● news.bsdnet.hu

– A választások után új politikai valóságra ébredtünk. Miként alakult személyes belső mérlege az elmúlt hetekben? – A választások utáni belső dilemmámat és érzéseimet a nyilvánosság előtt is őszintén fel akartam tárni. Rengeteg emberrel folytattam eszmecserét, kiemelném a családomat és a barátaimat. Mellettük több ezer fehérvári polgár keresett meg levélben, e-mailben vagy telefonon, hogy elmondja véleményét a jövőbeni városvezetési szerepvállalásomról. Ezek a visszajelzések meggyőztek arról, hogy a többség a kritikus hangok mellett is elismeri az eddig elért eredményeinket. Arra kértek, folytassam a polgármesteri szolgálatot, amit végül be is jelentettem. Az erről szóló bejegyzésem már 600 ezer megtekintésnél és 26 ezer kedvelésnél tart, ez számomra egyértelmű megerősítése a lakossági bizalomnak és a közösségi támogatásnak. – Mennyiben mélyítette a dilemmáját, hogy április 20-án Magyar Péter egy sajtótájékoztatón az ön nevét külön kiemelve lemondásra szólította fel a szerinte „fideszes propagandát” terjesztő városvezetőket? – Nézetem szerint a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető demokratikus érték, és egy helyi közéletért felelős polgármesternek jogában áll, sőt talán kötelessége is elmondani a közösséget érintő kérdésekről alkotott álláspontját, kampány során is. Emellett fontos leszögeznem, hogy a saját felelősségemre vonatkozó önvizsgálat eredményét és a polgármesteri munka folytatására vonatkozó elhatározásomat már jóval korábban megosztottam a nyilvánossággal. Döntésemet Magyar Péter kijelentése semmilyen módon nem befolyásolta. Meggyőződésem, hogy egy település vezetőjének, illetve a képviselő-testület tagjainak személyéről kizárólag a helyi polgárok hivatottak dönteni. Ebbe egyetlen kormányfőnek vagy országos politikusnak sincsen beleszólási lehetősége, legyen szó bármilyen kormányzati ciklusról. – Ugyanezen a fórumon a Tisza Párt elnöke azt is kijelentette, hogy az ön korábbi állításaival ellentétben nem tervez előre hozott önkormányzati választásokat. Honnan származtak az információi a 2029-ig tartó ciklus esetleges megnyirbálásáról? – Az önkormányzatok feloszlatásának terve, az erre való utalások az elmúlt hónapokban a kormányváltást támogató újságíróktól, szerkesztőktől vagy éppen polgármester kollégáktól jutottak el hozzám, eszerint a Tisza köreiben komolyan felvetődött az időközi helyhatósági választások ötlete. Magyar Péter azonban az említett tájékoztatón a kérdést egyértelműen rövidre zárta, és nyilvános ígéretet tett arra, hogy nem készül ilyen lépésre. Így az önkormányzatok az eredeti mandátumuknak megfelelően 2029-ig folytathatják munkájukat, amit én a város – és általában az önkormányzatok – stabilitása érdekében örömmel vettem tudomásul. – Ami az országgyűlési választást illeti, Székesfehérváron is nyert a Tisza. Mit gondol arról, hogy a 2010 óta hivatalban lévő fideszes országgyűlési képviselők jelentős mértékben maradtak alul kihívóikkal szemben? – Úgy vélem, hangulatát és eredményét tekintve az április 12-i választás egyfajta országos népszavazás volt, amelynek során a helyi ügyek és az eddigi lokális eredmények háttérbe szorultak. E tekintetben kétségtelenül van hiányérzetem, hiszen a város fejlesztésében az eddigi képviselőkre, Törő Gáborra és kiemelten Vargha Tamásra mindig számíthatott Székesfehérvár közössége, és polgármesteri munkám során jómagam is. Bíztam abban, hogy a mindennapi életünket megkönnyítő, látványos változások, köztük például a kórház-, az iskola- és a közlekedést érintő nagyszabású fejlesztések hatása