● news.bsdnet.hu

Tavalyi tusványosi beszédét Orbán Viktor „kormányzati cikluszáró előadásnak” nevezte, és azt mondta, hogy 2026-ban már egy „kormányzati ciklusnyitó előadást” szeretne tartani. A beszéd elején ismertette a Fidesz egyik belső felmérésének eredményét, amely komoly visszhangot váltott ki az elemzők körében, mert jelentősen eltért a legtöbb nyilvános közvélemény-kutatás adataitól. Orbán Viktor azt állította, hogy a Fidesz–KDNP a 106 egyéni választókerületből 80-at nyerne meg. Ez fölényes győzelem és elsöprő többség, de ezzel nem vagyok elégedett. Kérem, hogy Önök se legyenek, ugyanis 2022-ben 87 választókerületet nyertünk meg. Miért adnánk alább 2026-ban? Nem adjuk alább! – fogalmazott Orbán Viktor. A választás végeredménye végül csaknem ennek a tükörképe lett, sőt Magyar Péterék még ennél is nagyobb győzelmet arattak: a Tisza Párt 96, a Fidesz–KDNP pedig mindössze 10 egyéni választókerületet szerzett meg. A választás végeredményének ismeretében egyértelmű, hogy a Fidesz vezetése már hónapokkal korábban sem mérte fel pontosan a politikai helyzetet. Máig kérdés azonban, hogy a párt vezetői valójában milyen közvélemény-kutatási adatokkal rendelkeztek, illetve hogy a nyilvánosság előtt valóban az általuk ismert számokat ismertették-e. Ha a Fidesz belső kutatásai valóban ekkora előnyt mutattak, akkor a mérési módszertan, a részvételi várakozások, illetve a választói hangulat értékelése bizonyult hibásnak. A választás után a kormányközeli Nézőpont Intézet, amely a kampányban Fidesz-előnyt mért, gratulált azoknak a közvélemény-kutatóknak, akik pontosabban jelezték előre a választás eredményét, és bejelentette , hogy módszertani önvizsgálatot indít. Az is elképzelhető, hogy a pártvezetés pontosabban érzékelte a politikai helyzetet, de politikai megfontolásból optimistább képet közvetített saját táborának annak érdekében, hogy a kampány hajrájában fenntartsa a mozgósítási képességet. Az is felmerülhet – és ezt utólag több választókerületi fideszes politikus nyilatkozata is valószínűsíteni látszik –, hogy a párton belüli információáramlás torzult, ezért a kedvezőtlen visszajelzések nem jutottak el megfelelő súllyal a döntéshozókhoz, vagy a pártközpontban nem kaptak kellő figyelmet. 2025-ös beszédében jelentette be Orbán Viktor a digitális polgári körök létrehozását, amelyekkel az online térben kívánták ellensúlyozni a Tisza Párt erőteljes jelenlétét. Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezésnek ugyan választási jelentősége is van, de annak szerepe jóval túlmutat a kampányon. Nekünk, jobboldali, polgári, keresztény, konzervatív, nemzeti közösségnek Magyarországon is kezdenünk kell valamit a virtuális térrel. Ma ez ellenséges terület, és ez nincs így jól. Szükség van egy digitális polgári erőre! Orbán Viktor arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben alapvetően átalakult az emberek kommunikációja. Webkamerákra cseréltük a kávézókat, fórumokra cseréltük a baráti találkozókat, chatablakokba költöztettük a beszélgetést, és ha valami nem az internetről indul, nem lesz belőle semmi. Ez a változás végigsöpört az egész nyugati világon. Nincs benne semmi sajátosan magyar. Van azonban valami, ami sajátosan magyar: a durvaság, a sértegetés, a trollkodás és a digitális erőszak. Meglátása azt volt, hogy akik nyíltan vállalják jobboldali, konzervatív vagy nemzeti meggyőződésüket, rendszeresen támadásoknak, gúnyolódásnak és méltóságukat sértő bánásmódnak vannak kitéve a digitális nyilvánosságban. Trollkodás, rombolás, széthúzás és erre épülő digitális közösségek uralják a digitális teret. Valamit tehát tennünk kell, a közösségeinket újra kell szervezni a modern kornak megfelelően. Tudomásul kell vennünk, hogy egy közösség akkor működik, ha van digitális lába. A szétrombolás kultúrájának ellenpontját kell létrehozni: az építés, az országépítés, az alkotás és a hazaszeretet kultúráját a digitális térben is. A tiszás digitális agresszió