● news.bsdnet.hu

Először végeztek hazánkban kontrollált terepi vizsgálatot arról, hogy a Magyarországon alkalmazott földi szúnyoggyérítés a csípőszúnyogok mellett milyen hatással van más repülő rovarokra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak eredményei szerint a kezelés rövid távon átlagosan közel felére csökkentette a szúnyogok számát, ugyanakkor jelentős mértékben érintette a nem célzott, köztük a beporzó rovarokat is. A vizsgálat a földi ULV (ultra low volume) módszerre terjedt ki. Ennél a technológiánál nagyon kis mennyiségű rovarirtó szert (Deltametrin) rendkívül finom, ködszerű cseppek formájában juttatnak a levegőbe. A gyérítést rendszerint napnyugta után vagy hajnalban végzik, amikor a szúnyogok a legaktívabbak. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A mostani kutatás különlegessége, hogy külön vizsgálta a gyérítés hatását az őshonos és inváziós szúnyogfajok esetében. Ez azért fontos, mert a korábbi feltételezések szerint az inváziós fajok – például az ázsiai tigrisszúnyog ( Aedes albopictus ) vagy a koreai szúnyog ( Aedes koreicus ) – kevésbé érzékenyek a hagyományos földi kémiai kezelésekre. Ezek a fajok ugyanis inkább nappal aktívabbak, kisebb területen mozognak, és gyakran védettebb, emberközeli környezetben – sűrű növényzetben, udvarokban, épületek körül – tartózkodnak, ezért az irtószerek is várhatóan kevésbé hatnak rájuk. A kutatók azt találták, hogy a kezelt területeken a szúnyogok egyedszáma átlagosan mintegy 45 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a hatékonyság korántsem volt egységes: egyes helyeken erős, máshol alig kimutatható hatás jelentkezett. A kezelések eredményességét a helyi környezeti tényezők – például a szélviszonyok és a kiinduló szúnyogegyedszám – is befolyásolták. Fotó: Szentiványi Tamara Fotó: Kállai Márton A vizsgálat másik fontos megállapítása, hogy a földi ULV-kezelések nem szelektívek. A speciálisan kutatási célokra kialakított, úgynevezett Malaise-csapdákkal (nagy, sátorszerű hálókkal) gyűjtött minták alapján a szúnyogok mellett más repülő rovarok egyedszáma is jelentősen visszaesett a kezelt területeken. A csökkenés különösen a kisebb és közepes méretű rovarcsoportoknál volt erős, és a beporzók – köztük zengőlegyek, méhek és lepkék – is érintettek voltak. – hangsúlyozta Garamszegi László Zsolt , a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. A kutatás újdonsága, hogy valós hazai körülmények között, a jelenleg alkalmazott gyérítési gyakorlat mellett ad számszerű képet a módszer hatásairól. Ilyen típusú, tudományos igényű, a célzott és nem célzott rovarokra egyaránt kiterjedő vizsgálatot korábban nem végeztek Magyarországon. A szerzők hangsúlyozzák: kutatásuk célja nem egyoldalú állásfoglalás, hanem az, hogy objektív, számszerű alapot adjanak a döntéshozatalhoz és a jövőbeli stratégiaépítéshez . Ehhez elengedhetetlen a helyzet komplex feltárása, vagyis annak együttes vizsgálata, hogy a jelenlegi gyakorlat mennyire hatékony a célfajok ellen, és milyen ökológiai következményekkel jár. A komplex stratégia kidolgozásának megkönnyítésére a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakemberei elkészítettek egy szakmai kiadványt, Szúnyoggyérítés ökológiai alapokon: egy integrált megközelítés címmel. Ebben összefoglalják a hazai szúnyoggyérítés jelenlegi gyakorlatát, a biológiai védekezési lehetőségeket, a módszerekkel kapcsolatos aktuális kihívásokat és az integrált, ökológiai szemléletű szúnyoggyérítés szakmai ajánlásait, melybe a mostani kutatás eredményeit is beépítették. A kutatás részletes eredményeit tartalmazó, megjelenés előtt álló publikáció ezen a LINKEN érhető el.