● news.bsdnet.hu

CIKKÜNKET FOLYAMATOSAN FRISSÍTJÜK! Az Alaptörvény tizenhetedik módosításával a kormány megpecsételte Sulyok Tamás sorsát, aki szombaton döntött arról, hogy aláírja-e a törvényjavaslatot. Az államfő szombat kora este videóban jelentette be, hogy aláírja az alaptörvény-módosítást. Sulyok Tamás közölte, hogy a hatályos Alaptörvény értelmében „az alkotmányos elveket sértő”, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módja élni. Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek, jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után, eleget teszek – jelentette ki Sulyok Tamás. Szerinte ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár az országra nézve. Arról beszélt, hogy ami most a köztársasági elnöki intézményt éri, az alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan. Ez a mondat pedig szerinte „azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép”, amelyek „a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra”. Közölte, hogy aláírása köztársasági elnöki kötelezettségei és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletének végső pecsétje. Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem. Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták – fogalmazott. Hozzátette, hogy a döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni – közölte Sulyok Tamás. Beszéde végén úgy fogalmazott: „Aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra, nem gyalázkodik, és másokat méltóságában meg nem aláz. Hiszem, hogy embernek és emberségesnek, önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes. Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket! Szeressük Magyarországot!” A többek között a köztársasági elnök eltávolításáról szóló törvényt az Országgyűlés hétfőn 139 igen és 6 nem szavazattal fogadta el , amely egyetlen mondattal rendelkezik arról, hogy a hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Innentől számítva öt napja volt az államfőnek, hogy döntsön arról, aláírja-e, vagy még azt megelőzően lemond, abban az esetben viszont Forsthoffer Ágnes házelnökre maradt volna az aláírás. Magyar Péter már a választási kampány alatt is következetesen képviselte azt az álláspontot, miszerint Sulyok Tamásnak távoznia kell a Sándor-palotából. Az első miniszterelnöki beszédében ezt megismételte és követelte a lemondását. A választás utáni első találkozójuk előtt alkalmatlannak, illetve méltatlannak nevezte arra, hogy Magyarországon a törvényesség őre legyen. Több határidőt is adott a köztársasági elnöknek, az első május 31-e volt, az államfő azonban az Indexnek adott interjúban közölte: nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondását. Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak – mondta lapunknak a köztársasági elnök. Május végén Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult, és kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában. A Sándor-palota szerint az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti. Július elején aztán közzétették a Velencei Bizottságnak írt teljes levelet . Bár a Velencei Bizottság ellátogatott Budapestre, végül úgy döntött , hogy sürgős eljárás helyett rendes eljárásban vizsgálja meg az Alaptörvény tizenhetedik módosításának az államfőt érintő rendelkezéseit. A kérdés így várhatóan a testület októberi plenáris ülésén kerül napirendre, addigra azonban a Tisza-kormány tervei szerint már új államfője lesz az országnak. Június elején Sulyok Tamás az Alkotmánybírósághoz is fordult. A Sándor-palota akkor azt közölte, hogy az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak. Az Alkotmánybíróság hét alkotmánybírója azonban az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizárási okot jelentett be, ezért a testület határozatképtelenné vált, és Sulyok Tamás Alaptörvény-értelmezési indítványát levették a napirendről. Az elmúlt héten a Fidesz tüntetést szervezett a köztársasági elnök hivatala elé, ennek ellenére Magyar Péter leszögezte, hogy elfogadják az Alaptörvény módosítását, és ha Sulyok Tamás nem írja alá, akkor megindítják a megfosztási eljárást. A hétfői szavazást a Fidesz és a KDNP is bojkottálta, Gulyás Gergely pedig lemondott a frakcióvezetői posztjáról. Magyar Péter hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta : egyelőre nem tudja, hogy az alkotmányozási folyamatban milyen döntés születik az államfőválasztás módjáról. A miniszterelnök szerint itt az ideje megbeszélni a megosztó kérdéseket, és kompromisszumot kötni. Én a nép által történő választást preferálom, de el tudom fogadni az ellenkezőjét is – jelentette ki a miniszterelnök a közvetlen államfő-választásra utalva. Bóka János, a Fidesz országgyűlési képviselője – aki minden jel szerint Gulyás Gergely utódja lehet a párt frakciójának élén – egy csütörtöki rendezvényen azt mondta, hogy a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetéséről szóló rendelkezés valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy konkrét személyre szabott döntés, amelyet az Alkotmánybíróságnak kellene vizsgálnia. Az Indexnek arról is beszélt, hogy a Fidesz egyelőre nem döntött arról, részt venne-e egy esetleges új köztársaságielnök-választáson. Hozzátette: személyes álláspontja szerint, ha Sulyok Tamás megbízatása illegitim módon szűnne meg, akkor a Fidesznek nem lenne szabad részt vennie az új államfő megválasztásában, mert azzal legitimálná a folyamatot. Az államfő távozására várva a parlament már fel is készült a folytatásra, a hétfői rendkívüli ülésen Forsthoffer Ágnes házelnök napirendi javaslata szerint a képviselők már arról tárgyalnak, melyik alelnök lássa el a házelnöki feladatokat, amíg ő a köztársasági elnökéit gyakorolja. Az új államfőt az Országgyűlésnek harminc napon belül kell megválasztania – hogy ki lesz az, arról már folynak a találgatások. Mint az Index megírta , Forsthoffer Ágnes, Polgár Judit, Rost Andrea, Bujdosó Andrea és Gajdos László neve is felmerül lehetséges köztársaságielnök-jelöltként. A Sulyok Tamásról készült portrénkat itt olvashatja, az elmúlt hetek hátteréről pedig itt találja cikkünket. ( Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)