● news.bsdnet.hu

Az elmúlt hónapokban több európai országban is kimutatták azt az új sertésszindrómát, amelyet egy eddig kevéssé ismert parvovírus-változattal hoznak összefüggésbe. A kórképet eredetileg Hollandiában figyelték meg, azonban azóta Dániában, Belgiumban és Németországban is igazolták a megbetegedést , míg a vírus jelenlétét Spanyolországban is sikerült kimutatni. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A Hollandián kívüli esetek közül a dániai fertőzésről áll rendelkezésre a legtöbb tudományos információ. A kutatók 2026 júniusában számoltak be először arról, hogy az új szindróma és a feltételezett kórokozó egy dán sertéstelepen is megjelent. A Koppenhágai Egyetem, a Kjellerup Állatorvosi Laboratórium és a Porcus állatorvosi praxis szakemberei egy 920 kocát tartó telepen igazolták a vírus jelenlétét. Az eredményeket egyelőre előzetes tudományos közleményként tették közzé. A betegséget először 2024 végén írták le Hollandiában, miután több sertéstelepen is szokatlan tüneteket figyeltek meg a fiatal malacoknál . Az eddigi vizsgálatok alapján a szindróma egy olyan parvovírus-változathoz köthető, amelyet korábban rókák ürülékéből mutattak ki. Az Európai Sertésegészségügyi Szimpóziumon (ESPHM), amelyet Firenzében rendeztek meg, Dr. Tijs Tobias, a Royal GD Animal Health kutatója ismertette a holland tapasztalatokat. Előadásában elmondta, hogy a szindróma egyre több sertéstartó gazdaságban jelenik meg. Becslése szerint jelenleg a holland sertéstelepek mintegy 80 százalékán figyeltek meg a betegségre jellemző tüneteket. A kutató úgy véli, nem valószínű, hogy a kórkép kizárólag Hollandiára korlátozódna. A dán kutatócsoport szerint az érintett telepen mind a klinikai tüneteket, mind a vírus jelenlétét sikerült igazolni. A megfigyelések alapján a szopós és a választott malacok mintegy 1,5–2 százalékánál jelentkeztek a Hollandiában leírtakhoz hasonló elváltozások. A részletes vizsgálatokhoz hat, egy-két hetes malacot boncoltak fel. A genetikai elemzés azt is kimutatta, hogy a Dániában azonosított vírustörzs rendkívül nagy hasonlóságot mutat a Hollandiában keringő változattal. A kutatás során a szakemberek 80 dániai róka lépmintáját is megvizsgálták. A vírus két mintában volt jelen, míg más emlősfajokból származó lépmintákban nem sikerült kimutatni. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a holland és dán sertéstelepekről származó vírusminták genetikai szempontból közelebb állnak egymáshoz, mint a helyi vadon élő állatokból származó vírusokhoz. A kutatócsoport szerint ez arra utalhat, hogy a vírus egyszer került be a sertésállományba, majd ezt követően több országban is továbbterjedt. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A Royal GD Animal Health tájékoztatása szerint időközben Belgiumban és Németországban is igazolták a vírus jelenlétét, valamint a hozzá kapcsolódó klinikai tünetegyüttest sertéstelepeken. Emellett a Pathosense Diagnostics friss közlése alapján a vírus Spanyolországban is kimutatható volt, ami arra utal, hogy A szakemberek továbbra is vizsgálják a vírus terjedésének módját, a betegség kialakulásának hátterét és azt, hogy milyen állategészségügyi jelentősége lehet a sertéstartásban. Forrás: foodagribusiness.world Indexkép: illusztráció/Shutterstock