● news.bsdnet.hu

1) Versenyképes eljutás minden megyeszékhelyre 2) Megbízható regionális hálózat vidéken 3) Vonzó elővárosi forgalom a nagyvárosi ingázóknak 4) Együttműködés Budapesttel 5) A kamionforgalom átterelése a vasútra 6) A vasút bekapcsolása a nemzetközi vérkeringésbe, a reptéri vasút előkészítése Összesen 3550 milliárd forintos vasútfejlesztési programot hajt végre 2035-ig a Közlekedési és Beruházási Minisztérium. A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv nagyszabású beruházásait uniós támogatásokból, hitelekből, valamint koncessziós konstrukciókból finanszírozzák. A szaktárca tájékoztatása szerint a fejlesztések pénzügyi hátterét több különböző pillér biztosítja. A legnagyobb tételt az 1100 milliárd forintos kohéziós források jelentik, amelyeket további 700 milliárd forintnyi helyreállítási forrás (RRF) egészít ki. Ezen felül 400 milliárd forintot az Európai Beruházási Bank (EBB) hiteléből fedeznek, és ugyanekkora összegű beruházást terveznek koncessziós keretek között megvalósítani. A fejlesztési program nemcsak a közeljövőre fókuszál, hiszen már most 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás született, amely a 2028 és 2034 közötti új uniós költségvetési ciklus projektjeinek elindítását alapozza meg. A minisztérium értékelése szerint a páratlan mértékű forrásbevonás és a tervek megvalósítása történelmi léptékű modernizációt jelent a hazai vasút számára. Több évtizedes lemaradással küzd a hazai vasúti és HÉV-járműpark, amelynek korszerűsítésére a Működő és Emberséges Magyarország Program keretében elinduló Baross Gábor Terv tesz kísérletet. A célkitűzések között a tíz éven belül megvalósuló járműbeszerzések, az utazási sebesség jelentős növelése, valamint a zéró kibocsátású szolgáltatások arányának növelése szerepel. A jelenlegi utazási élményt erősen rontja az elavult, korszerűtlen járműállomány. A MÁV és a HÉV szerelvényeinek átlagéletkora jelenleg 43 év, míg a nem InterCity minőségű személykocsiké eléri az 50 évet. Az elöregedett géppark állapota az alapvető kényelmi és higiéniai szolgáltatások hiányában is megmutatkozik, hiszen az ülőhelyek 46 százalékánál sem klímaberendezés, sem légjavító rendszer nem működik, és a járművek mindössze 32 százalékát szerelték fel modern, zárt rendszerű mellékhelyiséggel. A tájékoztatás és a hozzáférhetőség terén is komoly hiányosságok tapasztalhatók, ugyanis a szerelvények 73 százalékában nincsenek utastájékoztató képernyők, és a vasúti férőhelyeknek is mindössze a harmada akadálymentesített. Ezen a helyzeten javítanának a Működő és Emberséges Magyarország Program vállalásai, különösen a Baross Gábor Terv alapvető célkitűzései. A tervek szerint egy évtizeden belül a felére csökkentenék a vasúti kocsik és mozdonyok jelenlegi, 40-50 éves átlagéletkorát. A menetidő rövidítése érdekében olyan fejlesztéseket hajtanának végre a fővonalakon, amelyek alkalmassá teszik a vasúti pályákat a 160-200 km/órás sebességre. Így elérhetővé válna az autópályás közlekedéssel is versenyképes, állomástól állomásig mért, legalább 100 km/órás átlagsebesség. A program részét képezi egy országos vasútvillamosítási projekt is, amelynek eredményeként 50 százalékra növelnék a zéró kibocsátású szolgáltatások arányát. Magyar Péter Facebook-oldalán élőben közvetítik az eseményt.