● news.bsdnet.hu

Sulyok Tamás szombaton aláírta a köztársasági elnöki pozícióból történő elmozdítását is tartalmazó tizenhetedik Alaptörvény-módosítást. Magyar Péter rögtön bejelentette, hogy várja a javaslatokat az új államfő személyét illetően, viszont már másnap közölte, hétfőn megkérdezi Polgár Juditot, vállalja-e a tisztséget. A folyamatot Magyar Péter és a Tisza Párt támogatói köréből is több kritika érte, hiányolva a hosszabb, szélesebb körű egyeztetést az államfőjelölt kiválasztásáról. Bujdosó Andrea, a párt frakcióvezetője ennek ellenére hétfőn bejelentette: a frakció Polgár Juditot támogatja és hamarosan hivatalosan döntenek a jelöléséről. Polgár Juditot korábban tizenhatan, tudósok, művészek, sportolók, közéleti szereplők ajánlották államfőnek. Hétfő estére eldőlt a kérdés, Polgár Judit jelezte , hogy nem tud eleget tenni a felkérésnek, mert nem érez magában elég erőt ahhoz, hogy vállalja egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét. Magyar Péter a sakknagymester döntésére reagálva a saját felelősségét hangsúlyozta. „Sajnálom, ha az örömömből és a feltétlen bizodalmamból fakadó lelkesedésem okozta kommunikációs hibák hozzájárulhattak a kialakult helyzethez és a döntéséhez. A hibákért a felelősség kizárólag engem terhel.” Polgár Judit döntésével a Tisza Párt visszatért a kiindulópontra: találni egy minél szélesebb körben elfogadott jelöltet, aki vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. Az elmúlt napokban többen is javaslatot tettek a kormánypártnak. Az Ügyvédkör Bárándy Pétert ajánlja a társadalom és a döntéshozók figyelmébe. Az ügyvédi tevékenységet végzőket tömörítő szakmai egyesület meggyőződése, hogy „Magyarország államfőjének személye nem csupán közjogi kérdés, hanem egyben értékválasztás is, azt fejezi ki, hogy milyen szakemberre bízzuk alkotmányos rendünk újjáépítését, a nemzet egységének megjelenítését és a demokratikus intézmények iránti közbizalom erősítését. Dr. Bárándy Péter személyében olyan jogászt ismerünk, akinek több évtizedes szakmai pályája a jog iránti hűségről, a köz szolgálatáról és az emberi méltóság tiszteletéről tanúskodik. Ügyvédként, igazságügyi miniszterként és a magyar jogásztársadalom meghatározó alakjaként mindig a jogállamiság, az alkotmányosság és a független igazságszolgáltatás mellett érvelt. Szakmai tekintélyét nem tisztségei, hanem következetes munkája, felkészültsége, erkölcsi tartása és a jog iránti rendíthetetlen elkötelezettsége alapozta meg.” Az Ügyvédkör szerint „Magyarország olyan történelmi időszak előtt áll, amelyben a jogállami intézmények megerősítése, a közjogi működésbe vetett bizalom helyreállítása és az alkotmányos kultúra megújítása kiemelt jelentőségű feladat lesz. Egy ilyen korszakban a köztársasági elnök személye nem csupán reprezentatív jelentőséggel bír, erkölcsi tekintélyével, alkotmányos érzékével és szakmai hitelességével irányt mutathat a közjogi gondolkodás számára. A mai helyzetben álláspontunk szerint létkérdés a magyar jogrendszer szempontjából a jogi szakértelem, az értő tudás és az értékrendi elkötelezettség.” Meggyőződésünk, hogy dr. Bárándy Péter azon kevés magyar jogászok közé tartozik, akik nemcsak kiváló ismerői a magyar alkotmányos hagyományoknak és a modern jogállam követelményeinek, hanem képesek arra is, hogy egy jogállami megújulás folyamatának hiteles és értő alakjai legyenek. Személyében olyan államfőt látunk, aki mélységében érti a jogrend működését, a hatalommegosztás jelentőségét, az alkotmányos intézmények szerepét és a jogbiztonság nélkülözhetetlen értékét. Tudása, tapasztalata és erkölcsi tekintélye alkalmassá teszi arra, hogy egy új, a jogállamiság elveire épülő alkotmányos korszak egyik meghatározó közjogi szereplője legyen – vélekedett a szervezet. Bárándy Péter ügyvédként dolgozik, 2002–2004 között a Medgyessy-kormány igazságügy minisztere volt. Bárándy Péter hétfőn úgy fogalmazott a potenciális jelöltségéről, hogy „amikor az Ügyvédkör először nominált, akkor az lett volna a válaszom, hogy minden további nélkül, igen. Ami azóta történt a köztársasági elnöki jelölés előkészítésével, az a méltatlan szituáció, amit kialakítottak, ez már meggondolandóvá teszi az igent”. Bárándy Pétert lapunk is megkérdezte az ügyről, cikkünket itt olvashatja . Puzsér Róbert publicista, Lányi András író, valamint Fleck Zoltán jogász is megnevezte a saját jelöltjét. Posztjukban kifejtették: „A köztársasági elnök az alkotmányos hatalomgyakorlás letéteményese. Ezt a tisztséget szerintünk csak olyan, kiemelkedően felkészült, megfelelő ítélőképességgel rendelkező személy töltheti be, aki érti az alkotmányos intézmények működését, és az alkotmányozás folyamatában rá háruló közjogi és erkölcsi felelősséget felkészülten és lelkiismeretesen képes viselni. Enélkül nehezen tehet eleget legfőbb feladatának: aligha lehet a jogállam törvényes rendjének őre.” Jelöltünk Laczó Adrienn volt bírónő, aki felhagyott a hivatásával, amikor úgy találta, hogy