● news.bsdnet.hu

E témák, a változó környezet és a termelési kockázatok álltak az Agroinform szerdai online konferenciájának fókuszában, melyre „Repcetermesztés 2026–2027 – Változó környezet, stabil technológiák” címmel került sor. A rendezvényen a KWS Magyarország Kft. szakemberei, Dr. Kismányoky András termékmenedzsment- és agroszerviz-vezető, valamint Szanyi István ügyvezető beszéltek arról, hogyan változik a repcetermesztés szerepe, milyen tulajdonságokra van szükségük a modern hibrideknek, és milyen lehetőségeket kínál a következő években a kultúra. Dr. Kismányoky András szerint az elmúlt időszakban sok gazdaság számára kérdésessé vált, hogy a repce maradjon-e a vetésszerkezetben. A döntések mögött elsősorban a kockázatok álltak: a szélsőséges időjárás, a rovarkártevők elleni védekezés nehézségei és a változó piaci környezet. A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy a repce továbbra is fontos szereplője maradhat a hazai növénytermesztésnek. – Az elmúlt években a repcével kapcsolatban leginkább a kockázatok oldaláról közelítettünk. Az állományszemléink és a termelőkkel folytatott beszélgetések alapján azonban azt látjuk, hogy a nehézségek ellenére az őszi káposztarepce továbbra is a vetésszerkezet része maradt – fogalmazott. Hozzátette: vannak olyan országrészek, ahol gyengébb állományok alakultak ki, de sok esetben még így is jövedelmezőbb kultúrát jelenthet, mint az őszi búza. Dr. Kismányoky András – Fotó: KWS Magyarország Kft. – A repcét nem lehet leírni, de sokkal tudatosabban kell termeszteni – hangsúlyozta. A repce jövőjét nemcsak agronómiai tulajdonságai, hanem a piaci folyamatok is meghatározzák. Európában az őszi gabonák esetében kedvező terméskilátásokat várnak, sok régióban az ötéves átlag feletti eredményekkel számolnak. Közép-Európa azonban kivétel lehet, hiszen Magyarországon és a környező országokban a tavaszi csapadékhiány és a magas hőmérsékleti anomáliák miatt gyengébb búzatermésekre lehet számítani. A repce ezzel szemben átlagos eredményeket mutat európai szinten, ugyanakkor prémium növénynek számít, amely stabilabb felvásárlási árakat tud biztosítani. – Az idei évben az látszik, hogy az európai és ukrajnai bőséges búzatermés nyomást gyakorolhat a gabonaárakra. Magyarországon ráadásul azokban a térségekben, ahol alacsonyabb búzatermések várhatók, az alacsonyabb árak tovább csökkenthetik a jövedelmezőséget. A repcénél jelenleg kedvezőbbek a piaci lehetőségek – mondta Dr. Kismányoky András. A szakember szerint bizonyos térségekben akár az is előfordulhat, hogy a repce két-háromszoros jövedelmet képes biztosítani az őszi búzához képest. Az időjárási szélsőségek erősödése új szempontokat hozott a vetésszerkezet kialakításában. Az őszi vetésű növények előnye, hogy a téli és kora tavaszi csapadékot hatékonyabban tudják hasznosítani, ráadásul a nyári aszályos időszak előtt betakarításra kerülnek. A tavaszi kultúrák egyre nagyobb kockázattal szembesülnek, hiszen terméseredményüket gyakran a nyári szárazság határozza meg. Szanyi István, a KWS Magyarország Kft. ügyvezetője szerint a repce visszaszorulása az elmúlt években jelentős volt: míg közel tíz évvel ezelőtt 300 ezer hektár felett volt a növény vetésterülete Magyarországon, mára valamivel 150 ezer hektár fölé csökkent. – Nagyon nehéz időszakon ment keresztül a repce, de tavaly már látható volt egy fordulat. A termelői kör is jelentősen leszűkült, ma már jellemzően azok foglalkoznak repcével, akik szakmailag magas szinten végzik a termesztést – mondta. Szerinte A KWS szakemberei szerint a jövő repcetermesztésében a hibridválasztás szerepe jelentősen felértékelődik. A termelők már nem egyszerűen magas terméspotenciált keresnek, hanem olyan hibrideket, amelyek több évjáraton keresztül is stabil teljesítményt képesek nyújtani. – A hibridválasztás egyre inkább kockázatkezelési eszközzé válik. Nem az a cél, hogy egy kedvező évben érjünk el