● news.bsdnet.hu

Az elmúlt napokban több cikkünkben is foglalkoztunk a Tisza-kormány első adócsomagjával, amelyet az RRF terv végrehajtása keretében nyújtott be a parlamentnek. Magyar Péter miniszterelnök egy pénteki videójában foglalta össze a módosítások lényegét, majd Kármán András pénzügyminiszter tájékoztatásáról is beszámoltunk , és a társasági adót érintő kormányzati tervekről is. Vasárnapi cikkünkben pedig részletesen összefoglaltuk a 42 oldalas dokumentum tartalmát. Ebben a cikkünkben most a bizalmi vagyonkezelést érintő módosításokra koncentrálunk, mert várhatóan ezek járnak majd a legnagyobb hatással az érintettek szűk csoportjára. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslat nevéből fakad, hogy az RRF tervben vállalt kormányzati reformlépések megvalósítása érdekében született ez a tervezet is. A kormány aktualizált helyreállítási tervében vállalta, hogy jogszabálymódosításokat léptet hatályba idén augusztus 31-ig a bizalmi vagyonkezelés adósemlegességének megteremtése érdekében. Ennek megfelelően a törvényjavaslat preambuluma kimondja: meg kell szüntetni a bizalmi vagyonkezelés adómentességét a személyi jövedelemadózásban. Az új rendszer alapvető célja, hogy elkülönítse egymástól az eredetileg vagyonkezelésbe adott tőkét, az annak bevitelekor kimutatott értéknövekedést, valamint a vagyonkezelés időszaka alatt keletkezett hozamot. Illés István, az Apelso Wealth Management társalapítója a Portfolio-nak küldött elemzésében úgy értékelte a pénteken megjelent módosításokat, hogy új korszak jön a bizalmi vagyonkezelésben, tisztulhat a piac. Mindez szerinte nem a bizalmi vagyonkezelés végét, hanem egy érettebb, átláthatóbb és professzionálisabb piac kezdetét jelzi, amely közelebb áll az angolszász családi „trust” hagyományaihoz. A legfontosabb változás, hogy a kormányzat kiszűrné az adóelkerülési célú struktúrákat, miközben a nemzetközi normákhoz igazodó adózási keretrendszerrel továbbra is támogatná a valódi családi, generációváltási és vagyonvédelmi célú bizalmi vagyonkezeléseket - vélekedik az Apelso szakértője. A bizalmi vagyonkezelés jövője nem a rövid távú adóelőnyökről szól, hanem a valódi családi vagyontervezésről, az öngondoskodásról, a generációváltásról, a vagyonvédelemről és a hosszú távú szemléletről. Az új szabályozás is ezt az irányt erősíti: azoknak kedvez, akik megfelelő szakmai alapokon kialakított és működtetett, valódi vagyonkezelési struktúrában gondolkodnak - tette hozzá. Illés István arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezet alapján a korábbi felértékelési adóelőny felmenő rendszerben jelentősen szűkül. Az eddigi 5 éves adómentesség a 2026. augusztus 31-et követően tett vagyonrendelések kapcsán megszűnik, és a helyét egy általános adóhalasztás veszi át. Ez azt jelenti, hogy ha például egy 3 millió Ft-tal alapított céget adunk el bizalmi vagyonkezelésen keresztül 1 milliárd forintért, akkor eddig a vételár 5 év után adómentessé vált, ami mintegy 150 millió forint adómegtakarítást jelentett. A jövőben továbbra sem kell adót fizetni sem a vagyonkezelésbe adás, sem pedig az értékesítés során, de az adóról már nem mond le végleg a költségvetés. Azt majd akkor kell megfizetni, amikor a kedvezményezettek hozzájutnak a tőkéhez. A halasztott adót viszont addig be lehet fektetni, és a TBSZ lehetősége is nyitva marad. További lényeges könnyebbség, hogy megmarad az öröklés adómentessége, azaz a „görgetett” adót a családtagoknak egyáltalán nem kell megfizetniük, ha a tőkéhez csak a vagyonrendelő halála után jutnak hozzá. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője és az ő csapata szintén arra mutatott rá a Portfolio-nak küldött gyorsértékelésében, hogy a korábbi konstrukciókra részben megmaradnak a jelenlegi szabályok. Fontos pont szerintük, hogy a törvényjavaslat nem helyezi hatályon kívül az Szja-törvény 105. és 107. §-ában szereplő átmeneti rendelkezéseket. Ennek következtében a 2023. szeptember 12. előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések esetében továbbra is alkalmazható maradhat az a szabály, amely az adómentes vagyonkiadáshoz még nem követeli meg az ötéves türelmi idő elteltét. A hatályos szabályok alapján, 2023. szeptember 12. után létrehozott vagyonkezelések esetében