● news.bsdnet.hu

A legutóbbi hivatalos adatok szerint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat területén foglalkoztatottak száma 2026 első negyedévében megközelítette a 85 800 főt. Ez mintegy 1,4 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal "Fókuszban a vármegyék – 2026. I. negyedév" című kiadványát a vg.hu szemlézte . Az átszerkesztett cikket néhány grafikonnal egészítettük ki. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az első negyedévben Hajdú-Biharban volt a legnagyobb agrárberuházási érték (8,9 milliárd forint), de Szabolcs-Szatmár-Bereg (7 milliárd), Békés (6,1 milliárd) és Győr-Moson-Sopron (5,8 milliárd) is az élbolyba tartozik. Ugyanakkor Győr-Moson-Sopron esetében ez a beruházási érték 40,3, százalékos visszaesést jelent, de Bács-Kiskunban is 26, Pest megyében 19,5 százalékkal csökkentek a fejlesztések. Zalában extrém sokat romlott a helyzet: a beruházási volumen több mint 61 százalékkal zsugorodott. Jelentős beruházásnövekedést csak néhány térségben mértek: Borsod-Abaúj-Zemplénben 25,6, Vasban 18,9, Baranyában 16,4, Szabolcs-Szatmár-Beregben 14,8 százalékos volt a többlet. Ezek a  régiók az agrártermelés szempontjából felfutó területek, amelyekbe érdemes invesztálni. Tavaly a legtöbb kukoricát Szabolcs-Szatmár-Beregben takarították be (501 ezer tonna), majd Hajdú-Bihar (393 ezer) és Somogy (311 ezer) következett. De Vas volt az egyetlen megye, ahol emelkedett a termésmennyiség, méghozzá 11 százalékkal(!) Kukorica termésátlaga  – Forrás: KSH Búzá ból a legnagyobb termelő tavaly Békés (501 ezer tonna) volt, valamint Jász-Nagykun-Szolnok (484 ezer) és Bács-Kiskun megye (452 ezer). Békésben a termés az előző évinek csak 38 százaléka, Hevesben és Nógrádban 44 százaléka, Pest megyében pedig a felére apadt.  Napraforgóból tavaly a legnagyobb mennyiséget Jász-Nagykun-Szolnok (213 ezer tonna), Békés (195 ezer) és Hajdú-Bihar (169 ezer) aratta. A mezőgazdaság legnagyobb foglalkoztatója Hajdú-Bihar, ahol 8 644 fő dolgozott az ágazatban. Utána Bács-Kiskun (7 945 fő) és Békés (6 996 fő) következik. Ez a három vármegye együtt a mezőgazdasági alkalmazottak több mint 27 százalékát foglalkoztatja. Ez nem véletlen: a 2025. december 1-jei adatok alapján Hajdú-Biharban 109 900 szarvasmarha, 423 100 sertés és 166 200 juh található. Sertésből Baranya (322 ezer) és Bács-Kiskun (276 ezer) is jelentős. Juhászat terén Bács-Kiskun (119 800) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (109 200) kiemelkedő.  Baromfiból különösen erős a koncentráció: Szabolcs-Szatmár-Beregben 8,1 millió tyúkot tartottak, ami az országos állomány közel egynegyede. Bács-Kiskunban 3,7 millió, Hajdú-Biharban 2,9 millió volt a baromfiállomány. Részesedés az országos állatállományból – Forrás: KSH Ugyanakkor a legtöbb megyében csökkent a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb, 8,3 százalékos visszaesést Zala vármegyében mérték, míg Hevesben 5,2, Jász-Nagykun-Szolnokban 3,6 százalékkal dolgoznak kevesebben. Egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban nőtt a foglalkoztatottság, itt 1,5-1,5 százalékos bővülést mértek. 2026 első negyedévben az agrárberuházások összértéke 77,9 milliárd forint volt, ami 9,5 százalékos csökkentést jelent tavalyhoz képest (folyó áron). Ezzel szemben az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártásban érdekelt, megyei székhelyű vállalkozások összesített termelési értéke (Nógrád megye nélkül) meghaladta az 1431 milliárd forintot, ami 3,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ez azt mutatja, hogy míg a beruházási kedv megtorpant, a feldolgozóipar tovább tudott növekedni. Az agrártermelésben jelentős megyék közül a legnagyobb termelési bővülést Zalában mérték (18,1 százalék), igaz, alacsony bázisról (17 milliárd forint). Veszprémben 14,5, Békésben 12,1, Hevesben 10,3 százalékkal nőtt a kibocsátás, miközben Tolnában 13,5, Somogyban 8,1, Győr-Moson-Sopronban pedig 5,1 százalékos csökkenés következett be. Az adatok alapján az alapanyag-termelés súlya nem jelent automatikusan erős helyi élelmiszeripart. Jelentős mezőgazdasági és állattenyésztési potenciálja ellenére Hajdú-Bihar például élelmiszeripari termelési értékben elmarad több más térségtől. Az agrárszférában minden vármegyében nőtt a bruttó átlagkereset, de továbbra is jelentősek a különbségek. Komárom-Esztergomban 644 800 forintos bruttó átlagbér volt mérhető, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben 478 ezer, Csongrád-Csanádban 483 800 forint. A két szélső érték között 167 ezer forint a különbség. Ez a cikk is érdekes lehet: Hol találhatóak ma Magyarország legdrágább és legolcsóbb szántóföldjei? Indexkép: Shutterstock.