● news.bsdnet.hu

Ezzel a Murphy törvénnyel nagyjából le is írtuk a ransomware támadásokkal kapcsolatos jellegzetes alapszituációt. Egyes váltságdíj fizető áldozatokban van jó pár tévhit, naiv feltételezés , azonban a rideg valóság sajnos ezeknél sokkal kiábrándítóbb. Mindenkinek dolga van az adatok biztonságos tárolásával cégmérettől függetlenül, hiszen a kisvállalkozások is legtöbbször bedolgoznak nagyobb cégeknek, emiatt lehetnek zsarolóvírus célpontok . Ráadásul a GDPR óta jócskán szigorúbbak a követelmények és a bírságok a személyes adatok kezelése terén is. A fizetési hajlandóságról írtunk már sokszor , itt röviden az volt a tapasztalat, hogy az államigazgatásban, különösen ahol még kiberbiztosítással is rendelkeznek, érzékelhetően könnyebben döntenek a váltságdíj fizetés mellett. Bár már a kezdetektől a hatóságok, a szakértők igyekeznek mindenkit lebeszélni a fizetésről, a friss felmérési adatok szerint az érintett brit szervezetek 58%-a fizetett már váltságdíjat. Ami még rosszabb, a fizetők 22 százalékát így is újra zsarolják. Ha röviden kell ezt összegezni, nem Grál lovagokkal, hanem bűnözőkkel zajlik az üzlet, ezt gyakran elfelejtik . Eleinte ezen "csak" annyi múlt, hogy a fizetés után küldenek-e feloldó kulcsot vagy sem, újabban azonban már az a tét, hogy az ellopott adatokat tényleg törlik-e úttörő becsület szavukra, vagy eladják/elárverezik/feltöltik, de emellett hogy később megjelennek-e újabb zsarolásra. Erre számtalan példát láttunk már, például 2017-ben egy osztrák szálloda, a Romantik Seehotel Jaegerwirt volt a célpontja egy zsarolóvírus támadásnak , ahol a szálloda ugyan fizetett a váltságdíjat, ám ezután a támadók többször mégis újra lecsaptak rájuk, összesen négyszer . A fizetés nem fordítja vissza a támadást, és ha a Bitcoin küldés mellett nem erősítik meg a védelmüket, könnyen megismétlődhet a rémálom. De hasonló cipőben járt az Egyesült Államok egyik legjelentősebb egészségügyi kiszolgáló szervezete, a Change Healthcare is, ahol a 22 millió dolláros váltságdíj kifizetése ellenére a bűnözők összevesztek a pénzen, és egy csoportjuk újra megzsarolta őket. Az ellopott bizalmas vállalati adatmennyiség ott 4 TB volt, és a második fordulóban 12 napon belül újabb váltságdíjat követeltek azzal fenyegetőzve, hogy ellenkező esetben az adatokat egy árverésre bocsájtják . A fizetési hajlandóság szektoronként is különböző, múlik az adott ország szabályozási környezetén, a helyi kiberbiztosítási piac állapotán, és hogy mennyire felkészült kiberbiztonsági csapat végzi a háttér túsztárgyalásokat . Az országok között is hatalmas az eltérés, például Japánban mindössze 19% hajlandó fizetni, míg ugyanez az USA-ban 93 százalék. Ehhez képest az is érdekes és szomorú adat, hogy a váltságdíjat fizető áldozatok 2 százaléka soha nem tudta visszaállítani a fájljait . A váltságdíj fizetés ellenére az ellopott adatok megtartását mindig is feltételezte minden józan szereplő , ám erre egy szemléletes bizonyíték is felszínre került a 2024-es Cronos hadműveletnél, ahol rajtaütöttek a LockBit bandán . A nemzetközi akcióban összesen 34 szervert sikerült lekapcsolni világszerte, de ami még fontosabb: a talált adatok elemzése során arra is bizonyítékokat találtak, hogy kár abban bízniuk a váltságdíjat fizetett áldozatoknak, hogy a bűnözők a pénzért cserébe majd ígéretüknek megfelelően valóban törlik az adataikat, mert a szerverekről ennek éppen az ellenkezője derült ki. És hogy a helyzet a jövőben semmilyen tekintetben sem lesz rózsásabb, azt akár borítékolni lehet. Az Egyesült Királyságban a megkérdezett biztonsági szakemberek 65% százaléka vélte úgy, hogy a mesterséges intelligencia felerősítette a zsarolóvírusokat és a zsarolást megelőző támadásokat , amelyek közül a legjelentősebbek a rosszindulatú linkek, az üzleti e-mailek feltörése, a rosszindulatú mellékletek és a hitelesítő adatok begyűjtése. Emellett szomorú mérföldkő volt az is, hogy az ESET kutatói tavaly felfedezték az első mesterséges intelligenciával működő zsarolóvírust , a PromptLock-ot, amely helyben generált Lua szkriptekkel képes adatokat ellopni és titkosítani.