kiemelkedő eredményt, hanem hogy kedvezőtlenebb körülmények között is biztonságos termést kapjunk – hangsúlyozta Dr. Kismányoky András. A KWS nemesítési programjában ezért már nem kizárólag a terméspotenciál növelése a cél, hanem olyan tulajdonságok fejlesztése is, mint a jobb tápanyaghasznosítás, a rovarkártétellel szembeni tolerancia és a stabil termőképesség. A vállalat egyik zászlóshajó hibridje a KWS MIKADOS, amelynek egyik legfontosabb tulajdonsága a nitrogénhatékonyság. A nitrogén a repcetermesztés egyik legfontosabb és egyben egyik legköltségesebb tápanyaga. A nitrogénhatékony hibridek előnye abban rejlik, hogy korlátozottabb tápanyag-ellátottság mellett is hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló nitrogént. A KWS MIKADOS   az úgynevezett N-adapt tulajdonsággal rendelkezik: nemcsak a nitrogén felvételében hatékonyabb, hanem a tenyészidőszak későbbi szakaszában is jobban képes átcsoportosítani a növényben már meglévő tápanyagokat a termésképzés irányába. Emellett erős egészségi csomaggal is bír: magas szintű fómaellenállóságát az RLM-S rezisztenciagén biztosítja, valamint erős toleranciát mutat a tarlórépa sárgaságvírusával szemben is. A betakarítás biztonságát pedig kiváló pergésellenállósága támogatja. A hibrid több független hazai kísérleti hálózatban is az élmezőnyben szerepelt, és a GOSZ–VSZT kísérleteiben kétszer is első helyezést ért el középérésű csoportban. A KWS DEMOS   elsősorban azoknak a termelőknek ajánlott, akik kiváló alkalmazkodóképességű hibridet keresnek. Különlegessége az Insect Protect tulajdonság, amely a nagy repcebolha lárvakártételével szemben jelent bizonyos fokú toleranciát. Ez nem helyettesíti a növényvédelmi technológiát, de egy újabb védelmi szintet adhat a termesztés biztonságához. A hibrid gyors tavaszi fejlődéssel, jó kompenzációs képességgel és magas pergésellenállósággal rendelkezik. A hazai repcetermelők számára jól ismert az UMBERTO KWS hibrid is, amely már hetedik éve piacvezető Magyarországon. Bevezetése óta mintegy 280 ezer hektáron termesztették, vagyis a jelenlegi hazai repceterület alapján csaknem kétszer lefedné az ország teljes vetésterületét. Szanyi István szerint az UMBERTO KWS sikere annak köszönhető, hogy nemcsak kedvező évjáratokban, hanem a nehezebb időszakokban is megőrizte stabilitását. Szanyi István – Fotó: Agroinform – Aki kipróbált, üzemi körülmények között bizonyított hibridet keres, annak az UMBERTO KWS továbbra is biztonságos választás – mondta. A KWS ügyvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a vetőmag költsége a teljes repcetermesztési önköltségnek mindössze körülbelül öt százaléka. Egy olcsóbb vetőmaggal hektáronként néhány ezer forint megtakarítás érhető el, azonban egy jobb genetika akár több száz kilogrammos terméskülönbséget is jelenthet. A kísérletek alapján a legjobb és leggyengébb hibridek között akár 850–870 kilogrammos hektáronkénti különbség is lehet. – Lehet, hogy valaki 12 ezer forintot megtakarít hektáronként a vetőmagon, de ha emiatt 400 kilogramm termést veszít, akkor a döntés már nem volt gazdaságos – hangsúlyozta Szanyi István. A szakemberek szerint a jó genetika önmagában nem helyettesíti a megfelelő termesztéstechnológiát, de jelentősen növelheti annak biztonságát. Az ügyvezető szerint a KWS MIKADOS, a KWS DEMOS  és az UMBERTO KWS olyan hibridek, amelyek nemcsak kiemelkedő évjáratokban, hanem szélsőségesebb körülmények között is bizonyították teljesítményüket. További hibridek még a KWS GRANOS   és a KWS SAUROS CL , mindkettő az átlagosnál nagyobb olajtartalommal és betegségellenállósággal rendelkezik. A repce tehát nem tűnik el a magyar földekről, de a jövőben még inkább a tudatos döntések növénye lehet: a megfelelő genetika kiválasztása nem egyszerűen termelési kérdés, hanem egyre inkább a kockázatok kezelésének egyik legfontosabb eszköze. Indexkép: KWS Magyarország Kft. Az előadás prezentációja ITT érhető el.