● news.bsdnet.hu

Ursula von der Leyen az elmúlt években fokozatosan úgy alakította át az Európai Bizottság működését, hogy a hagyományosan nagy és önálló főigazgatóságok mellett egyre komolyabb szerepet kapjanak a közvetlenül hozzá kötődő, szűkebb bizalmi struktúrák. Ahogy arról mi isbeszámoltunk, Brüsszelben már nyíltan beszélnek arról, hogy akár teljesen átalakulhat vagy megszűnhet a regionális politikáért, tehát a leszakadó térségek fejlesztéséért felelősDG REGIO. Ezzel párhuzamosan, teljes csendben egy alig néhány tucat fős háttéregység egyre fontosabb operatív szerepet kapott a Bizottságon belül. ADG IDEA, amely hivatalosan az Európai Bizottság elnökének stratégiai tanácsadó műhelye. A szervezet feladata papíron az, hogyhosszú távú elemzésekkel és „merész ötletekkel” segítse az uniós végrehajtó testület munkáját.A gyakorlatban azonban – aPoliticoáltal ismertetett belső információk alapján –sokkal inkább egy rugalmas elnöki háttércsapatként működik, amelynek tagjait érzékeny politikai és stratégiai ügyekre lehet átirányítani. A DG IDEA mérete első ránézésre nem indokolná a növekvő befolyását: az egységnek nagyjából 25 munkatársa van, a 2026-os adminisztratív költségvetése pedig csupán 265 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 95,8 millió forint). Ez eltörpül a hagyományos bizottsági hatalmi központok, így a DG REGIO apparátusa mellett, ahol jelenleg is közel 700 ember dolgozik, valamint 180 millió euróban maximált éves költségvetése van.Von der Leyen rendszerében azonban egyre kevésbé a formális intézményi méret számít, hanem az, hogy ki milyen közel áll az elnöki kabinethez. Az apró főigazgatóság munkatársai az elmúlt időszakban több olyan ügyben is felbukkantak, amelyekmessze túlmutatnak egy klasszikus elemzőközpont feladatain.Amikor Dubravka Šuica, a földközi-tengeri térségért felelős biztos Washingtonba utazott, hogy megfigyelőként résztvegyen az amerikai elnök, Donald Trump által létrehozottBéketanácsülésén, nem a kabinetfőnöke, hanem a DG IDEA egyik tisztviselője, Toma Šutić kísérte el. A „Made in EU” kezdeményezéssel fémjelzettipari gyorsítási törvény(Industrial Accelerator Act) előkészítésében szintén IDEA-munkatárs segítette Björn Seibertet, Ursula von der Leyen rendkívül befolyásos kabinetfőnökét. Az igazgatóság két másik tisztviselője pedig az online gyermekvédelemmel foglalkozó szakértői testület vezetését kapta meg nemrég. Több, névtelenséget kérő tisztviselő is arról beszélt a Politicónak, hogy sokszor nem világos számukra, pontosan mi a DG IDEA szerepe, miközben az egység egyre több stratégiai ügyben jelenik meg. Volt olyan bizottsági forrás, aki egyszerűen úgy fogalmazott: nem igazán értik, hogy mit csinál a szervezet, csak azt látják, hogy egyre több ember dolgozik nekik. A háttérben az is fontos változás, hogy a főigazgatóság vezetésében és struktúrájában több olyan szereplő található, akik közvetlenül kötődnek Ursula von der Leyen politikai környezetéhez. A szervezetet jelenleg Philippe Lamberts, a Zöldek korábbi európai parlamenti frakcióvezetője irányítja, helyettese Patricia Reilly, aki egyben az elnöki kabinet tagja is. Emellett több olyan tisztviselő is formálisan az IDEA-hoz tartozik, akikvédelmi vagy diplomáciai tanácsadóként közvetlenül az elnök környezetében dolgoznak. Miközben az elnöki központ megerősödik, egyre nagyobb bizonytalanság övezi a hagyományos főigazgatóságok jövőjét. A legnagyobb feszültség jelenleg a már említett DG REGIO körül alakult ki,miután kiszivárgott, hogy az Európai Bizottság az intézmény teljes átszervezését vizsgálja. A főigazgatóság vezetője, Themis Christophidou belső levélben próbálta nyugtatni a munkatársai, elismerve, hogy a kiszivárgott hírek „nyugtalanítóak” lehetnek, de