel ugyanakkor megjegyzi, hogy az intézmény működését nehezítette, hogy elnöke ellen büntetőeljárás indult. Az Európai Bizottság első alkalommal állapítja meg, hogy a korábbi ajánlások ezen része teljesült. Az új szabályok szerint: A Bizottság ezért ezt az ajánlását teljesítettnek tekinti. Ezzel szemben semmilyen előrelépést nem lát Brüsszel a lobbitevékenység szabályozásában, ami különösen érdekes Szijjártó Péter BYD-s megbízatása kapcsán. Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy Magyarországon nincs átfogó lobbiszabály, "forgóajtó" szabályozás, „lehűlési idő” a magas rangú tisztségviselők számára megfelelő összeférhetetlenségi rendszer. A Bizottság szerint ez továbbra is komoly korrupciós kockázatot jelent. A jelentés szerint a júniusi médiatörvény-módosítás javította a médiahatóság működésének függetlenségét valamint a közmédia irányítási rendszerét. Ugyanakkor továbbra sem történt előrelépés az állami reklámköltések átlátható elosztásában, az információszabadság teljes körű biztosításában, illetve a média pluralizmusának erősítésében. A Bizottság pozitívumként értékeli, hogy 2026 májusában megszűnt a veszélyhelyzet, és az új kormány azt nem hosszabbította meg. Ugyanakkor továbbra is kifogásolják a stratégiai ágazatokban működő külföldi cégekre nehezedő szabályozási nyomást, a versenyjogi kivételek alkalmazását, a titkos megfigyelések elégtelen bírói kontrollját. Brüsszel elismeri, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése fontos változás. Ugyanakkor továbbra is fennmaradtak olyan jogszabályok, amelyek korlátozhatják a civil szervezetek működését, ezért ezen a területen csak részleges előrelépést állapított meg. A jogállamisági jelentésben a Bizottság összesen öt új ajánlást fogalmazott meg Magyarországnak: Két korábbi ajánlást ugyanakkor lezártnak tekint: a vagyonnyilatkozati rendszer reformját, illetve részben a médiaszabályozás átalakítását, amelyet a jövőben már elsősorban az Európai Média Szabadságáról szóló rendelet (EMFA) alapján kíván ellenőrizni. Még a jelentés közzététele előtt juttatta el az EUrologusnak a közleményét az egyik vezető néppárti politikus. Michał Wawrykiewicz lengyel néppárti európai parlamenti képviselő, a LIBE szakbizottság EPP-s koordinátorhelyettese közölte: Magyarország évek óta az uniós jogállamisági jelentések legrosszabbul teljesítő országai között szerepel, ugyanakkor szerinte az Európai Bizottság mostani jelentése még döntően a 2025-ös helyzetet tükrözi, vagyis azt az időszakot, amely megelőzte a kormányváltást. A politikus úgy vélte, hogy a májusban hivatalba lépett, Magyar Péter vezette kormány már rövid idő alatt jelentős reformokat hajtott végre, és világos menetrenddel rendelkezik a jogállamiság helyreállítására. Az EPP ezért úgy látja, hogy az eddigi előrelépések elismeréseként, valamint a további reformok ösztönzése érdekében mielőbb le kellene zárni Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást, lehetőség szerint már az idei ősszel.