● news.bsdnet.hu

Bóka János, a Fidesz új frakcióvezetője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy a párt parlamenti képviselőcsoportja egyhangúlag választotta meg vezetőjének Orbán Viktor jelölése után. A korábbi uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy frakcióvezetőként önálló döntési jogkörrel rendelkezik, és nem a pártelnök utasításainak közvetítőjeként irányítja majd a képviselőcsoportot. A politikus úgy fogalmazott, hogy a frakcióvezetőnek stratégiai kérdésekben is szabad keze van, ugyanakkor a Fidesz alelnökeként természetes közvetítő szerepet tölt be a párt elnöksége és a parlamenti képviselők között. A frakcióvezetési struktúra lényegében nem változik meg, de a helyettesek száma eggyel csökken. Bóka javaslatára az egyik megüresedett frakcióvezető-helyettesi posztot Panyi Miklós tölti be, míg a másik tisztség egyelőre betöltetlen marad. Bóka szerint a Fidesz-frakció sokszínű összetétele tudatos döntés eredménye. Úgy látja, ellenzéki szerepben jelentősen felértékelődik a parlamenti politizálás, mivel a választók ismét nagy figyelemmel követik az országgyűlési vitákat. A frakcióban ezért hagyományos politikusokra, erős vitázókra és a közösségi médiában jártas szereplőkre egyaránt szükség van. Véleménye szerint a politikai kommunikáció alapvetően átalakult, ehhez pedig minden politikai közösségnek alkalmazkodnia kell, ha kapcsolatban akar maradni a választókkal. A frakcióvezető visszautasította Magyar Péter „csődbiztosra” vonatkozó megjegyzésének politikai jelentőségét. Szerinte a Tisza Párt két, egymásnak is ellentmondó állítást használ a Fidesszel szemben: az egyik szerint a párt képtelen a megújulásra, mert ugyanazok a politikusok maradnak a vezetésben, a másik szerint viszont a személycserék a szervezet szétesését bizonyítják. Bóka úgy értékelte, hogy a „csődbiztos” kifejezés az utóbbi kommunikációs keretbe illeszkedik, és inkább a pillanatnyi parlamenti vita megnyerését szolgálja, mintsem valós politikai elemzést. A politikus arról is beszélt, hogy korábbi SZDSZ-tagságát soha nem titkolta, és az Orbán Viktorral való együttműködésében ez nem jelentett problémát. Bóka szerint a jelenlegi politikai helyzetben ismét hasznosíthatók azok a tapasztalatok, amelyek a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék működéséhez kapcsolódnak. Úgy vélte, a Fidesz olyan nyitott és befogadó politikai közösséggé válhat, amelyben olyan választók is otthonra találhatnak, akik korábban nem támogatták a pártot. A beszélgetés központi témája a Fidesz által meghirdetett „nemzeti ellenállás” volt. Bóka szerint a tizenhetedik alaptörvény-módosítás illegitim helyzetet teremtett a magyar közjogi rendszerben. A Fidesz álláspontja alapján Sulyok Tamás volt az utolsó legitim köztársasági elnök, ezért a párt nem kíván automatikusan részt venni az új államfő megválasztásában. Hasonlóan illegitimnek tekintik azoknak a közjogi vezetőknek a leváltását is, akiket szerintük alkotmányellenes vagy politikailag kikényszerített eljárással távolítottak el hivatalukból. Az interjúban a műsorvezető felvetette a párhuzamot Sulyok Tamás elmozdítása és a korábbi Baka-ügy között. Erre a politikus kifejtette, hogy a két eset jogi körülményei nem azonosak. Elismerte, hogy nemzetközi fórumok a Baka Andrást bírósági vezetőt érintő intézkedéseket is a jogállamisági követelményekkel ellentétesnek minősítették. Érvelése szerint azonban éppen ezért azoknak, akik korábban bírálták a Fidesz közjogi lépéseit, most is fel kell emelniük a szavukat. Úgy fogalmazott: a választási győzelem és a kétharmados parlamenti többség önmagában nem jogosít fel egy kormányt arra, hogy átlépje az alkotmányos rendszer határait. A frakcióvezető szerint a Tisza Párt parlamenti többsége a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolására törekszik, amikor leváltja a köztársasági elnököt és az Alkotmánybíróság vezetőjét, illetve politikai nyomást gyakorol az ügyészségre. A Fidesz későbbi részvétele az alkotmányozási folyamatban Bóka szerint attól függ, hogy biztosított lesz-e az érdemi politikai párbeszéd és az ellenzéki választók valós képviselete. Hangsúlyozta, hogy az intézmények működésének tudomásulvétele nem jelenti azok politikai legitimációját: a párt a parlamentben és azon kívül is élni kíván a demokratikus ellenállás rendelkezésére álló eszközeivel. Bóka János arra is kitért, hogy a Fidesz nem kíván előre végleges döntést hozni arról, mely parlamenti és közjogi eljárásokban vesz részt. Ezt minden esetben attól teszik függővé, hogy van-e lehetőség valódi egyeztetésre, és az ellenzék képviselői érdemben befolyásolhatják-e a döntéseket. A frakcióvezető szerint nem lehet nemzeti konszenzuson alapuló alkotmányozásról beszélni olyan helyzetben, amikor az ellenzék vezető politikusait kizárják bizonyos tisztségekből, és választóik millióinak képviselete korlátozottá válik. A politikus a késő Kádár-korszak példájával érzékeltette, hogyan képzeli el a Fidesz ellenállását. Mint mondta, egy politikai rendszer szabályainak gyakorlati betartása nem jelenti feltétlenül annak elfogadását vagy legitimként való elismerését. A Fidesz ezért továbbra is részt vesz a parlamenti munkában, képviseli szavazóit, és betartja a hatályos jogszabályokat, miközben politikai és közjogi eszközökkel vitatja azokat a döntéseket, amelyeket alkotmányellenesnek vagy illegitimnek tart.