● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság lezárta azt a tavaly októberben indított belső vizsgálatot, amelyet egy feltételezett magyar kémbotrányról szóló sajtóértesülések nyomán indítottak – közölte Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben. A magyar biztos, korábbi nagykövet felelőssége nem merült fel. Az ügy előzménye, hogy tavaly októberben több nemzetközi oknyomozó lap és európai médium – Magyarországon a Direkt36 – arrólszámolt be: a magyar titkosszolgálatokhoz köthető személyek éveken át információgyűjtést folytathattak uniós intézmények környezetében Brüsszelben. A sajtóhírek szerint a feltételezett hálózat diplomaták, uniós tisztviselők és más bennfentes kapcsolatok révén próbálhatott érzékeny információkhoz jutni. A beszámolók szerint a hálózat főként 2012 és 2018 között működhetett, és célja az lehetett, hogy a magyar kormány időben értesüljön a Magyarországot érintő brüsszeli döntésekről, különösen jogállamisági, médiapolitikai és pénzügyi ügyekben. Az érintett hírszerző tisztek állítólag diplomáciai fedésben dolgoztak a magyar állandó EU-képviseleten, és kapcsolatokat építettek uniós alkalmazottakkal, illetve bizottsági tisztviselőkkel. A sajtóértesülések szerint egyes esetekben megpróbálták rávenni az Európai Bizottság magyar munkatársait arra, hogy osszanak meg belső dokumentumokat vagy bizalmas információkat. Több, név nélkül említett személyről is írtak: volt, aki gazdasági diplomatának adta ki magát, míg mások az EU-intézmények környezetében mozogtak hivatalos fedőpozícióban. A gyanú azért is kapott kiemelt figyelmet, mert az érintett időszakban Magyarország állandó brüsszeli képviselője a későbbi uniós biztos, Várhelyi Olivér volt. Ujvári Balázs elmondta: a bizottság illetékes szolgálatai az elmúlt hét hónap során kivizsgálták a felmerült állításokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy „nem sikerült súlyos biztonsági incidensre utaló bizonyítékot találni” a médiában megjelent vádakkal összefüggésben. A szóvivő hangsúlyozta: a rendelkezésre álló információk és a bizottság eszközei alapján „nem lehetséges egyéni felelősséget vagy érintettséget megállapítani” az ügyben az érintett, a magyar képviseleten dolgozó hírszerző tiszteken túl. Rájuk azonban a vizsgálat nem terjedhetett ki, mivel ők nem bizottsági alkalmazottak. Az Európai Parlamentet már tájékoztatták a vizsgálat eredményeiről. Korábban az EP egyik vizsgálóbizottsága online módon, arca eltakarásával és hangja eltorzításával már meghallgatta az egyik bizottsági tisztviselőt, akit megkörnyékeztek. Arra a kérdésre, hogy ezek szerint nem szerveztek be európai bizottsági alkalmazottakat, Ujvári azt válaszolta, hogy a vizsgálat minden releváns szempontot áttekintett, de a belső műveleti biztonságra tekintettel nem kíván részletesebb információkat megosztani. A téma a választási kampány hajrájában is előkerült. Dobrev Klára egy teljesen ismeretlen brüsszeli online újságra hivatkozva teljes névvel nevezte meg a cikkekben csak a keresztnév első betűjével jelzett beosztottakat és – szintén a forrásmegjelölés nélkül közölt cikkre alapozva – azt is állította, hogy ezek a személyek beszervezték a Tisza Párt EP-képviselőjét, Gerzsenyi Gabriellát és az EP-frakció kabinetfőnökét, Hajdu Mártont, aki azóta országgyűlési képviselői mandátumhoz jutott és a Külügyi Bizottság elnöki posztjára jelölték. A DK elnöke semmivel sem tudta állításait alátámasztani, az érintettek tagadták a vádakat, sőt, Hajdu jelezte, beperli Dobrevet.