● news.bsdnet.hu

Oroszország több török exportőr csonthéjas gyümölcseinek behozatalát korlátozta, ami nemcsak a két ország kereskedelmi kapcsolatát érintheti, hanem a közép-európai gyümölcspiacokra is hatással lehet. Az orosz piacról kiszoruló török őszibarack, kajszi, szilva, cseresznye és meggy egy része várhatóan más értékesítési csatornákat keres, amelyek között az Európai Unió és azon belül Közép-Európa is fontos célpont lehet. A folyamat a magyar termelők számára is kihívást jelenthet, mivel az importkínálat bővülése fokozhatja az árversenyt a szezon közepén. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az orosz Rosszelhoznadzor július 18-tól megtiltotta öt török exportőr egyes csonthéjas gyümölcseinek importját. A korlátozás az őszibarackot, nektarint, kajszibarackot, szilvát, cseresznyét és meggyet egyaránt érinti. A hatóság hivatalos indoklása szerint több szállítmányban ismételten karanténkárosítókat és más szabályozott szervezeteket mutattak ki, ezért volt szükség a szigorításra. Noha Moszkva kizárólag növényegészségügyi okokra hivatkozik , több elemző szerint az intézkedés időzítése politikai összefüggésekre is utalhat. Közvetlen bizonyíték ugyan nincs arra, hogy a korlátozás Ankara külpolitikai lépéseire adott válasz lenne, ugyanakkor Oroszország korábban is alkalmazott agrárimport-intézkedéseket diplomáciai feszültségek idején. Törökország az elmúlt hónapokban többször jelezte, hogy megfelelő nemzetközi felhatalmazás esetén szerepet vállalhatna Ukrajna jövőbeni biztonsági rendszerében, különösen a fekete-tengeri térség stabilitásának fenntartásában. Ankara továbbra is sajátos egyensúlypolitikát folytat: miközben támogatja Ukrajna területi integritását és katonai eszközöket is szállított Kijevnek, nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, gazdasági kapcsolatait pedig fenntartotta Moszkvával. Oroszország több török exportőr csonthéjas gyümölcseinek behozatalát korlátozta – Fotó: Shutterstock Az elmúlt időszakban Örményország exportját is több orosz korlátozás érintette. Virágok, zöldségek, gyümölcsök, borok és egyéb élelmiszerek kerültek az intézkedések hatálya alá. Az Európai Bizottság korábban úgy értékelte, hogy Moszkva gazdasági eszközöket is felhasznál politikai nyomásgyakorlásra, bár az orosz fél minden esetben szakmai és növényegészségügyi indokokra hivatkozott. A török gyümölcstermesztés a 2025-ös súlyos fagykárok után ismét növekedési pályára állhat. Piaci becslések szerint az idei termés a tavalyi mintegy 1,5 millió tonnáról ismét 4 millió tonna fölé emelkedhet. Egy ilyen volumen mellett már viszonylag kisebb exportkorlátozás is érzékelhető túlkínálatot idézhet elő, ha az árut más piacokra kell átirányítani. Az orosz piac részleges kiesése esetén az Európai Unió logikus célterület lehet a török exportőrök számára. A földrajzi közelség, a kiépített közúti szállítási útvonalak, valamint Románia és Bulgária hagyományosan jelentős importőri szerepe miatt ezek az országok fontos belépési ponttá válhatnak. 2025-ben Törökország csak Romániába mintegy 28,4 millió dollár értékben exportált friss kajszit, cseresznyét, őszibarackot és szilvát. A legjelentősebb következmény várhatóan nem a fogyasztói árak gyors csökkenése lesz, hanem a termelői és nagybani árak alakulása. Az orosz piacról kiszoruló gyümölcsök Románián és Bulgárián keresztül Magyarországra, Szlovákiába, Csehországba és Lengyelországba is eljuthatnak. A kereskedelmi láncok számára a nagyobb kínálat kedvezőbb beszerzési feltételeket teremthet, ami fokozhatja az áralkut a helyi termelőkkel szemben. Az importnyomást tovább erősítheti, hogy az európai terméskilátások is kedvezőbbek. A feldolgozóipari célra termesztett őszibarack mennyisége várhatóan eléri a 665 ezer tonnát, ami körülbelül 10 százalékos emelkedés. A tavalyi fagykárok után Görögországban jelentős termésnövekedés várható. Az előrejelzések szerint az őszibarack- és nektarintermés mintegy 455 ezer tonnára emelkedhet, ami hozzávetőleg 35 százalékos bővülést jelent. Spanyolország több termesztőkörzetében szintén nagyobb termés körvonalazódik, így a török export egy eleve bőséges kínálatú európai piacra érkezhet. A hazai kajszipiacon már az orosz intézkedések előtt is alacsonyabb árak voltak jellemzők, mint egy évvel korábban – Fotó: Shutterstock Magyarországon elsősorban az őszibarack-, kajszi-, szilva- és meggytermesztők érezhetik meg az esetleges importnövekedés hatását. A frisspiaci értékesítésben a török gyümölcsök gyorsan megjelenhetnek az üzletláncok kínálatában, különösen akkor, ha a rövid ideig tárolható termést mielőbb értékesíteni kell. Amennyiben a friss fogyasztásra nem értékesített mennyiség egy része fagyasztott, konzerv- vagy sűrítményalapanyagként kerül piacra, az a feldolgozóipari alapanyagárakat is mérsékelheti. Ez kedvezhet a feldolgozóknak, ugyanakkor gyengítheti a hazai és szerb termelők alkuerejét. A hazai kajszipiacon már az orosz intézkedések előtt is alacsonyabb árak voltak jellemzők, mint egy évvel korábban. Július elején több nyugat-magyarországi termelőnél és "szedd magad" akcióban kilogrammonként 550–600 forintos árak jelentek meg, míg helyi piacokon 800–900 forintos ajánlatokkal lehetett találkozni. 2025-ben ugyanakkor több helyen még 1200–1300 forintos szezonvégi árak is előfordultak. Ezek helyi értékesítési példák, nem országos átlagárak. Amennyiben a török import tovább növeli a kínálatot, a termelői árak további nyomás alá kerülhetnek. Ha az orosz korlátozások hosszabb távon is fennmaradnak, vagy további török exportőrökre is kiterjednek, Törökország várhatóan növeli kivitelét az Európai Unió, a Balkán, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia irányába. A már eleve bőségesebb európai terméssel jellemezhető szezonban ez a többletkínálat tovább fokozhatja a piaci versenyt, ami a közép-európai gyümölcstermesztők jövedelmezőségére is hatással lehet. Forrás: vg.hu Indexkép: pexels.com