● news.bsdnet.hu

A történet azonban jóval többről szól, mint egy sikeres állatmentő akcióról: arról is, hogyan találkozhat a modern technológia, a felelős gazdálkodás és a természetvédelem. Kiss Balázs gazdálkodó szerint a jövő kulcsa nem egyetlen eszközben, hanem a megelőzésben és az együttműködésben rejlik. Június 18-án, hajnalban a Miklósfa Parkerdő Vadásztársaság területén még a kaszálógépek indulása előtt kezdődött a munka. A cél ezúttal nem a szálastakarmány betakarítása volt, hanem a magas fűben megbújó őzgidák felkutatása, hogy azok ne váljanak a kaszálás áldozatává. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Kiss Balázs gazdálkodó, vadgazdálkodó és képzett drónpilóta szerint nem véletlenül indulnak útnak már hajnalban. Mint elmondta, ilyenkor a legnagyobb az úgynevezett Delta T, vagyis a környezeti hőmérséklet és az állatok testhőmérséklete közötti különbség. Ez teszi lehetővé, hogy a hőkamerás drón a sűrű növényzetben megbújó gidákat is nagyobb biztonsággal észlelje Az őzgidák ugyanis ösztönösen mozdulatlanul lapulnak a fűben. Az anyjuk szándékosan rejti el őket, a kicsik pedig addig nem mozdulnak, amíg az őzsuta vissza nem tér értük. Éppen ez az ösztönös viselkedés teszi őket különösen veszélyeztetetté a kaszálások idején. Így rejtőzött a magas fűben az egyik gida – a kaszálógépből nem feltétlenül észrevehető – Fotó: NAK Zala megyei szervezet Az aznapi felderítés során a hőkamerás drón összesen kilenc gidát jelzett a 6,5 hektáros táblán. Közülük hetet sikerült biztonságba helyezni, kettő pedig a megközelítés közben elszaladt. A keresés során a drón kezelője irányította a felderítést, Kiss Balázs pedig gyalog közelítette meg a jelzett pontokat, és emelte ki az állatokat a magas növényzetből. A gazdálkodó szerint kívülről nézve semmi sem utalt arra, hogy ilyen kis területen ennyi gida rejtőzik. A gidák mentése nagy körültekintést igényel. Kiss Balázs hangsúlyozta, hogy az emberi szagot a vad könnyen megérzi, ezért a mentés során szagtalan nitrilkesztyűt használt, amelyet előtte még a fűbe is bedörzsölt, hogy átvegye a növényzet illatát. Az állatokat néhány szál fű segítségével emelték ki, majd ládába helyezték, letakarták, árnyékos helyen tartották a kaszálás végéig. Ezután pontosan oda vitték vissza őket, ahol korábban feküdtek. – Ahogy visszakerült a gida, azonnal jelzett jellegzetes vékony hangján, az anyja pedig rövid időn belül megjelent érte – idézte fel tapasztalatait. Bár maga is rendelkezik drónpilóta-képesítéssel, Kiss Balázs elmondta: speciális hőkamerás felszerelése nincs, ezért a Vadvilág Élőhelyrehabilitáló Alapítvány önkénteseit kérte fel a feladatra. A szervezet országos hálózatban dolgozó drónos szakemberekkel segíti a gidamentéseket, működésüket pedig elsősorban támogatásokból finanszírozzák. Ezúttal azonban a gazdálkodó saját maga vállalta a kiszállás és a felderítés költségeit. Úgy fogalmazott: ezek az önkéntes közösségek rendkívül fontos munkát végeznek, ezért támogatásuk közös érdek. A gazdálkodó szerint a gidamentés nemcsak természetvédelmi kérdés. Ha egy elpusztult állat bekerül a silóba vagy a takarmányba, annak komoly minőségi és állategészségügyi következményei is lehetnek. Emellett a vadállományban okozott veszteség hosszú távon a vadgazdálkodásra is hatással van. Éppen ezért úgy véli, hogy a megelőzés minden érintett érdeke. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Kiss Balázs szerint a drónos felderítés önmagában nem jelent teljes megoldást. Kevés a hőkamerás drónnal dolgozó szakember, ráadásul előfordulhat, hogy egy gida a felderítés után visszatér a területre. Ezért fontosnak tartja az aktív, traktorra szerelhető vadriasztó eszközök alkalmazását is, amelyek munka közben is figyelmeztethetik a gépkezelőt. Úgy látja, a jövő a különböző technológiák együttes alkalmazásában rejlik, de még ennél is fontosabb a szemléletváltás. – Nem kell mindenkinek drónnal rendelkeznie. A lényeg az, hogy minden gazdálkodó gondolja végig, saját lehetőségeihez mérten mit tud tenni a megelőzésért – fogalmazott. Kiss Balázs arra is felhívta a figyelmet, hogy aki kirándulás közben magányosnak tűnő őzgidára bukkan, a legtöbb esetben ne nyúljon hozzá.  Az őzsuta rendszerint a közelben tartózkodik, csak távolról figyeli kicsinyét. A legnagyobb segítség ilyenkor az, ha az ember csendben továbbhalad, és nem viszi el az állatot. Forrás és indexkép: Facebook/NAK Zala Vármegyei Szervezet