visszatükröződik majd a szavazólapokon is, de nem így történt. – A város új követeivel már hivatalosan is találkozott. Milyen hangulatban telt a megbeszélés? – Az egyeztetésen szóban és írásban is tájékoztatást adtam a legfontosabb folyamatban lévő és visszatérő ügyeinkről, amelyek igénylik a város mindenkori képviselőinek munkáját, közbenjárását. A találkozó nyitott és konstruktív légkörben zajlott, ami reményeim szerint előrevetíti a korrekt jövőbeni együttműködés lehetőségét. Az önkormányzat minden tőle telhető szakmai segítséget megad a képviselők munkájához, amennyiben igénylik. Magától értetődik, hogy a mindenkori kormánnyal is késznek kell lennünk a tárgyalásra a fehérváriak érdekében, ezért megkértem a képviselő urakat, tolmácsolják meghívásomat Székesfehérvárra Magyar Péter miniszterelnök úrnak. – Az új kabinet 16 szaktárcára épül. Van-e már információja arról, milyen átalakulás várható az önkormányzati hatáskörök, a finanszírozás vagy az érdekegyeztetés terén? – Türelmi idő minden új kormánynak jár, ám néhány héten belül már látnunk kell a főbb irányvonalakat. Jelenleg sok a kérdőjel, de úgy tűnik, több tárca is közvetlenül érinti majd a települések életét. Vitézy Dávid minisztériumához például számos Fehérvárt érintő közlekedési projekt tartozik majd, legyen szó az M200-as autópályát érintő beruházásról, az M7-es háromsávosításáról, az intermodális közösségi közlekedési központ megvalósításáról vagy a Budapest–Balaton kerékpárút helyi szakaszának kiépítéséről. Bízom benne, hogy a várost és az agglomerációt érintő kérdésekben sikeresen együtt tudunk majd működni. – Mit gondol a feltehetően az önkormányzatok működéséért is felelős új település- és vidékfejlesztési miniszter, dr. Lőrincz Viktória rátermettségéről? A konzervatív média számos alkalommal kétségbe vonta. – A türelmi idő – amit értelmezhetünk egyfajta méltányosságként is – nemcsak egy új kormánynak, de az új kormánytagoknak is jár. Nem ismerem a leendő miniszter asszonyt, az eddigi tevékenységéről is csak másodkézből kaptam híreket, tehát megvárnám, hogy miniszteri munkája és – bízom benne – személyes tárgyalásaink alapján formáljak véleményt róla. – A választási vereségről sokféle elemzés született. Ön miben látja az okokat? – Nagyon erős tiltakozó hangulat alakult ki, aminek hatására rekordrészvétel mellett több mint 3 millióan szavaztak a kormánypártok ellen, noha 2,5 millióan továbbra is a Fidesz–KDNP-szövetséget támogatták. A hozzám legközelebb álló, önkormányzati logikából kiindulva az okokat én a 2019-es főpolgármester-választásig vezetném vissza. Karácsony Gergely győzelmét követően folyamatosan romlott a kapcsolat a főváros és a kormányzat között, amiben véleményem szerint mindkét félnek van felelőssége. Ez a hanyatló viszony az egész önkormányzati szférára kedvezőtlenül hatott. A következő töréspontnak a 2022-es országgyűlési választások utáni időszakot látom, amikor az újabb kétharmad birtokában sok tekintetben elkényelmesedtek a kormányzó erők. Újabb két év múlva már sárga lapot kaptunk, hiszen az ország számos településén óriási különbség jött létre az EP-listás és az önkormányzati eredmények között, az utóbbi javára. Úgy gondolom, sem 2022-ben, sem 2024-ben nem vontuk le a megfelelő következtetéseket, ez vezetett a mostani súlyos vereséghez. A kampánynak is rosszul futottunk neki: nem az embereket közvetlenül érintő problémákra, hanem egyetlen üzenetre, a háborús veszélyre fókuszálva, súlytalan eredménykommunikációval. A Tisza Párt lényegében egy biankó csekkre kapott kétharmados felhatalmazást, hiszen számos területen