● news.bsdnet.hu

A Fidesz kiüresedett, nem maradt mondanivalója, és nem tudja magát összetartani a vesztes választás után – értékelte az egykori kormánypárt helyzetét Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, szociálpszichológus a Magyar Hangnak. Arról is beszélt, a Tisza úgy akar kormányozni, hogy nem hagyja maga mögött a kampányüzemmódot, de „hogy ez tempóban és emberi erőforrással meddig bírható komolyabb hiba nélkül, az kérdés, bár talán a Polgár-ügy már megmutatta, hogy nem sokáig”. Miért kiemelten fontos a mostani időszakban a kritikai értelmiség szerepe, és mennyire maradt meg Magyarországon az orosz dezinformáció a kormányváltás után? Interjú. – Mi jelentene valódi elszámoltatást a társadalom számára? – A 21 Kutatóközpont szerint a választók több mint 80 százaléka támogatja, hogy a korrupciós ügyeknek legyen jogi következménye, miközben erős az igény a vagyonvisszaszerzésre is. Kis túlzással: a közvélemény vért akar. Ez a helyzet két veszélyt is hordoz magában. Az egyik az, ha az új vezetés megpróbálja túlzottan kielégíteni ezt a nagyon indulatos társadalmi légkört, és túlfut az elszámoltatással, vagyis olyan emberek is a célkeresztbe kerülnek, akik nem feltétlenül szolgáltak rá erre. – Az, hogy Sulyok Tamást egy mondattal távolították el a posztjáról, amit ő még alá is írt, belefér, vagy túlcsúszás a Tiszától? – A közvéleménynek biztosan belefér, sőt: ennél sokkal több is beleférne. Véleményem szerint közjogilag is indokolható volt. Van relevanciája annak, amit Magyar Péter mondott: előre bejelentették a kampányban, hogy el fogják távolítani Sulyokot és a rendszer más vezetőit, és erre széles társadalmi igény is van. Azt is gondolom, ha ezeket a változtatásokat nem tenné meg az új kormány, akkor nem tudna kormányozni. A másik – szerintem reálisabb – veszély éppen az, ha a Tisza nem tudja kielégíteni az emberek igazságtételre és elszámoltatásra vonatkozó igényét. Az elszámoltatás nehéz, jogilag bonyolult, ráadásul a politikai vezetés láthatóan nem bízik abban, hogy a jelenlegi intézményrendszerek ebből a szempontból működőképesek, ezért is hozzák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt (NVVH). A szervezeti redundanciák és párhuzamosságok ugyanakkor nem feltétlenül erősítik a hatékonyságot. Ott az NVVH, az Európai Ügyészség, az Integritás Hatóság, a rendőrség, az ügyészség stb., így akár előfordulhat, hogy a sok bába közt elvész a gyerek, miközben a korábbi hatalom szereplői aktívan dolgoznak a vagyonok kimentésén. – Nagy kritikai visszhangot váltott ki, hogy Magyar Péter bár azt állította, várja a pártok és civilek javaslatait az új államfő személyére, 24 órán belül már jelezte is, hogy felkéri Polgár Juditot. Ez mekkora politikai hiba volt? Láthatóan sokan becsapva érezték magukat, hogy elmaradt a beígért egyeztetés. – Szerintem Polgár Judit kiváló jelölt lett volna mind teljesítménye, mind élettapasztalata, mind sportdiplomáciában szerzett jártassága, mind önállósága okán. Azzal, hogy nem vállalta a jelöltséget, önmagában rácáfolt azokra a kritikákra, hogy politikailag súlytalan, „báb”elnök lehetett volna. Hatalmas hiba volt Magyar Péter részéről – amit nyilvánosan be is ismert –, hogy rossz ütemérzékkel, és kommunikációs szempontból nagyon szerencsétlen módon túlexponálta magát a kérdésben – ellenkező esetben könnyen lehet, hogy Polgár Judit elvállalta volna a jelöltséget. Ez az eset szerintem kormányzási, működésmódbeli problémákra is rámutat, és Magyar Péter és a Tisza érdeke is, hogy tanuljanak belőle. – Visszatérve az elszámoltatásra: mit tud tenni a Tisza-kormány, hogy megtalálja az arany középutat az indulatok kielégítése terén? – Úgy érzem, az a stratégiájuk, hogy retorikailag felfokozzák az elszámoltatás indulati elemét, utána pedig levezetik a feszültségeket a fideszeseken a parlamentben – vagy korábban éppen Sulyok Tamáson. A „Tisztítótűz hadművelethez” hasonló szlogenek azt a célt szolgálják, hogy amíg nincsenek – és ilyen rövid távon még nem is lehetnek – valódi eredmények a nyomozásokban, addig szórakoztassák a népet, és mutassák, hogy mégiscsak csinál valamit a kormány. De közjogilag nem lehet tartani a tempót ezekkel az elvárásokkal. Márpedig akkor lesz eredményes a korrupció elleni harc, ha lesz magas szintű következménye: például volt minisztereket is elővesznek, vagy a vagyonuk egy részét elkobozzák. • Nem tudja-e túlzásba vinni a „döglött oroszlán” rugdosását? • Van még bármi az elszámoltatás sikerességének kérdésén kívül, ami veszélyt jelenthet a kétharmados Tiszára? • A Fidesz akarja megenni a Mi Hazánkat, vagy inkább fordítva? • Elég-e a társadalom mentális állapotának gyógyulásához az, hogy az állami gyűlöletpropaganda véget ért? • Mennyire maradt jelen az orosz dezinformáció Magyarországon? A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap 2026. július 31-ig kapható 2026/30. számában . Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz! Már előfizető vagyok, bejelentkezem!