● news.bsdnet.hu

Először végeztek Magyarországon olyan vizsgálatot, amely arra kereste a választ, hogy a hazánkban alkalmazott földi szúnyoggyérítés a csípőszúnyogokon kívül milyen hatással van más repülő rovarokra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakemberei a földi ULV, vagyis ultra low volume technológiát vizsgálták. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Ennél az eljárásnál nagyon kis mennyiségű rovarirtó szert, jelen esetben Deltametrint juttatnak a levegőbe rendkívül finom, ködszerű cseppek formájában. A gyérítést rendszerint napnyugta után vagy hajnalban végzik, amikor a szúnyogok a legaktívabbak. A kutatás különlegessége az volt, hogy a gyérítés hatását külön vizsgálták az őshonos és az inváziós szúnyogfajok esetében. Ez azért lényeges, mert a korábbi feltételezések szerint az inváziós fajok, például az ázsiai tigrisszúnyog ( Aedes albopictus ) vagy a koreai szúnyog ( Aedes koreicus ), kevésbé érzékenyek a hagyományos földi kémiai kezelésekre - írja a hvg.hu . Ez a feltételezés azon alapult, hogy ezek a fajok inkább nappal aktívak, kisebb területen mozognak, és gyakran védettebb, emberközeli környezetben, sűrű növényzetben, udvarokban vagy épületek körül tartózkodnak. A bioRxiv preprint szerveren elérhető vizsgálat eredményei azonban azt mutatták, hogy az inváziós és az őshonos fajok egyedszáma rövid távon hasonló mértékben csökkent a kezelések után. Ez arra utal, hogy a jelenlegi földi ULV-eljárás az inváziós szúnyogokra is hat, vagyis a hatás nem különíthető el attól, amit az őshonos fajok esetében mértek a kutatók. A szakemberek úgy találták, hogy a kezelt területeken a szúnyogok egyedszáma átlagosan mintegy 45 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a hatékonyság nem volt egységes: egyes helyeken erős, máshol alig kimutatható hatás jelentkezett. A vizsgálat szerint a kezelések eredményességét a helyi környezeti tényezők is befolyásolták. Ilyen tényező volt például a szélviszonyok alakulása és a kiinduló szúnyogegyedszám. A kutatás másik fontos megállapítása, hogy a földi ULV-kezelések nem szelektívek. A speciálisan kutatási célokra kialakított Malaise-csapdákkal, vagyis nagy, sátorszerű hálókkal gyűjtött minták alapján a szúnyogok mellett más repülő rovarok egyedszáma is jelentősen visszaesett a kezelt területeken. A csökkenés különösen a kisebb és közepes méretű rovarcsoportoknál volt erős, és a beporzók is érintettek voltak. Ide tartoznak többek között a zengőlegyek, a méhek és a lepkék is. A kutató hozzátette: a jelenlegi gyakorlat átgondolása szükséges, mégpedig a fenntarthatósági szempontok alapján. A szerzők szerint indokolt lenne nagyobb hangsúlyt adni az integrált szúnyoggyérítésnek. Ennek része lehet a tenyészőhelyek felszámolása, a biológiai védekezés, valamint a célzottabb beavatkozások alkalmazása. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat célja nem az egyoldalú állásfoglalás, hanem az, hogy objektív, számszerű alapot adjanak a döntéshozatalhoz és a jövőbeli stratégiaépítéshez. A témához szakmai kiadványt is összeállítottak, amely a közlés szerint elérhető. Forrás: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a bioRxiv preprint szerveren elérhető vizsgálat.