● news.bsdnet.hu

A NATO egyik parancsnoka nemrég még azt mondta, hogy jelenleg nincs valódi európai alternatívája a Palantirnak. Franciaország és Németország hírszerző szolgálatai azonban már a ChapsVision megoldására váltottak.   Franciaország és Németország pénteken kötelezettséget vállalt arra, hogy közösen fejleszt egy európai alternatívát a Palantir katonai mesterségesintelligencia-szoftverével szemben. Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár tárgyalásait követően aláírt közös nyilatkozat szerint a két ország megvizsgálja egy „európai szuverén digitális gerinchálózat” létrehozásának lehetőségét, amely az adatközpontú biztonsági rendszereket, a mesterséges intelligenciát és a felhőalapú megoldásokat egyaránt lefedné. A dokumentum kiindulópontként a francia Arcadia mesterséges intelligenciával támogatott vezetési és irányítási (command-and-control) platformot nevezi meg, amelyet egyelőre meg nem nevezett, hasonló német fejlesztések egészítenének ki. A nyilatkozat azt követően született meg, hogy mindkét ország úgy döntött: hírszerző szolgálatainál megszünteti a Palantir szoftvereinek használatát. Franciaország belső biztonsági szolgálata (DGSI) júniusban jelentette be, hogy a Palantirt a ChapsVision ArgonOS rendszerére cseréli le – mindössze fél évvel azután, hogy meghosszabbította az amerikai vállalat szerződését. A német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) ugyancsak a ChapsVision megoldását választotta ugyanarra a feladatra. A Bundeswehr pedig teljes egészében kizárta a Palantirt a védelmi felhőinfrastruktúrára kiírt beszerzési eljárásból. A NATO egyik magas rangú parancsnoka nemrég a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nincs valódi európai alternatívája a Palantir Maven szoftverének, amelyet a szövetség a harctéri adatok feldolgozására használ. A pénteki francia–német nyilatkozat erre a helyzetre ad választ: meg kell építeni ezt az alternatívát. Nemcsak mesterséges intelligenciáról szól az együttműködés A közös nyilatkozat nem csupán a digitális infrastruktúrát érinti, hanem rakétákra, harckocsikra és az űriparra is kiterjed. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság megvizsgálja az együttműködés lehetőségét olyan nagy hatótávolságú fegyverrendszerek fejlesztésében, amelyek akár 2500 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek, az ArianeGroup technológiai képességeire támaszkodva. A Leopard 2 és a Leclerc harckocsik leváltására szánt francia–német MGCS (Main Ground Combat System) program keretében kutatási program indul az autonóm vezetés, a szenzortechnológiák és a harctéri hálózatba kapcsolás fejlesztésére. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a számos nehézséggel küzdő FCAS (Future Combat Air System) következő generációs vadászgép-program egyáltalán nem szerepel a nyilatkozatban. Ehelyett a két ország megállapodott egy „európai együttműködő harci szabvány” kidolgozásáról, amely lehetővé tenné, hogy különböző országok vadászgépei és drónjai a harctéren közvetlenül kommunikáljanak egymással. A technológia nem kérdés – a szuverenitás annál inkább Alex Karp, a Palantir vezérigazgatója a Bildnek adott múlt havi interjújában úgy fogalmazott, hogy Németország vonakodása vállalatának bevonásától olyan, „mintha boszorkányságról folynának a viták”, miközben szerinte a Palantir szoftverei már minden jelentős harctéren bizonyították képességeiket. Ez az érvelés azonban nem változtatta meg Berlin álláspontját. A vita ugyanis nem arról szól, hogy a Palantir technológiája működik-e – ezt kevesen vitatják –, hanem arról, hogy Európa legérzékenyebb katonai infrastruktúrája egy amerikai vállalattól függjön-e egy olyan időszakban, amikor a transzatlanti kapcsolatok jövője már korántsem tekinthető magától értetődőnek. Franciaország és Németország most ezt a kérdést közös politikai nyilatkozatba foglalta. A jóval nehezebb feladat azonban az lesz, hogy az elképzelést valóban működő szoftverré alakítsák. Forrás: https://thenextweb.com