nem tudjuk, mire készülnek, és az sem világos, mi marad meg az elmúlt 16 év erős társadalmi támogatottságon nyugvó kormányzati vívmányaiból, mint például a migráció következetes elutasítása vagy a család- és adópolitika. Továbbra is úgy vélem, hogy a nemzeti sorskérdések terén az Orbán-kormány jó irányokat jelölt ki és jelentős eredményeket ért el, amelyeket érdemes lenne megőrizni. – Mi a véleménye arról, hogy Orbán Viktor a kormányzása során az utóbbi időben túlzottan a külpolitikára koncentrált a belügyek rovására? – Egy ország felelős irányítása elképzelhetetlen a nemzetközi politikai tendenciák figyelembevétele nélkül. Egyrészt két nagy szövetség, a NATO és az EU tagjai vagyunk, másrészt a mostani globalizált világban a távoli földrészek történései is szinte azonnali hatást gyakorolnak hazánk gazdaságára. Legyen szó az amerikai vámpolitikáról, az iráni olajválságról vagy a szomszédban zajló háborúról, ezek a folyamatok mind jelentősen befolyásolják a mindennapi életünket. E válságtényezők elől az új miniszterelnök sem fog tudni elmenekülni, ezekben a sorskérdésekben Orbán Viktorhoz hasonlóan neki is határozottan kellene majd képviselnie Magyarország érdekeit. Az természetesen már egy másik, jogos felvetés, hogy egy kormányfő a kötelező nemzetközi szerepvállalás mellett miként szervezi meg hatékonyan a belpolitikai jelenlétét. – Az ön Facebook-oldalán lehetett olvasni, hogy 2010 óta a Fehérváron megvalósult 135,2 milliárd forint értékű önkormányzati fejlesztéseknek kevesebb mint negyedét, 30,9 milliárd forintot finanszírozott az EU. Politikai okokból a 2021–2027-es uniós költségvetésből mintegy 14 milliárd forintot nem kaptak meg, miközben a jelenlegi ciklusban 200 milliárd forint iparűzési adó befizetésével kalkulál a város. Miért él mégis az a kép a közvéleményben, hogy hazánk fejlődése kizárólag az uniós forrásoktól függ, ha a számok ezt nem támasztják alá? – Valószínűleg nem beszéltünk eleget és elég érthetően a szakpolitikai kérdésekről, emiatt a társadalom egy jelentős része készpénznek vette az évek óta hangoztatott ellenzéki kritikákat, amelyek így túlsúlyba kerültek a közbeszédben. Mi természetesen köszönettel tartozunk az uniós és a hazai költségvetési forrásokért is, miközben az előbbieket nem tekintjük ajándéknak vagy könyöradománynak, hiszen az európai közösség tagjaként ezek a támogatások jogosan járnak nekünk. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a fehérvári fejlesztések oroszlánrészét a nemzeti költségvetésből és a helyi adókból származó saját forrásokból finanszírozzuk. Ráadásul beruházásaink jelentős része nemcsak lokális vagy nemzeti, hanem összeurópai célokat is szolgál. Ha egy spanyol, portugál vagy olasz város megérdemli a közösségi közlekedés uniós támogatását, egy magyarnak miért ne járna ugyanez? Az persze egy másik, összetett kérdés, hogy célravezető volt-e ilyen mértékben konfrontálódni az unióval. Tény, hogy a trendi jelleggel ellenünk szavazó fiatalok döntésében nagy szerepet játszott az a ránk sütött bélyeg, amely szerint hazánk kifelé tart az EU-ból. Holott a kormánypárti politikusok az unió megreformálásának igénye mellett mindvégig a szövetség keretein belül gondolkodtak. Ebből fakad az egyik feladat is: vissza kell szerezni a „polgári közép”, az így gondolkodó emberek bizalmát és ezáltal támogatását. – Április 11-én, a választások előestéjén József Attila A számokról című versével köszöntötte a magyar költészet napját. Az összefogás erejéről szóló költeménnyel vélhetően a szavazáson való részvételre buzdított. Változott-e a vers üzenete