● news.bsdnet.hu

A kabinet közlése szerint nem a korábbi szabályozások módosítását kezdeményezik, hanem teljesen új törvényt alkotnának az egykori titkosszolgálati tevékenység feltárására. A javaslatot az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójához kapcsolódóan terjesztették a parlament elé. A kormány indoklása szerint a rendszerváltás óta több alkalommal próbálták rendezni az egykori állambiztonsági dokumentumok ügyét, azonban egyik megoldás sem vezetett teljes körű feltáráshoz. A kabinet szerint az, hogy az ártatlan embereket megfigyelő hálózati személyek neve és tevékenysége sok esetben továbbra sem ismert, kedvezőtlenül hatott az állami intézményekbe és a politikai szereplőkbe vetett bizalomra. A tervezet célja, hogy a múlt feltárása, a történelmi kutatás és a társadalmi szembenézés egyszerűbbé váljon. Ennek részeként az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feladata lenne, hogy a korábban titkosított dokumentumok minél szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak. A javaslat szerint egy online felületet is létrehoznának, amely megkönnyítené az iratok keresését és megismerését. A tervek szerint az iratokat közzététel előtt átvizsgálják, hogy megvédjék a bennük szereplő személyek alapvető jogait, magánéletét és emberi méltóságát. Az ügynökakták feltárása több szakaszban történne. Elsőként az úgynevezett hatos kartonok és a mágnesszalagokon tárolt adatok válnának elérhetővé az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt. A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos információkat tartalmazzák. A mágnesszalagokra 1990 januárjában másolták át többek között a G-, H- és K-adattár anyagait, amelyek az operatív, a hálózati és a központi kémelhárítási nyilvántartások adatait tartalmazták. A kormány álláspontja szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatala hozzájárulhat a múlt jobb megértéséhez, a történelmi igazságtételhez és a kutatások támogatásához. A kabinet szerint az új szabályozással a rendszerváltás óta fennálló több mint három évtizedes hiányosságot kívánják rendezni.