● news.bsdnet.hu

Magyar Péter bejelentése szerint a jövőben 16 évre csökkentenék Magyarországon a választójogi korhatárt. A felvetés később Lannert Judit oktatásügyi miniszter támogatását is megkapta , aki szerint a fiatalok közéleti bevonása erősítheti a demokratikus részvételt. A javaslat ugyan jelentős vitákat váltott ki, nem számít példátlannak: a világ több országában vagy régiójában már jelenleg is szavazhatnak a 16–17 éves fiatalok. A legtöbbször Ausztriát említik mint követendő példát. Az alpesi ország 2007-ben vezette be a 16 éves választójogot minden országos, tartományi és önkormányzati választáson. A döntést azzal indokolták, hogy a fiatalokat már középiskolás korban érdemes bevonni a demokratikus folyamatokba, amikor az állampolgári ismeretek oktatása még aktívan zajlik. Latin-Amerikában Brazília és Argentína is lehetőséget ad a 16 és 17 éveseknek a voksolásra, igaz, számukra a részvétel önkéntes. Brazíliában a 18 és 70 év közötti állampolgároknak kötelező a szavazás, a fiatalabb korosztály azonban maga dönthet arról, él-e a választójogával. Európában Németországban nincs egységes szabályozás. Számos tartományban a 16 évesek már részt vehetnek az önkormányzati választásokon, és több helyen a tartományi parlamentek megválasztásában is. Az országos parlamenti választásokon ugyanakkor továbbra is a 18 éves korhatár érvényes. Hasonló a helyzet Svájcban is: országos szinten 18 év a választójogi korhatár, azonban Glarus kanton már 2007-ben úgy döntött, hogy a kantoni és helyi ügyekben a 16 évesek is szavazhatnak. Nagy-Britanniában sem egységes a rendszer. Skóciában és Walesben a helyi, illetve a devolvált parlamenti választásokon már 16 éves kortól lehet voksolni, míg az Egyesült Királyság parlamenti választásain továbbra is 18 év a korhatár. Málta 2018-ban csökkentette 16 évre a választójogi korhatárt valamennyi választáson, ezzel Ausztria után a második európai uniós tagállam lett, ahol országos szinten is szavazhatnak a 16–17 évesek. Az elmúlt években több országban is napirendre került a korhatár csökkentése. Belgium például az európai EP-választások során már lehetővé tette a 16–17 évesek részvételét, miközben a nemzeti parlamenti választásokon továbbra is 18 év a határ. Norvégiában és több más országban kísérleti programok is vizsgálták, milyen hatással lenne a fiatalabb korosztály bevonása. A kutatások szerint azokban az országokban, ahol bevezették a 16 éves választójogot, a fiatalok részvételi aránya nem maradt el jelentősen az idősebb első szavazókétól. A támogatók szerint a középiskolás korban megszerzett első választási élmény hosszabb távon is növelheti a politikai aktivitást. A kritikusok ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a 16 évesek politikai tájékozottsága és önállósága még erősen eltérő lehet, ezért szerintük a választójog bővítését csak az állampolgári nevelés megerősítésével együtt érdemes megfontolni. Ha Magyarország valóban 16 évre csökkentené a választójogi korhatárt, nem egyedülálló megoldást vezetne be, de továbbra is a világ országainak kisebbségéhez tartozna. Jelenleg ugyanis továbbra is a 18 éves korhatár számít nemzetközi szinten az általános gyakorlatnak.