Magyarországon a bírói függetlenség feltételei többé nem teljesülnek. Azóta ügyvédként tevékenykedik. Az Orbán-rendszer végnapjaiban ő vállalta a jogtalanul letartóztatott ukrán pénzszállítók, valamint Szabó Bence százados védelmét. Nagy része van a közhatalom eszközeivel elkövetett gyalázatos visszaélések leleplezésében. A Felforgatókönyv jogi fejezetének szerzője: az igazságszolgáltatás reformjára dolgozott ki javaslatot. Tettei, helytállása, fellépése alapján a magyar jogásztársadalom tagjai közül ma őt tartjuk a legalkalmasabb jelöltnek az államfői tisztség betöltésére – jelentette be Puzsér Róbert, Lányi András és Fleck Zoltán, hozzátéve: „A negyedik Magyar Köztársaság legtekintélyesebb elnöke, Sólyom László megválasztására annak idején pártoktól független civil kezdeményezés nyomán került sor. Eltávolítása és művének lerombolása 2010 után a Fidesz első teendője volt. Itt az ideje, hogy az így megszakadt hagyományt felelevenítsük.” Az ukrán pénzszállítók, Szabó Bence és Gyárfás Tamás ügyvédje lapunk kérdésére hangsúlyozta : „Roppant megtisztelő, hogy a közélet kvalifikált szereplői alkalmasnak látnak a feladatra, ahogyan rendkívül jólesik az a rengeteg üzenet, amely a nyilvánosság legszélesebb rétegeiből érkezik hozzám. Úgy gondolom, hogy vannak nálam ismertebb, szélesebb körben elfogadottabb emberek a feladatra, ugyanakkor ha konkrét formában is felkérnek, fontolóra venném a jelöltséget.” Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője Polgár Judit bejelentése után lapunk kérdésére elárulta, hogy kit látna szívesen a köztársasági elnöki tisztségben: Nem akarom rontani a lehetőségeit, de például Romsics Ignác történésznek nagyon örülnék. Romsics Ignác olyan közéleti szereplő, aki az elmúlt negyven-ötven évben a munkásságával megalapozta egy ilyen feladat ellátását. Ungváry Krisztián korábbi Facebook-posztjában szintén Romsics Ignácot nevezte meg potenciális jelöltként: „Most, hogy S. Tamás jelentéktelenségének megőrzésével távozott a hatalomból, felmerül, hogy ki képviselje a magyar nemzet egységét és ki testesítse meg a legelső közjogi méltóságot. Romsics Ignác azt állítja, hogy ő erre nem alkalmas. Biztosan téved. Ezt bátran állítom. Az egyik érve az, hogy erre a pozícióra már idős – ez egészségi és szellemi állapotát tekintve sem igaz. A másik érve az, hogy könnyen indulatba jön. Nos ez relatív, én az óráin egyszer sem tapasztaltam (máskor sem), hogy kiabált volna, azonban most épp arra van szükség, hogy olyan elnökünk legyen, akinek van belső iránytűje, és ha azzal össze nem egyeztethető dolgot tapasztal, akkor ezt ki is tudja nyilvánítani adekvát módon. Biztos sokan vannak, akik azt gondolják magukról, hogy alkalmasak erre a posztra. Szerintem fontos kritérium egy jelölt esetében, hogy ne akarjon elnök lenni. Ignác ennek is eleget tesz. Bár szigorú tanár, de mosolyogni is tud – ezt mutatja a fénykép is. Azt hogy külföldön is ismert, hogy több világnyelven tárgyalóképesen beszél, hogy szuverén és szerény egyéniség, szinte felesleges is mondanom.” A történész hangsúlyozta: „Ritka, nagyon ritka alkalom egy ország életében, amikor nem füstös hátsó szobákban és kevesek bevonásával döntenek el ilyen kérdéseket, hanem úgy, hogy a történet nyitott. Ezért különösen nagy szerepe lesz annak, hogy ki lesz az a jelölt, aki mögött a legnagyobb társadalmi támogatottság sorakozik fel, még akkor is, ha a választás feladata nem a népé hanem az Országgyűlésé. Lesz egy pont, amikor a jelölt már nem teheti meg, hogy kitér a feladat elől, ami megtalálja őt. Romsics Ignác for President!” Iványi Gábort az elmúlt években több közéleti szereplő szívesen látta volna a köztársasági elnöki székben. 2022-ben komoly lehetőség mutatkozott arra, hogy az ellenzéki összefogás államfőjelöltje legyen, végül Róna Péter közgazdászt indították a tisztségért. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke 2026 áprilisában úgy fogalmazott a potenciális államfőjelöltségéről, hogy „valóban korábban is felmerült ez, és most is többen említették már. Egy ilyen felvetés nagy megtiszteltetés az embernek. Nem zárkóznék el, az ember legalább az életének utolsó szakaszában hadd tegyen még egy szolgálatot a hazájának. Azt hiszem, nem túlzom el, hogyha így fogalmazok: szeretem annyira ezt az országot, hogy kész legyek elvállalni egy ilyen feladatot. Bár talán nem én vagyok a megoldás erre a problémára, ám, ha komoly felkérést kapnék, akkor tisztelettel és alázattal elfogadnám.” Vona Gábor vezetésével a Második Reformkor június 3-án tüntetett a Sándor-palotánál Sulyok Tamás lemondásáért. A politikus az eseményen lapunk kérdésére öt személyt is megnevezett, akiket államfőnek javasolna: Vona Gábor egyébként a közvetlen elnökválasztást szorgalmazza, aminek bevezetésére eddigi kommunikációjában Magyar Péter is nyitottságot mutatott az alkotmányozási folyamatban. (Borítókép: A Sándor-palota 2026. június 1-jén. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)