● news.bsdnet.hu

EztDr. habil. Mikó Edit,aSzegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karánakdékánja mondta az Agroinformnak – a szakember szerint a hazai agrárium technológiai szinten nem marad el a nemzetközi élvonaltól, de az új megoldások bevezetése üzemi méret, finanszírozás és adatfeldolgozási képesség kérdése is. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A magyar agrárium innovációs nyitottságát firtató kérdésre a dékán első reakciója egy sokatmondó, tömör "igen” volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a valóság ennél összetettebb, mert bár a szándék és a nyitottság jelen van az ágazatban, a fejlődés ütemét sokszor nem a technológiai tudás hiánya, hanem a gazdasági lehetőségek korlátozzák.Dr. habil. Mikó Edit szerintalapvetően téves az a feltételezés, hogy a magyar mezőgazdaság elmaradott lenne az innováció területén.Mint fogalmaz,„semmilyen lemaradás nincs”,sokkal inkább arról van szó, hogy az új technológiák – legyen szó robotikáról, szenzorrendszerekről vagyadatvezéreltdöntéstámogatásról – nagyon eltérő mértékben és intenzitással jelennek meg az egyes gazdaságokban.A különbségek azonban nem feltétlenül ágazatiak. A dékán hangsúlyozta, hogy nem a növénytermesztés, az állattenyésztés vagy a kertészet között húzódik éles technológiai szakadék, sokkal inkábbaz üzemi méretek határozzák meg,hogy hol és milyen gyorsan térül meg egy innováció. A modern megoldások ugyanis jellemzően magas beruházási költséggel járnak, így azok bevezetése elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságokban valósul meg gyorsabban. A modern megoldások ugyanis jellemzően magas beruházási költséggel járnak, így azok bevezetése elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságokban valósul meg gyorsabban– Fotó: pexels.com A szakember szerint ugyanakkor egyértelműen érzékelhető egy generációs átalakulás is. A fiatalabb gazdálkodók nyitottabban állnak a precíziós mezőgazdasági megoldásokhoz, mint az idősebb generáció, bár – teszi hozzá – ez sem tekinthető általános szabálynak. Inkább egylassú, de folyamatos szemléletváltásról van szó,amelyet az is befolyásol, hogy a fiatalabb generáció már teljesen más technológiai környezetben nőtt fel.A mezőgazdaság technológiai fejlettségét Dr. Mikó Edit részletesen is ismertette, külön kitérve arra, hogya termelési oldal ma már rendkívül magas szintendigitalizált.A szántóföldi növénytermesztésben például önvezető traktorok, drónok és fejlett szenzorrendszerek működnek, amelyek nemcsak adatot gyűjtenek, hanem egyre inkább döntéstámogató rendszerek alapját is képezik. A dróntechnológia nemcsak a növényállapot felmérésére, hanem a permetezés optimalizálására is alkalmas, miközben az üvegházi termesztésben már teljesen automatizált, zárt rendszerek is működnek.Az állattenyésztésben a tejelő szarvasmarha-ágazat számít a legfejlettebbnek. Itt fejőrobotok, szenzorok és komplex monitoringrendszerek követik az állatok viselkedését, termelését és egészségi állapotát. A baromfi- és sertéstartásban szintén megjelentek a teljesen szabályozott környezetek, ahol például világítási programokkal és klímaszabályozással optimalizálják a termelést.Mindezek ellenére A dékán szerint ebben Magyarország még nem tart ott, ahol lehetne, ugyanakkorez nem hátrány, hanem lehetőség.ASzegedi Tudományegyetemenpéldául több kar együttműködésében dolgoznak azon, hogy a mezőgazdasági adatokat mesterséges intelligenciával elemezzék, és azokból használható információkat állítsanak elő, különösen az állattenyésztésben.A kutatások egyik iránya a tejelő szarvasmarha-állományok egészségügyi állapotának korai felismerése. A cél az, hogya betegségeket még a klinikai tünetek megjelenése előtt azonosítani lehessen,hiszen a megelőzés nemcsak olcsóbb, hanem az állatok termelési szintjét is stabilabban tartja. A jelenlegi rendszerek már most is képesek olyan adatokat gyűjteni, mint a tejmennyiség, a tej összetétele, hőmérséklete vagy vezetőképessége, de a jövő a nem invazív, kamerás megfigyelésen alapuló rendszereké lehet.Ezek a fejlesztések nem igényelnek az állatokra szerelt eszközöket, így költséghatékonyabbak és kevésbé terhelik az állatokat is. A kamerás rendszerek és a mesterséges intelligencia együtt képesek lehetnek felismerni a viselkedésbeli eltéréseket, amelyek korai egészségügyi problémákra utalhatnak. Az egyetemi tanár szerint a mezőgazdaság jövőjének kulcsa az adat lesz, de csak akkor, ha azt megfelelően tudják feldolgozni és értelmezni.„Az adat önmagában csak tárhelyet foglal. Akkor válik értékké, ha információ lesz belőle”– fogalmazott.A kérdésre, hogy összességében mennyire nyitott a magyar agrárium az innovációra, Mikó Edit azt válaszolta: az ellenállás alacsony, a nyitottság pedig folyamatosan nő, különösen akkor, ha rendelkezésre áll megfelelő finanszírozás és szaktanácsadás. Szerinte a technológiai fejlődés ráadásul önmagában is segíti a terjedést, hiszen az eszközök idővel olcsóbbá válnak, így egyre több gazdaság számára lesz elérhető a precíziós mezőgazdaság.A dékán összegzése szerint a magyar agrárium tehát nem lemaradásban van, hanem átmenetben: egy olyan korszakban, ahol a technológia már adott, de az igazi kérdés az, hogy ki, milyen gyorsan és milyen hatékonysággal tud élni vele. Indexkép: Szegedi Tudományegyetem Töltsd le az Agroinform mobilapplikációtAndroidravagyiOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.