pedig a már korábban bevitt és felértékelt vagyonelemekre tovább élhet az ötéves szabály. Vagyis ha az ilyen vagyonelemnél a jelenlegi rendszerben már megkezdődött az ötéves türelmi idő, annak letelte továbbra is biztosíthatja a felértékelés adómentes kiadását. A lényeg tehát ebben a szabályozásban, hogy a 2026. augusztus 31-től vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az a szabály, hogy az eszközérték-növekmény öt év után törölhető, és így adómentessé válhat. Felmenő rendszerben válik tehát adósemlegessé ez a konstrukció . Főleg ha onnan nézzük, hogy a régi vagyonokra sem feltétlenül marad minden változatlan. A javaslat szerint az Szja-törvény módosított adómentességi szabályait bizonyos, 2026. augusztus 31. után teljesített vagyonjuttatásokra akkor is alkalmazni kell, ha maga a vagyonelem már korábban a kezelt vagyonban volt. Mi is ez az 5 éves szabály? A jelenlegi rendszer bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy a vagyon bevitelekor kimutatott eszközérték-növekmény öt év után kikerüljön a nyilvántartásból. Ennek következtében a felértékelt rész később adómentesen is kiadható. Az ötéves szabály kizárólag a vagyon bevitelekor meglévő, de addig még nem realizált értéknövekedésre, vagyis az eszközérték-növekményre vonatkozik. Az új szabályozásban ez az automatikus „adómentessé érés” megszűnik. Ha például valaki 100 millió forintos eredeti szerzési értékű részesedést, 500 millió forintos aktuális értéken augusztus 31. után visz be a vagyonkezelésbe, akkor a 400 millió forintos eszközérték-növekmény nem válik pusztán öt év elteltével adómentessé. Ha a részesedést később eladják, majd pénzt fizetnek ki a kedvezményezettnek, a 400 millió forintos felértékelés az új szabály szerinti sorrendben osztalékként adózhat. Az idő múlása önmagában nem törli el ezt az adókötelezettséget. Illés István, az Apelso Wealth Management társalapítója ezen változás kapcsán leszögezte: a bizalmi vagyonkezelésre a jövőben nem lehet „adózási kiskapuként” vagy „adóelkerülési eszközként” tekinteni, hiszen az adóteher nem nullázható le. A hangsúly a valódi családi és gazdasági célokra, a hosszú távú vagyonmegőrzésre és vagyonépítésre helyeződik, miközben a vagyonkezelő autonómiája és függetlensége is felértékelődik. Ezzel párhuzamosan a professzionális vagyonkezelők szerepe várhatóan felerősödik - vetíti előre. Az Apelso szerint a törvényjavalaslatban található kedvező irányú pontosítások azt mutatják, hogy a kormányzat hosszú távon is számol a családi vagyonkezelési struktúrákkal, de azok működését szigorúbb és átláthatóbb keretek közé terelné. Az RSM szakértői a pontosító rendelkezések közül kiemelték, hogy az új szabályozás adózási szempontból ahhoz a személyhez köti a vagyonrendelői minőséget, aki az adott vagyonelemet ténylegesen vagyonkezelésbe adta. Ez azt jelenti, hogy például egy vagyonrendelő személyében bekövetkező változás után az új vagyonrendelő akkor sem kerül automatikusan az eredeti vagyonrendelővel azonos adójogi helyzetbe, ha egyébként valamennyi vagyonrendelői jogosultságot megszerezte. A vagyonkiadás adózásánál továbbra is annak van meghatározó jelentősége, hogy az adott vagyonelemet eredetileg ki adta át a vagyonkezelés részére. Kiemelték továbbá azt a változást is, hogy kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba adásakor nem lehet a hagyományos értelemben vett eszközérték-növekményt megállapítani. Az RSM szakértői kiemelik azt a fontos változást is, melynek nyomán ismét egyértelmű sorrendet állítana fel arra az esetre, amikor a kedvezményezett nem az eredetileg vagyonkezelésbe adott vagyonelemet kapja vissza , hanem például annak eladása után pénzt vagy más vagyontárgyat. Ilyenkor elsőként a vagyonkezelés során keletkezett hozam kiadását kell vélelmezni. Ez a rész osztalékként adózik. Ha a juttatás összege meghaladja a felhalmozott hozamot, a következő réteg a vagyon bevitelekor kimutatott eszközérték-növekmény. Ez az összeg szintén osztaléknak minősülhet. Csak az ezt meghaladó rész tekinthető az eredetileg bevitt, már adózott tőke adómentes kiadásának. A szigorú sorrendi szabályokat azonban csak akkor kell alkalmazni, ha nem az eredetileg bevitt vagyonelem kerül kiadásra. Amennyiben a kedvezményezett ugyanazt a