← Vissza

news.bsdnet.hu

''Már most is lehetne vagyonokat lefoglalni'' – Ihász Sándor szerint több tucat korrupciógyanús ügyben késlekednek a hatóságok

Klubrádió 2026-07-24 18:41
"Nem igazán értem a választási eredmények óta tapasztalható késlekedést. Ahhoz ugyanis, hogy valamilyen vagyont érintő kényszerintézkedést vagy korlátozást rendeljenek el, elegendő egy bűncselekmény gyanúja, ehhez pedig nem kellene olyan sokat nyomozni. Szerintem több tucat ügyben helye lett volna az elrendelésnek” – mondta a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában Ihász Sándor volt fővárosi főügyész, aki szerint a korrupciógyanús ügyekben mielőbb meg kellene kezdeni a feltételezhetően jogellenesen szerzett vagyon zárolását, mert a gyorsaság kulcsfontosságú ilyen ügyekben. Példaként az MNB-ügyet említette. Új ablakban 2026. július 24. Megbeszéljük... - Ihász Sándor 2026.07.24. 20:20 00:00 A volt fővárosi főügyész szerint a magyar jogszabályok jelenleg is lehetővé teszik, hogy már a nyomozás korai szakaszában zárolják a gyanús eredetű vagyont, bankszámlákat, céges eszközöket vagy más vagyonelemeket. „Nem kell megvárni a jogerős ítéletet ahhoz, hogy a jogellenesen megszerzettnek vélelmezhető vagyonba lehessen intézkedni” – fogalmazott. Ihász szerint nem a jogi háttér hiányzik, hanem annak alkalmazása. „A jelenlegi szabályok alapján is joga és lehetősége, sőt kötelessége lenne a hatóságoknak, hogy egy ügyön belül vagyoni kényszerintézkedéseket alkalmazzanak” – mondta. A volt főügyész úgy véli, az elmúlt években számos oknyomozó cikk tárt fel olyan korrupciógyanús eseteket, amelyek önmagukban is megalapozhatnák egy büntetőeljárás elrendelését. Példaként közbeszerzési ügyeket, gazdasági bűncselekmények, adócsalás és vagyon elleni bűncselekmények gyanúját említette. Szerinte ezekben az esetekben már rég el kellett volna indulniuk a tényfeltáró vizsgálatoknak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a hatóságok túl sokáig várnak, jelentősen romlik a vagyon visszaszerzésének esélye. „A bizonyítékokat manipulálhatják, eltüntethetik, tanúkat befolyásolhatnak, és ezzel nem is elsősorban a büntetőjogi felelősségre vonás, hanem a vagyon visszaszerzésének esélye csökken” – fogalmazott. Azt mondta, ha van egy bűncselekménynek a gyanúja, bármilyen jogi minősítés mellett, akkor lehet például egy cég működését blokkolni, vagyis zárolni, lefoglalni, vagyoni elemeket érintő kényszerintézkedéseket alkalmazni a gyanús eredetű vagyonra. Ha pedig egy bűncselekményt bűnszervezetben követnek el, akkor a jelenlegi szabályok szerint nem a hatóságnak kell bizonyítania az érintett vagyon bűnös eredetét, hanem az érintettnek kell igazolnia, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik, és nem eshet vagyonelkobzás alá. Ugyanez igaz pénzmosás gyanúja esetén is, amikor a vagyon eredetét próbálják elleplezni. Magyarul: megvannak a hatóságaink, megvannak a vezetőik, megvan a felhatalmazás és a jogi eszköztár is. A büntetőeljáráson belül jelenleg is adott a lehetőség arra, hogy még a bírósági ítélet előtt, a bűnösségtől függetlenül, egy személyre vonatkozó gyanú vagy a vagyon jogellenes eredetére utaló adatok alapján kényszerintézkedéssel zárolják a vagyont. Ez később, az eljárás végén akár vagyonelkobzás alá is kerülhet, de addig már nem lehet eltüntetni.” A Szíjj László-ügy kapcsán is lehetne intézkedni A műsorban szóba került az a feljelentés is, amelyet a kormány tett egy afrikai útépítési projekttel kapcsolatban, amelyben Szíjj László érdekeltségei is érintettek lehetnek. Arra a kérdésre, hogy ilyen esetben már most lehetne-e zárolni vagyonelemeket, Ihász egyértelmű választ adott. „Igen, természetesen” – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem személyek ellen kell elsőként fellépni, hanem a konkrét ügyhöz kapcsolódó vagyonelemeket kell biztosítani. Ha egy feljelentés alapján megindul a nyomozás, az már megteremti a jogalapot a zárolásra vagy más vagyoni kényszerintézkedésekre. A volt főügyész szerint ez nemcsak pénzösszegekre vonatkozhat, hanem cégek működését is érintő intézkedésekre, például számlák zárolására vagy egyéb vagyonelemek lefoglalására is. A gazdasági következmények nem írhatják felül a jogállamiságot Arra a felvetésre, hogy egy nagyvállalkozó cégeinek zárolása akár a magyar gazdaság működését is megzavarhatná, Ihász azt válaszolta: a jogállamiság nem rendelhető alá gazdasági szempontoknak. Szerinte ha megalapozott a korrupció vagy más gazdasági bűncselekmény gyanúja, akkor nem lehet az az érv, hogy az érintett vállalkozás fontos állami feladatokat lát el. „Ha az a cél, hogy a közpénzeket visszaszerezzük, akkor ennek ez a következménye. Nem lehet az az érdek, hogy jogsértések árán működjenek tovább ezek a konstrukciók” – fogalmazott. Ihász szerint az ügyészség vezetésében bekövetkezett változás - nevezetesen a legfőbb ügyész lemondása - nem lehet magyarázat a tétlenségre. Úgy fogalmazott, az ügyészség hierarchikus szervezet, ahol mindig vannak helyettesek és vezetők, így a működés folyamatossága biztosított. Kifogásolta, hogy számos, a sajtóban is széles körben ismertetett, közpénzeket érintő ügyben még mindig nem indult hivatalos eljárás. „Nem azt kifogásolom, hogy miért nincsenek már ítéletek vagy vádemelések, hanem azt, hogy eljárások sincsenek elrendelve olyan ügyekben, amelyekről évek óta ír a sajtó.” Példakánt említette az MNB-ből eltűnt közpénzmilliárdok ügyét. "Látjuk a gyorsaságok az MNB-ügyben, ahol száz év óta nem sikerült semmilyen érdemi intézkedést tenni. Azt nem tartom kizártnak, hogy szándékosan is időzítik ezt, feltételezzük, hogy nem így van; de az ügyészségnek minden lehetősége megvenne, hogy akárha a rendőrséget úgy kell, akkor utasítsa erre, vagy saját maga lépjen. Hogyha olyan nagy élcsapat, világszínvonalú, meg szakszerű mindenki, akkor észre kéne venni a bűncselekményeknek a gyanúját. Ezekben az ügyekben régen el lehetett volna rendelni vizsgálatot, meg van hozzá a választói felhatalmazás, meg van a jogi lehetőség, a személyi feltételek adottak"  - fogalmazott. A volt főügyész szerint az ügyészségnek hivatalból kellene fellépnie, nem szükséges minden esetben külön feljelentésre várni. Úgy látja, ha a kormány valóban komolyan gondolja a választási ígéretek között szereplő elszámoltatást és vagyonvisszaszerzést, akkor a nyomozások gyors megindítása és a vagyoni biztosítási intézkedések mielőbbi alkalmazása elengedhetetlen.
Eredeti cikk megtekintése →