● news.bsdnet.hu

Rendkívüli szárazság nehezíti a gazdálkodást a Hajdúságban, ahol a termelők beszámolói szerint számos táblán alig várható betakarítható kukoricatermés . A növények fejlődéséhez szükséges csapadék éppen a meghatározó időszakban maradt el , ezért a csövek sok helyen hiányosan teltek, az állományok elszáradtak, egyes területeken pedig szinte teljes terméskiesés alakult ki. A gazdák egy része már nem várja meg a hagyományos betakarítást. Kényszerű megoldásként zölden levágják a súlyosan károsodott kukoricát , majd silózva próbálják takarmányként hasznosítani vagy értékesíteni. Ez ugyan valamelyest mérsékelheti a veszteséget, de a szemtermés kiesését nem pótolja. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium július közepén arról tájékoztatott, hogy az ország több térségében a tartós csapadékhiány miatt a várható termés jelentősen elmaradhat az átlagostól. A károk mérséklése érdekében a hatóságok könnyítettek a kárenyhítési szabályokon. Ennek értelmében a gazdálkodók zölden is levághatják a súlyosan károsodott növényállományt, a veszteséget pedig legkésőbb 2026. augusztus 15-ig jelenthetik be. Ez az intézkedés azonban nem jelenti a termés megmentését. Elsősorban arra ad lehetőséget, hogy a gazdák csökkentsék a veszteségeiket, illetve a károsodott növények takarmányként történő felhasználásával enyhítsék a várható takarmányhiányt. A kukorica különösen érzékenyen reagál arra, ha a virágzás és a szemképződés időszakában nem jut elegendő vízhez. Ha ebben a fejlődési szakaszban tartósan száraz és forró az idő, a megtermékenyülés hiányos lehet, a csövek nem telnek megfelelően, a szemek pedig nem fejlődnek ki. A hajdúsági táblákon több helyen pontosan ez történt. A növények a megfelelő vízellátás hiányában nem tudtak tovább fejlődni, a levelek felszáradtak, a csövek pedig részben vagy teljesen üresek maradtak. Ahol a károsodás olyan mértékűvé vált, hogy a szemtermés betakarítása már nem gazdaságos, ott a növények silózása maradt az egyik kevésbé veszteséges megoldás. A gyenge állományok takarmányértéke ugyanakkor szintén elmaradhat a megszokottól. Rendkívüli szárazság nehezíti a gazdálkodást a Hajdúságban, ahol a termelők beszámolói szerint számos táblán alig várható betakarítható kukoricatermés – Fotó: Shutterstock A gyenge kukoricatermés a növénytermesztők mellett a hazai állattartó gazdaságokat is érzékenyen érintheti. A kukorica a magyarországi takarmányozás egyik alapvető növénye, ezért a terméskiesés gyorsan megjelenhet a takarmánypiacon. A takarmány drágulása közvetlenül növeli az állattenyésztés kiadásait, hiszen az állatok ellátása a baromfi-, sertés- és szarvasmarhatartásban egyaránt jelentős költségtétel. A takarmányárak emelkedése idővel a fogyasztói árakra is hatással lehet. Ha az állattartók drágábban jutnak hozzá a szükséges alapanyagokhoz, a többletköltségek egy része később megjelenhet a hús, a tej és a tojás árában. Ez nem jelenti azt, hogy minden érintett élelmiszer ára automatikusan és azonos mértékben emelkedik. A végső fogyasztói árakat számos további tényező alakítja, többek között a nemzetközi alapanyagpiac, az importlehetőségek, az energiaárak, a feldolgozási és szállítási költségek, valamint a vásárlói kereslet. A kukoricatermés visszaesése azonban olyan költségoldali nyomást teremthet, amely az élelmiszerlánc több pontján is érezhetővé válik. A minisztérium szerint az éghajlat változása miatt a száraz időszakok egyre nagyobb kockázatot jelentenek a hazai mezőgazdaság számára. A tartós vízhiány következményei már nem csupán egy-egy termelő gazdaságot érintenek, hanem az egész élelmiszerlánc működésére hatást gyakorolhatnak. A probléma a termőföldeken kezdődik, ahol visszaesik a hozam és romolhat a növények minősége. Ezt követően az állattartó telepeken jelenik meg a magasabb takarmányköltség, majd a feldolgozáson és a kereskedelmen keresztül a fogyasztói árakra is hatással lehet. A folyamat különösen azoknál a termékeknél válhat érzékelhetővé, amelyek előállításában a takarmányköltség nagy súlyt képvisel. A hajdúsági termelők helyzete alapján számos gazdaságban már nem az a kérdés, hogy megfelelő mennyiségű termést takaríthatnak-e be, hanem az, hogy egyáltalán marad-e gazdaságosan hasznosítható növény a földeken. A következő időszak időjárása már csak korlátozott mértékben javíthatja a korábban károsodott állományok helyzetét. A virágzás és a szemképződés idején elszenvedett vízhiány következményei ugyanis sok esetben már nem fordíthatók vissza. Ezek a beavatkozások azonban jelentős beruházást igényelnek, miközben nem minden termőterületen valósíthatók meg azonos feltételekkel. A mostani hajdúsági helyzet ezért ismét megmutatta, hogy a csapadékhiány nemcsak termelési, hanem gazdasági és élelmiszer-ellátási kérdés is. Forrás: penzcentrum.hu Indexkép: shutterstock.com