● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió húsexporttal kapcsolatos követelményei komoly szakmai és gazdasági vitát indítottak el Brazíliában. Az állattenyésztők, a húsipari szereplők és a szövetségi kormány eltérően ítélik meg, hogy szükséges-e teljes mértékben betiltani az antibiotikum-alapú növekedésserkentők alkalmazását annak érdekében, hogy az ország megfeleljen az uniós előírásoknak. A döntés várhatóan 2026 szeptemberének elején lép hatályba. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Bár az EU a brazil húskivitelnek viszonylag kis hányadát veszi fel – a baromfihús -export mintegy 4,3 százalékát, a marhahús-export körülbelül 6 százalékát, míg a sertéshús esetében ennél is kisebb arányt –, az európai piac stratégiai jelentőségűnek számít. Ennek oka, hogy a magasabb hozzáadott értékű termékek számára biztosít értékesítési lehetőséget, emellett a nemzetközi élelmiszer-biztonsági és termelési elvárások egyik fontos viszonyítási pontjának tekintik. Brazília szerint az európai piacra szánt termékek esetében ezt a gyakorlatot már jelenleg is követik, ugyanakkor egyelőre nem áll rendelkezésre olyan, az EU által elfogadott tanúsítási rendszer, amely ezt hivatalosan igazolná. A teljes termelési lánc igazolható nyomon követése jelentős feladat elé állítja az ágazatot. A baromfi- és sertéstartásban ennek megvalósítása viszonylag gyorsan kivitelezhető lenne, a húsmarha -ágazatban azonban jóval összetettebb a helyzet, ezért a rendszer kiépítése több évet is igénybe vehet. A brazil szövetségi kormány az elmúlt időszakban több, növekedésserkentőként alkalmazott antimikrobiális hatóanyag használatát is megtiltotta. Az új szabályozás az avoparcinra, a bacitracinra, a cink-bacitracinra, a bacitracin-metilén-diszalicilátra és a virginiamicinre is kiterjed. A brazil takarmányipari szövetség (Sindirações) tájékoztatása szerint már valamennyi olyan antimikrobiális szer alkalmazását megszüntették, amelyet a humán gyógyászatban kritikusan vagy kiemelten fontos antibiotikumnak minősítenek. A Brazil Állati Fehérje Szövetség (ABPA) és a Marhahús Exportőrök Szövetsége (Abiec) közös levélben kérte a Mezőgazdasági Minisztériumot (MAPA), hogy a még engedélyezett antibiotikumos növekedésserkentők alkalmazását is szüntessék meg. A kezdeményezéshez a JBS vezetése is csatlakozott. A vállalat többségi tulajdonosa, Joesley Batista, valamint a cég globális vezérigazgatója, Gilberto Tomazoni személyesen is arra kérte Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnököt, hogy támogassa a teljes tiltás bevezetését. A termelői szervezetek ugyanakkor több ponton vitatják a javaslatot. Véleményük szerint a teljes tiltás növelné a termelési költségeket, miközben kedvezőtlenül befolyásolhatná az állományok termelékenységét is. Legalább 14 termelői érdekképviselet közös nyilatkozatban fejezte ki aggályait. Francisco Manzi, a Mato Grosso-i Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének (Acrimat) műszaki igazgatója úgy véli, hogy egyetlen exportpiac elvárásait nem célszerű az egész ország termelésére kiterjeszteni. A vita várhatóan a következő hónapokban is folytatódik, miközben Brazília igyekszik megőrizni versenyképességét a nemzetközi húspiacon, és egyúttal megfelelni legfontosabb exportpartnereinek elvárásainak. Forrás: foodagribusiness.world Indexkép: Shutterstock