vagyontárgyat kapja vissza, amelyet a vagyonrendelő korábban a vagyonkezelésbe adott, a kiadás továbbra is adómentes lehet - emelték ki az adótanácsadók. Az RSM szakértői megemlítették azt is, hogy egyes meghatározott juttatás lesz a kedvezményezett ingyenes használatába adott dolog, de nem kell ezt alkalmazni, ha egyébként a vagyonelem (amit a kedvezményezett használ) tulajdonba adásakor az azt megszerző magánszemélynek nem keletkezne illetékfizetési kötelezettsége Illés István értékelésében kiemelte azt is, hogy valamennyi bizalmi vagyonkezelés és magáncélú vagyonkezelő alapítvány kötelező adóhatósági ellenőrzés alá kerül. A kiemelt figyelmet már a NAV korábbi ellenőrzési tervei is tartalmazták, de érdemi eljárása eddig nem igazán került sor. Ez viszont most megváltozik. Az első hullám a 2023. szeptember 12. előtt létrejött struktúrákat érinti, beleértve az időközben megszűnteket is. A bizalmi vagyonkezelés megszüntetésével így nem lehet elkerülni az esetleges hátrányos követkeményeket. Ezt követően 2028. január 1-jétől kezdve elévülési időn belül a később létrehozott bizalmi vagyonkezelések is kötelező vizsgálat alá kerülnek. Az időbeli elhatárolás oka, hogy a korábban létrejött vagyonkezelések esetében még nem volt feltétel a felértékelés Szja-mentességhez az 5 év várakozási idő - magyarázza az Apelso igazgatósági tagja . Az RSM szakértői csapata szintén rámutatott az ellenőrzések jelentőségére. Az ellenőrzés kifejezetten tartalmi jellegű lehet. A NAV többek között vizsgálhatja: A hatóság tehát várhatóan nemcsak azt ellenőrzi majd, hogy a konstrukció formailag megfelelt-e a jogszabályoknak. A vizsgálat középpontjába kerülhet az is, hogy a vagyonkezelésnek volt-e valódi gazdasági, örökléstervezési vagy vagyonvédelmi célja, vagy elsődlegesen adóelőny elérésére hozták létre . Az Apelso Trust szakértője szerint a jogalkotó ezzel először adott iránymutatást az adóelkerülés megítéléséhez. Az Apelso értékelése szerint ez érdemi szemléletváltást jelent , és lezárhat egy régóta tartó vitát: a bizalmi vagyonkezelés célhoz kötött jogintézmény, amelynek a generációváltást és a családi gondoskodást kell szolgálnia. Ha ezek a célok nem bizonyíthatók hitelt érdemlően, önmagában az sem elegendő, ha a vagyon hosszabb ideig – akár az előírt öt évig – bizalmi vagyonkezelésben marad; az adóelkerülés kockázata ettől még fennállhat - mutatott rá Illés István, aki szerint különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok az eseti, nem üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelések, amelyeket a vagyonrendelő vagy a kedvezményezettek ténylegesen „kézi vezérléssel” irányítanak, jellemzően személyi összefonódásokon keresztül. "Ha a BVK fennállása nem hoz érdemi változást a tulajdonosi joggyakorlásban, illetve nem jelent valós védelmet öröklési helyzetben vagy családi krízis esetén, akkor nehéz lesz objektív szempontok alapján igazolniuk a családi vagyonmegőrzési célokat" - tette hozzá. Az RSM csapata azt is kiemelte a lapunknak küldött gyorselemzésében, hogy fontos változás, hogy bejön az adatszolgáltatási kötelezettség. A vagyonkezelő, a magánalapítvány a tárgyévet követő év január 31-ig (2027-ben március 31-ig) adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a kezelt vagyon, alapítványi vagyon nyilvántartott értékéről, vagyonelemenként az alapnyilvántartásban nyilvántartott vagyonelemek nyilvántartási értékéről, a megállapított eszközérték-növekményekről, az elkülönült nyilvántartás tárgyévi záró értékéről - idézik a fontos szabályt. Ez is megalapozhatja azt, hogy 2028-tól elinduljon a gyakorlatban is a teljes körű, törvényben előírt ellenőrzési program. (Ahogyan már említettük, az állami adó- és vámhatóság 2028. január 1-jétől valamennyi, bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytat le az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.) Az Apelso szerint most nem kapkodni, hanem tudatosan felkészülni érdemes. A hirtelen megszüntetett vagy átalakított struktúrák sem kerülnek ki az ellenőrzési körből, és utólag nehezebb lehet őket valós családi célokhoz igazítani. Akinek már van bizalmi vagyonkezelése vagy vagyonkezelő alapítványa, annak érdemes áttekintenie, hogy: Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert