● news.bsdnet.hu

Franciaország parlamentje kedden fogadta el a kormány mezőgazdasági sürgősségi törvényét, amely felhatalmazza a Nemzeti Egészségbiztonsági Ügynökséget (Anses), hogy szigorú feltételek mellett ismét engedélyezze két vitatott növényvédő szer, az acetamiprid és a flupiradifuron használatát. Mindkét hatóanyag a neonikotinoidok családjába tartozik. Az acetamipridet Franciaország 2016-ban a megelőzés elvére hivatkozva betiltotta, ugyanakkor több európai országban továbbra is engedélyezett, jelenleg 2033-ig. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A törvény elfogadása után Monique Barbut, az ökológiai átmenetért felelős miniszter a LinkedInen jelentette be lemondását. Álláspontja szerint a kormány nem tette lehetővé, hogy érdemi vita alakuljon ki a két növényvédő szer újbóli bevezetéséről. Emmanuel Macron köztársasági elnök azonban nem fogadta el a lemondást. A környezetvédelmi tárca közlése szerint a miniszter végül hivatalában marad, hogy folytassa munkáját az éghajlatváltozás következményeinek kezelése és a környezet-egészségügyi kihívások megoldása érdekében. A döntést elsősorban a cukorrépa-, mogyoró-, cseresznye- és almatermelők üdvözölték. Véleményük szerint jelenleg nem áll rendelkezésre ugyanolyan hatékony alternatíva a legfontosabb kártevők ellen, ezért a francia termelők versenyhátrányba kerültek azokkal az uniós gazdákkal szemben, akik továbbra is használhatják ezeket a készítményeket. A termelők szerint az engedély visszaállítása átmeneti megoldást jelenthet addig, amíg új, környezetkímélő növényvédelmi lehetőségek nem állnak rendelkezésre. A törvény ugyanakkor heves ellenállást váltott ki a környezetvédő szervezetek és a méhészek részéről. Korábbi kutatások szerint az acetamiprid és a flupiradifuron nem feltétlenül pusztítja el közvetlenül a beporzó rovarokat, ugyanakkor úgynevezett szubletális hatásokat válthat ki. Ez azt jelenti, hogy megváltoztathatja az állatok viselkedését vagy élettani működését, ami hosszabb távon csökkentheti túlélési esélyeiket és a méhcsaládok sikerességét. A kutatások az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatásokkal kapcsolatban is további vizsgálatokat sürgetnek. Az ügy jól mutatja a francia agrárpolitika hangsúlyainak változását. Emmanuel Macron első elnöki ciklusában még a glifozát fokozatos kivezetését és a biotermékek arányának jelentős növelését ígérte a közétkeztetésben, ezek a célok azonban nem valósultak meg. Az elmúlt években – részben a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború nyomán – egyre inkább előtérbe került a mezőgazdasági és élelmiszer-önrendelkezés kérdése. Ennek jegyében a kormány nagyobb hangsúlyt helyez a termelés biztonságára és versenyképességre, még akkor is, ha ez bizonyos környezetvédelmi szabályok enyhítésével jár. A most elfogadott törvény ennek az új irányvonalnak az egyik leglátványosabb példája, amely egyszerre váltott ki támogatást a gazdálkodók és éles kritikát a környezetvédők részéről. Forrás: MTI Indexkép: Pexels