● news.bsdnet.hu

Szerda este 8 órakor közzétették a felvételi ponthatárokat a Felvi.hu oldalán . A jelentkezők ezek alapján tudhatják, hogy felvették-e őket valamelyik szakra, és ha igen, hova. Mindenkit csak egy helyre vehettek fel, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma elérte vagy meghaladta a megállapított ponthatárt. Ebben a táblázatban néhány fontos és népszerű szak idei és tavalyi ponthatárait gyűjtöttük össze. Itt csak az állami ösztöndíjas, nappali 3-4 éves alapképzések, valamint az 5-6 éves osztatlan képzések pontszámai szerepelnek. A ponthatár a bejutáshoz szükséges minimum pontszámot jelenti, így, ha valaki pontosan annyi pontot ért el, mint a meghirdetett ponthatár, akkor felvették az adott képzésre. Idén az ELTE pszichológiára szakára 455 pontra volt szükség, ami kettővel kevesebb, mint a tavalyi ponthatár. A jogász képzések ponthatárai minden nagyobb egyetem esetében csökkentek, vagy stagnáltak. Idén az ELTE jogra 467 pontra volt szükség, míg a Debreceni Egyetemen már 415 ponttal is be lehetett jutni. Ez közel 20-al kevesebb, mint egy éve. A Szegedi Tudományegyetem jogi képzésén is lejjebb ment a ponthatár: 438 helyett 421 pont is elegendő volt az osztatlan képzésre. Ezzel szemben a BME mechatronikai mérnöki szakjára idén sokkal nehezebb volt bejutni: a tavalyi 394 pont helyett 421 pontot kellett elérni a sikeres felvételihez. A felvételi folyamatban maximum 500 pontot lehet szerezni, ez három dologból tevődik össze: Lehetőség van a duplázásra is, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben csak az érettségi eredmények alapján számolják ki a felvételi pontszámokat. A tanulmányi eredményeket és az érettségi átlagot lefedő pontok két részből adódnak össze. 100 ponthoz a négy kötelező tárgy – magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv – mellett egy, a kiválasztott szakra való jelentkezéshez előírt tárgy utolsó tanult két év végi jegyeit adják össze és szorozzák meg kettővel; ez maximum 100 pont lehet. A tanulmányi pontok másik 100 pontjához az előbbi öt vizsgatárgy érettségin elért százalékos eredményeit adják össze, és osztják el öttel. A második 200 ponthoz a kiszemelt felsőoktatási intézmény határozza meg, melyik két érettségi vizsgatárgy eredményét fogadja el, csak emelt vagy középfokú szinten is. Az emelt szintű érettségi eredményét egy az egyben veszik figyelembe: 100 százalékos eredmény 100 pontot jelent, maximum 200 pont érhető el a két tárggyal. Középszintű érettséginél a vizsga eredményének kétharmadát számítják be, így a lehető legmagasabb vizsgapontszám esetén is legfeljebb 134 felvételi pontot lehet elérni, azaz 2x67-et. Tizenöt éve nem volt ilyen magas a felsőoktatásba jelentkezők száma, 140 427-en jelentkeztek a 2026 szeptemberében induló képzésekre. 2022 óta 82 százalékkal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma, és az elmúlt években egyre többen jelentkeztek mérnöki, műszaki, informatikai területekre. Többségük az egyetemek, főiskolák állami ösztöndíjas képzéseit választja. A 140 427 jelentkező többsége – 67 százaléka – alapképzést jelölt meg első helyen. Osztatlan képzést valamivel több, mint 10 százalékuk, felsőoktatási szakképzést kevesebb, mint másfél százalékuk, mesterképzést pedig bő 20 százalékuk választott.