hangsúlyozva, hogy hivatalosan még nem született döntés. A találgatásokat végül maga Raffaele Fitto, kohézióért és reformokért felelős bizottsági alelnök is részben megerősítette, amikor nyilvánosan beszélt arról, hogy valóban folyik a DG REGIO jövőjének újragondolása. A regionális politika átalakítása jól illeszkedik abba az irányba, amelyben Ursula von der Leyen a hagyományos kohéziós szemlélet helyettegyre inkább a versenyképességi és beruházási logikát helyezi előtérbe. A jelenlegi híresztelések szerint a DG REGIO-tvagy összevonják a Covid-járvány utáni helyreállítási alap pénzeinek koordinálásával foglalkozó SG REFORM munkacsoporttal, vagy egy teljesen új beruházási főigazgatóság alá vonják, amelyről jelenleg csak DG INVEST néven beszélnek. Ezzel párhuzamosan pedig – bár az intézményi vitákban sokan tiltakoznak ellene – úgy tűnik, megtörténik az EU hétéves költségvetésének (MFF) teljes strukturálisreformjais, amit látszólag lekövetni próbálnak a Bizottság alá tartozó főigazgatóságok átalakításával. A 2028–2034-re szóló, 2000 milliárd eurós pénzügyi keretben mindenképpen nőni fognak az elvárások azzal kapcsolatban, hogy versenyképesebb módon költsék el a forrásokat.Ezt a Bizottság úgy látja megvalósíthatónak, ha a teljes költségvetés eddig kétharmadát elvivő agrár- és kohéziós pénzeket egy közös alapba csomagolja, és a kötelezően ráfordítandó részarányt lecsökkenti. Az így létrehozott programalap részaránya a teljes keret 45-50 százalékát teheti majd csak ki, és ha a tagállamok is elfogadják, innentől közvetlenül Ursula von der Leyen embereivel kell majd tárgyalniuk arról, hogy stratégiailag mire lenne érdemes elkölteni a közös kassza tartalmát. Arra, hogy a teljes súlyponteltolódást hogyan próbálja majd megakadályozni az ellenőrző szerepét nagyrészt elvesztőEurópai Parlament, már megtette tétjeit, míg atagállamokérdemben még nem bocsátkoztak vitába.Ezt a csendet azonban az új Magyar Péter vezette kormánynak jóesélyelehet megtörni. Az mindenesetre a bizottsági apparátuson belülről és kívülről is jól látható, hogy az uniós döntéshozatal fokozatosan centralizálódik az elnök, kabinetje és szűkebb tanácsadói köre körül. Ez Ursula von der Leyen elődeinél is megfigyelhető volt már, demost különösen nem meglepő, a sokszor gyors reagálást igénylő, egymást követő nemzetközi sokkok miatt. Az, hogy ez a fajta centralizálódás mennyire előnyös, nyilván attól függ, hogy mennyire lehet jó gazdaként tekinteni az elsősorban javaslatokkal operáló Bizottság jelenlegi és későbbi vezetőire. Fontos leszögezni azonban, hogy a tagállamok együttműködése nélkül nem lesznek kézzelfogható eredmények, hiába születnek ambiciózus ötletek például a DG IDEA-ban. Ahhoz hogy egy hatékonyabb gépezetté formálódjon a kontinens, közel sem szükségszerű az Európai Egyesült Államok útjára lépni, devannak szerepkörök és érdekek amikből érdemes engedni ahhoz, hogy az egység jobban működjön.A "szuverenitásvesztés" persze érzékeny kérdés, de jelen állás szerint mindenfajta unión kívüli kitettség jóval erősebben csorbítja a tagállamok önrendelkezését, mint a Bizottság által javasolt lépésekben való bizalom. Természetesen rövid és hosszabb távon egyaránt megvannak a von der Leyen-féle központosítás kockázatai, dea DG REGIO "beszántása" nem feltétlen jelenti azt, hogy egyszerűen eltűnnek az uniós támogatásokat hirdető táblák a vidékről. Jó nemzeti vidékpolitika mellet jelentheti azt is, hogy a sokszor elsősorban esztétikai fejlesztések helyetolyan projektekbe kerül a pénz, amelyeknek köszönhetően meg lehet birkózni a globális kihívásokkal, és idővel nem csak az európai életminőség megőrzéséért, hanem annak továbbfejlesztéséért is felelősek lesznek. Címlapkép forrása: EU