● news.bsdnet.hu

A kormánynak összesen 27 jogállamisági feltételt – úgynevezett szupermérföldkövet – kell teljesítenie ahhoz, hogy hozzáférjen a 16,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz. Ebből 10 milliárd eurót a helyreállítási alap tesz ki, amelynek kifizetési feltételeit sürgősen, augusztus végéig rendezni kell. Ezeket a vállalásokat még az előző, Fidesz–KDNP-kormány tette az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon, ám a folyamat tavaly év végére gyakorlatilag megrekedt. A májusban hivatalba lépett új kabinetnek így rohamtempóban kell behoznia a lemaradást. Magyar Péter miniszterelnök május végén állapodott meg Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a feltételek teljesítésének ütemezéséről. Ennek az egyezségnek a végrehajtását szolgálja az a törvény, amelyet a fideszes és KDNP-s képviselők most utólagos normakontroll keretében támadnak, miközben az Alaptörvény tizenhatodik módosításának egyik cikkét is megsemmisíttetnék. Az indítvány elsődlegesen a teljes jogszabály megsemmisítését kéri, a társadalmi és intézményi egyeztetések elmaradására hivatkozva. A beadvány szerint a törvény által közvetlenül érintett szervezeteket teljesen kihagyták a folyamatból, az Országos Bírói Tanács például mindössze három perccel a parlamenti benyújtás előtt kapta meg a tervezetet. Az indítványozók azzal érvelnek, hogy az uniós források megszerzése nem igazolhatja a jogalkotási garanciák figyelmen kívül hagyását, ráadásul épp a korrupcióellenes intézményrendszer hitelessége követelné meg a szabályos eljárást. Amennyiben az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a teljes törvényt, az indítványozók másodlagos kérelmükben bizonyos rendelkezéscsoportok törlését szorgalmazzák. Ezek azokat a területeket érintik, amelyeket Bóka János volt európai uniós ügyekért felelős miniszter, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője is vitásnak nevezett, így a vagyonnyilatkozati rendszert, az Integritás Hatóság ehhez kapcsolódó jogköreit, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, azaz a KEKVA-kat. A vagyonnyilatkozatok és az Integritás Hatóság kapcsán a beadvány kifogásolja, hogy alkotmányosan védett tisztségviselők, így a parlamenti képviselők, a bírók vagy az ügyészek felett külső szervek mondhatnának ítéletet a saját, szigorú eljárási rendjük alkalmazása helyett. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében a Fidesz és a KDNP nem a kifejezetten az uniós források megszerzéséhez kötött elvárásokat, például az átláthatóság és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását támadja. Véleményük szerint a valódi problémát az jelenti, hogy a jogszabály a Tisza Párt választási programjával összhangban az alapítványok teljes, több lépcsőben történő kivezetését is előírja, ami a beadvány alapján egyoldalúan kiüresíti a magánalapítók jogi helyzetét. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images