● news.bsdnet.hu

Elfogadta az Országgyűlés a jogszabályt, amely a közmédia átalakítását lehetővé teszi. A döntés lényege most a szervezeti átalakítás, ősszel kerül sorra a tartalmi szabályozás felülvizsgálata. Az Országgyűlés július 21-én 139 igen, 26 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a határozatot a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának visszavonásáról, illetve a Független Közmédia Testület alapító okiratának elfogadásáról. Ezzel a közmédia szervezeti átalakítása kezdetét veszi: megszűnik a Közszolgálati Közalapítvány, melynek vagyona az államra száll vissza. A tulajdonosi jogokat az újonnan létrejövő Független Közmédia Testület gyakorolja majd. Mindez átláthatóbb és elszámoltathatóbb működést hoz létre a kormány szerint – tudatta a dgtl.hu . Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára a parlamenti vitán azt mondta, a változtatás oka, hogy a közszolgálati média fokozatosan a politikai befolyás eszköze lett. Éves szinten összesen csaknem 160 milliárd forint közpénzt használtak fel, s egyértelműen nem volt megállapítható a felelősség. Kiemelte, hogy az új rendszernek 3 pillére lesz: egy tulajdonosi jogokat gyakorló testület, egy társadalmi kontrollt biztosító tanács és egy független felügyeleti hatóság. A testület tagjai közé delegálhatnak képviselőket a médiaszakmai szervezetek is, azokat pedig, akik az elmúlt öt esztendőben pártpolitikai tevékenységet folytattak, kizárják – jelezte az államtitkár. Rost Andrea a Tisza Párttól elmondta, hogy a közmédia vezetőit a Független Közmédia Testület fogja megválasztani. Ugyanez ellenőrzi a gazdálkodást és értékelteti minden évben független szakértőkkel a műsorokat, illetve az MTI munkáját. Az alapító okirat alapján a testület nem szólhat bele abba, milyen tartalmi döntéseket hoznak a szerkesztőségek – emelte ki Rost Andrea. Hozzátette, hogy az elmúlt években a közmédia fontos ügyeket hallgatott el és politikai célokat szolgált – ezért a közbizalom visszaszerzése nem lesz rövid folyamat. Németh Balázs a Fidesz részéről szintén felszólalt. Arról beszélt: az elmúlt hetek eseményei alapján egy „magyar péteri önkényt szolgáló, liberális, elfogult közmédiát” építenek. Azt mondta, a közmédia hírszolgáltatásának leállítása július elején „nyílt törvénysértés” volt, s az azóta működő szöveges hírszolgáltatás tartalmát is bírálattal illette. Nacsa Lőrinc a KDNP nevében azt említette meg, hogy a közmédia új vezetőit még azelőtt nevezték ki, hogy a Független Közmédia Testület felállt volna. Úgy vélte, ezt meg kellett volna várni, illetve ő is kritikát fogalmazott meg az új hírszolgáltatás kiegyensúlyozottságával kapcsolatban. A Mi Hazánk alapvetően támogathatónak nevezte a közmédia átalakítását. Mint fogalmaztak, a módosításokat az elmúlt évek propagandaműködése indokolttá teszi. Szabadi István megjegyezte viszont, hogy a közalapítvány teljes pénzügyi mérlegének nyilvánosságát hiányolja, s kétségeit fejezte ki az új rendszer valódi függetlenségével kapcsolatban. Tárkányi Zsolt a Tisza párt részéről azt az ígéretet tette,  hogy az új testületek a jövőben valódi paritásos alapon, civil és szakmai kontroll mellett fognak működni. A korábbi közmédia működésével kapcsolatban elmondta: egyetemi példaként lehet majd bemutatni azt, amit az elmúlt 16 évben láthattak a nézők, arra, hogyan nem szabad közmédiát működtetni. A Tiszás Hantosi István a parlamenti vita során arról beszélt, hogy a most elfogadott döntés elsősorban szervezeti átalakításról szól. Ősszel kerülhet sor a tartalmi szabályozás felülvizsgálatára, egy átfogó médiaszabályozási reform részeként. Hozzátette, hogy a Független Közmédia Testületbe a kormányoldal és az ellenzék is 3-3 tagot delegál, s a jelölési folyamatban civil szervezeteknek is szerepük lesz. Váthatóan július 26-án indul el a testület működése. A tagok megválasztása 1-másfél hónapon belül történhet meg – írta meg a dgtl.hu. A közmédia körüli teendők a feladata: közzétették Grósz Judit kinevezését