az eredmények tükrében? – Ebben a kontextusban a vers mondanivalója az is számomra, hogy minden nehézségünk ellenére két és fél millió ember a Fideszre voksolt, és ez a tömeg korábban többször is magabiztos választási győzelemhez segítette a kormánypártokat. Az elsődleges üzenet tehát az, hogy ennek a közösségnek együtt kell maradnia. Ugyanakkor látnunk kell a realitását annak is, hogy létrejött egy nagyobb tábor, amely nem a Fidesz–KDNP szövetséget kívánta kormányzati pozícióban látni. Ezért elkerülhetetlen az őszinte önvizsgálat. Meg kell válaszolnunk, miért sikerült a változás reményével mozgósítani több százezer fiatalt és olyan szavazókat, akik korábban távol maradtak az urnáktól. Emellett komoly értékelést igényel a jobboldali háttérkutató rendszer hibás valóságérzékelése is. – A Fidesz április 28-i országos választmányi üléséről kevés információ szivárgott ki. Vannak-e publikus részletei a belső szembenézésnek? – Ahogy mondani szoktam: nagyon régóta nem vagyok a Fidesz szóvivője, tehát a párt belső történéseiről, irányairól sem én vagyok illetékes nyilatkozni. De az szerintem tudható, hogy ezen a fórumon Orbán Viktor tartott egy igen alapos politikai értékelést. Ennek folyományaként a párt a tervezettnél jóval korábbra, július 13-ra hívta össze az országos tisztújító kongresszust. Ez azt jelenti, hogy a küldöttgyűlést megelőzően a helyi csoportoktól kezdve a teljes szervezet lehetőséget kap a megújulásra. – Önnek milyen szerepe lehet ebben a folyamatban, tekintettel arra, hogy a sajtóban egyre gyakrabban emlegetik a nevét a megújulás egyik zálogaként? – A választások után kapott székesfehérvári visszajelzések és a polgárok bizalma kötelez engem. Polgármesteri ciklusomat kitöltve továbbra is önkormányzati vezetőként szeretnék dolgozni a városomért. Emellett szívesen veszek részt a települések világát érintő közösségépítésben is, aminek a kulcsszava számomra nem a megújítás, hanem a megújulás. Hiszek abban, hogy ennek a folyamatnak alulról építkezve, a helyi közösségekből kiindulva kell lendületet vennie. Székesfehérvár eddig is a szenvedélyem volt, és ez a jövőben sem fog változni. Nyár elejére meglehet a Vidi új befektetőjeA jelenleg a másodosztály középmezőnyében álló Videoton FC Fehérvár 2025 nyarán került az önkormányzat kezébe, miután a korábbi többségi tulajdonos, Garancsi István jelképes, egyforintos áron átadta az üzletrészt a városnak. Cser-Palkovics András tájékoztatása szerint bár a klub Székesfehérvár identitásának elválaszthatatlan része, a városnak továbbra sem célja, hogy közpénzből finanszírozza a profi labdarúgást. Erre egyelőre nincs is szükség, hiszen a felnőttcsapat működése maradványforrásokból, szponzori támogatásokból és jegybevételekből 2026 harmadik negyedévéig biztosítva van.A város vezetése mindent megtesz a klub hosszú távú megmentéséért. Az eladásról jelenleg is folynak a tárgyalások három külföldi, valamint egy hazai befektetőjelölttel, a hivatalos pályázatot pedig hamarosan kiírják. A cél a legmegfelelőbb gazda megtalálása, aki szakmai és pénzügyi garanciákat nyújt az utánpótlás-nevelésre és a stadion fenntartására, miközben képes visszavezetni a Videotont a magyar futball élvonalába.A polgármester ugyanakkor figyelmeztet: a mostani instabil politikai és gazdasági helyzetben fennáll a veszélye annak, hogy a környezet átalakulása egyes látványsportoknak és az utánpótlássportnak is komoly versenyelőnyt, másoknak pedig számottevő hátrányt okozhat. Ez már csak azért is aggasztó, mert helyi sport és kultúra nélkül nincs identitáserősítő, lokálpatrióta közösség.