● news.bsdnet.hu

Alaptörvényi kötelezettségeinek tett eleget azzal, hogy aláírta a saját elmozdításáról is szóló alkotmánymódosítást Sulyok Tamás köztársasági elnök - legalábbis így érvel Sulyok Tamás az erről kiadott köztársasági elnöki határozatban. Sulyok értékelése szerint a köztársasági elnök mozgástere rendkívül szűk: az országgyűlésnek egyet nem értése esetén sem küldhet vissza elfogadott alkotmánymódosítást, az Alkotmánybírósághoz pedig csak akkor fordulhat, ha a módosítás megalkotása során eljárási követelmények sérültek. Sulyok ugyanakkor nehezményezi, hogy szerinte ”a közbeszédet eluralta a verbális bűnbakkeresés, a nyílt és közvetlen erőszakos fenyegetések egy olyan szélsőséges formája, ami arra épít, hogy egyes közjogi tisztségviselők, országgyűlési képviselők és más közszereplők emberi méltóságukban bármiféle erkölcsi korlát nélkül megalázhatóak, hivatali feladat- és hatásköreik, illetve közéleti tevékenységük ellátásában pedig – az alaptörvényi és jogszabályi kereteket és fékeket teljes egészében figyelmen kívül hagyva – szabadon fenyegethetőek, utasíthatóak, kényszeríthetőek”. Sulyok szerint ”egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselőkkel szemben szabott jogalkotás útján történő eltávolítása – sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét”. Látom és tapasztalom, hogy mindezek a törekvések jelen pillanatban a magyar társadalom egy jelentős része számára helyesnek vagy akár elkerülhetetlennek tűnnek. Ezeket az érzéseket és véleményeket természetesen tiszteletben tartom - írta Sulyok Tamás a határozatban. “Látom és tapasztalom ugyanakkor azt is, hogy sokak számára félelmet keltő az a hatalomfelfogás, amelynek egyik mérföldköve és kézzelfogható lenyomata a tizenhetedik alaptörvény-módosítás. A magam részéről a legteljesebb mértékben osztom ezeket az aggodalmakat” - tette hozzá. Sulyok Tamás július 18-án, nem sokkal az alkotmánymódosítás országgyűlési elfogadását követően videóüzenetet tett közzé arról, hogy aláírja a módosítást, amely azt követően megjelent a Magyar Közlönyben. Az aggályai hangoztatásán kívül Sulyok amúgy lépéseket is tett, hogy megállítsa, lassítsa az elmozdítására irányuló szándékot. Magyarországra hívta és állásfoglalást kért a Velencei Bizottságtól, és bár az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete vizsgálódott is , véleményt eddig nem mondtak. Sulyok azzal is próbálkozott, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte , de a testület azt a jelzést küldte neki, hogy a 15-ből 7 tag kizáratta magát a döntésből, amivel ellehetetlenítették az ügy tárgyalását. Végső soron megtehette volna, hogy nem írja alá a módosítást, de ez esetben az országgyűlés tiszás többsége alkotmánysértésre hivatkozva ún. megfosztási eljárást indított volna ellene, amelynek időtartamára Forsthoffer Ágnes házelnök vette volna át a jogköreit. Aki minden bizonnyal aláírta volna a módosítást.