● news.bsdnet.hu

A kukorica a búza mellett szinte minden gazdaság vetésforgójának szerves részét képezi. Növényvédelmi szempontból nem tartozik a problémás kultúrák közzé, azonban az utóbbi években a mikotoxin szennyezés egyre nagyobb problémát jelent. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A kukoricában többnyire egy vagy néhány inszekticides állománykezelés jellemző, fungicides kezelést csak magas kórokozónyomáskor végeznek. A védekezésben az ellenálló hibridek és az agrotechnikai elemek (pl.: vetésforgó, megfelelő tápanyagutánpótlás) szerepe meghatározóbb. Az aszályban legyengült növények kitettebbek a károsítóknak, ezért fokozottan ügyelni kell a megfelelő növényvédelemre! A  Fusarium fajok  (pl.:  F. graminearum, F. culmorum, F. semitectum, F. acuminatum, F. temperatum ) mellett az  Aspergillus  és  Penicillium  fajok által okozott mikotoxin szennyezés is egyre több problémát okoz.  A szennyezett szemek sem élelmiszeri, sem takarmányozási célra nem használható fel egészségre gyakorolt káros hatásuk miatt. Fuzáriumos csőpenészkor fehér vagy rózsaszínes penészgyep alakul ki. Az aszpergilluszos csőpenész (pl.:  Aspergillus flavus ) sárgászöld penészgyepet okoz a fertőzött csöveken, amik főként a tárolás során alakulnak ki, de a melegedő klimatikus tényezők a szántóföldön is egyre gyakoribb fertőzést tesznek lehetővé. A  penicilliumos csőpenész kékes-zöld penészgyepe is főként a helytelen tárolás során alakul ki, de sérüléseken keresztül a szántóföldön is fertőzhetnek a kórokozók. Önmagában egy növényvédelmi kezelés vagy egy termesztéstechnológiai elem helyes alkalmazása nem elegendő a toxintartalom mérsékléséhez, ezek együttesen alkalmazásával előzhető meg a kórokozók fertőzése. A toxinszennyeződés csökkentésében szerepet játszó termesztési- és tárolási technológiákat, valamint módszereket  kiadványban  foglalta össze a NAK. 1. Fuzáriumos csőpenész – Fotó: Shutterstock A három legmeghatározóbb kukorica kártevő a  kukoricamoly  ( Ostrinia nubilalis ), az  amerikai kukoricabogár  ( Diabrotica virgifera ) és a  gyapottok bagolylepke  ( Helicoverpa armigera ). kártevők imágói már megjelentek országszerte, a védekezés minden esetben a helyi előrejelzések alapján javasolt. Mindhárom faj lárvája a kukoricacsövet károsítva mennyiségi kárt okoz, de sokkal jelentősebb a másodlagos kártétel, vagyis a mikotoxin szennyezés . Az amerikai kukoricabogár imágók a bibék megrágásával hiányos csövet okozhatnak, sőt a levélerek között hámozgathatnak, de a fiatalabb leveleket át is rághatják. A védekezés leghatékonyabb módja a vetésváltás. Emellett a nagyobb gyökértömegű hibrid termesztése, a csávázott vetőmag használata is fontos a védekezésben. kukorica károsító – Fotó: Shutterstock A kukoricamoly lárvája a szárban is károsíthat a bélszövet elfogyasztásával, amivel a növény kidőlését is okozhatja. A kártétel környékén többnyire rágcsálék és ürülék figyelhető meg, ami segíti a károsítás korai felismerését. A védekezésben a tarlóápolás kiemelten fontos, amit a  jogszabály  kötelezővé tesz. Mindhárom kártevő esetében a lárvák kelésekor érdemes inszekticides kezelést végezni. A védekezéshez néhány hatóanyag áll rendelkezésre (pl.: acetamiprid, deltametrin, klórantraniliprol, lambda-cihalotrin). Emellett a kukoricabogár ellen a  Heterorhabditis bacteriophora  fonálféreg, míg a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly ellen  Bacillus thuringiensis  és  Trichogamma  fajok is felhasználhatók. A növényvédő szeres kezelés előtt érdemes ellenőrizni a  hatóság honlapján , hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. Forrás: NAK Indexkép: pexels.com