● news.bsdnet.hu

A lépést Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő, volt igazságügyi miniszter jelentette be. A párt egy több mint százoldalas beadványban kezdeményezi az érintett jogszabályok utólagos normakontrollját. Kezdeményezik: alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság mozgástere nem azonos az öt kifogásolt jogszabály esetében. A négy törvénynél a testület megvizsgálhatja, hogy azok tartalma összhangban áll-e az Alaptörvénnyel, valamint azt is, történt-e olyan súlyos eljárási szabálysértés az elfogadásuk során, amely alaptörvény-ellenességet okoz. Magát az Alaptörvényt és annak módosításait azonban az Alkotmánybíróság tartalmi szempontból nem bírálhatja felül. A benyújtó szerint a beadvány részletesen levezeti, hogy a törvények tartalma és elfogadásuk módja miért ütközik az alaptörvénybe, valamint miként veszélyezteti az állampolgári jogokat. Tuzson Bence úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter miniszterelnök a saját hatalmi önkényének kiépítésén dolgozik, és intézkedéseivel súlyosan sérti a jogállamiság elveit. Hogy mit kifogásolnak? Tuzson elmondása szerint, nincs az rendben, hogy társasházakat csak úgy eltiltsanak a jogszerű bevételüktől. Nincs az rendben, hogy kötelező egyeztetéseket csak úgy mellőzzenek, nincs az rendben, hogy civil szervezeteket utólag eltiltsanak attól, hogy pályázatokon induljanak. És nincs az se rendben, hogy bárkit bármikor rá lehet arra kényszeríteni, hogy politikai színjátékban vegyen részt és mondjuk oda lehet rángatni akár erővel is egy vizsgálóbizottság elé. Nem minden esetben egyértelmű, hogy az előbbi felsorolás egyes elemeivel mire gondol a képviselő. A "kötelező egyeztetések" mellőzésével kapcsolatos mondat leginkább a közmédia gyors átalakítására utalhat. A törvény elfogadása előtt a Fidesz és médiaszakmai szereplők is azt kifogásolták, hogy egy ilyen horderejű szervezeti, személyi és munkajogi átalakítást nem előzött meg széles körű szakmai és társadalmi konzultáció. A "kötelező" megfogalmazást ugyanakkor érdemes óvatosan kezelni. A társadalmi egyeztetésről szóló törvény elsősorban a miniszterek által előkészített jogszabálytervezetekre vonatkozik, miközben a közmédiáról szóló javaslatot országgyűlési képviselők nyújtották be. Ezért a nyilvános adatokból önmagában nem állapítható meg, hogy egy konkrét, jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettséget sértettek-e meg, vagy Tuzson politikai értelemben beszélt az előzetes konzultáció szükségességéről. A civil szervezetekre vonatkozó kifogás az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében elfogadott törvény egyik rendelkezésére utalhat. Az új szabály szerint nem indulhat pályázaton, és nem részesülhet közpénzből nyújtott támogatásban az a civil szervezet – illetve gazdasági társaság, alapítvány, kamara vagy egyházi jogi személy –, amelynek felelős vezetője vagy döntéshozója a támogatási döntést megelőző két évben meghatározott politikai vagy közjogi tisztséget töltött be. Az "utólag" szó megítélése véleményes. A törvény kifejezetten kimondja, hogy az új kizárási szabályokat csak a hatálybalépése után induló támogatásokra és pályázatokra kell alkalmazni, tehát a már folyamatban lévő eljárásokat nem érinti. Ugyanakkor a pályázó szervezet vezetőjének előző két évben betöltött tisztségét is figyelembe veszik, vagyis a szabály valóban korábbi tényhez kapcsol jövőbeli hátrányt. Az alkotmányossági vita várhatóan arról szólhat, hogy ez sérti-e a visszaható hatály tilalmát, az egyenlő bánásmódot vagy a jogbiztonságot. Az utolsó kifogás egyértelműen a parlamenti vizsgálóbizottságok új jogosítványaira vonatkozik. A törvény alapján a bizottság elnöke adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre vagy személyes megjelenésre kötelezhet embereket és szervezeteket. Ha valaki szabályszerű idézés ellenére két egymást követő alkalommal nem jelenik meg, és távolmaradását előzetesen nem menti ki alapos okkal, a bizottság elnöke elrendelheti a rendőrségi elővezetését. Mentelmi joggal rendelkező személlyel szemben erre nincs lehetőség. Tuzson "bárkit bármikor" megfogalmazása ezért túlzó, noha tényleg nagyot szigorodnak a szabályok: elővezetést nem lehet azonnal vagy feltételek nélkül elrendelni. A törvény két igazolatlan távolmaradást követel meg, részletesen indokolt határozatot ír elő, és lehetőséget biztosít a bírósági felülvizsgálatra. Az érintett megtagadhatja az önmagára vagy hozzátartozójára nézve terhelő vallomást, titoktartási kötelezettségre hivatkozhat, valamint jogi képviselőt is igénybe vehet. Az Alkotmánybíróságnak így az Alaptörvény-módosítás esetében kizárólag az elfogadás eljárását, a négy törvénynél viszont a szabályok tartalmát is értékelnie kell majd. Utóbbiaknál többek között a tulajdonhoz való jog, a jogbiztonság, a visszaható hatály tilalma, a tisztességes eljáráshoz való jog, valamint a hatalmi ágak elválasztása kerülhet a vizsgálat középpontjába. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images