ellen korábban már létrehoztuk a Harcosok Klubját, és ez fontos, de nem mindenkinek való a harc. Van, akinek kifejezetten elege van a konfliktusokból. Ezért kell egy hely, egy tér azoknak is, akik nem akarnak részt venni direkt politikai csatákban, de részt akarnak venni az országépítésben. Kell egy tér, egy támasz, kell a politikai és közösségi védelem, kell sok digitális polgári kör. A digitális polgári körök megszervezésének jelentőségét Orbán Viktor nemzetstratégiai kérdésként is értelmezte. Úgy fogalmazott, hogy a digitális térben már jelen vannak „a globalisták, baloldaliak és a háborúpártiak”, ezért a nemzeti oldalnak is ki kell építenie saját közösségeit. Nekünk is szükségünk van egy digitális honfoglalásra. Létre kell hoznunk az immunrendszert, létre kell hoznunk a mi morális forráskódunkat és a mi nemzeti algoritmusunkat. Orbán Viktor felismerte, hogy a Fidesz hátrányban van a digitális nyilvánosságban, ám azt is érzékelte, hogy a kizárólag konfliktusokra épülő politikai kommunikáció saját táborának egy részét sem képes megszólítani, illetve kontraproduktív. Ezért a Harcosok Klubja mellé egy kevésbé harcias, inkább közösségépítő kezdeményezést kívánt létrehozni. Orbán Viktor a digitális térben kialakult hátrányt elsősorban kommunikációs és szervezési problémának tekintette, amelyet új hálózatokkal és erősebb online jelenléttel kívánt ellensúlyozni. Az április 12-i választási eredmény ugyanakkor azt mutatta meg, hogy a Fidesz problémája ennél jóval mélyebb volt. A digitális térvesztés inkább következménye volt annak, hogy a párt, illetve a kormány hitelessége megrendült, és a választók jelentős része már nem hitt abban, hogy képes megújulni vagy választ adni az ország problémáira. Ezzel szemben a Tisza Párt a politikai változás, az elszámoltathatóság, az állami intézmények megújításának igényét jelenítette meg. Az Orbán-kormányok 2010 után hosszú időn keresztül sikeresen meghatározták a politikai napirendet. A kegyelmi botrányt követően azonban egyre többen kérdőjelezték meg a kormány hitelességét, és már nem fogadták el annak valóságértelmezését. „Lesz-e világháború? Nincs biztos válasz. Trump elnök úr hivatalba lépésével ennek az esélye csökkent, de nem múlt el. Amit a nemzetközi politikában látok, hogy az egész világ érzi a háború hűvös előszelét” – ezzel vezette fel világpolitikai elemzését Orbán Viktor. Szokásához híven 2025-ös beszédében is geopolitikai keretbe helyezte a magyar belpolitikát. A háborút, Ukrajna európai uniós csatlakozását, Brüsszelt és a nemzetközi erőviszonyok átalakulását állította a politikai küzdelem középpontjába. A Tisza Pártra utalva azt állította, hogy Brüsszel olyan magyar kormány létrejöttében érdekelt, amely támogatná Ukrajna uniós tagságát. Az Európai Unió eldöntötte, hogy háborúba megy, eldöntötte, hogy ha az Egyesült Államok kiszáll, az Európai Unió akkor is folytatja Ukrajna támogatását, ami nekem csalódás, hiszen ezzel az Európai Unió, ami békeprojektként jött létre, háborús projektté vált. Magyarország eldöntötte, hogy nem megy háborúba. Az Európai Unió eldöntötte, hogy Magyarországnak is háborúba kell mennie. Az Európai Unió eldöntötte, hogy annak érdekében, hogy Magyarország is háborúba menjen, legyen ukránbarát és Brüsszel-barát kormány Magyarországon. Ez a magyar belpolitika mai alapképlete. Mi pedig eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen – fogalmazott Orbán Viktor. Az a stratégia, hogy a választásokat történelmi jelentőségű sorsdöntésként ábrázolja, korábban többször is sikeresen mozgósította a Fidesz szavazótáborát. Kampányaiban a párt rendszeresen a nemzeti szuverenitás védelmezőjeként jelenítette meg önmagát, politikai ellenfeleit pedig olyan szereplőkként, akik külső érdekeket képviselnek. De a 2026-os országgyűlési választáson Orbán Viktor már nem tudta a külpolitikai és geopolitikai kérdéseket a kampány központi témájává tenni. A választók jelentős része ehelyett a hazai kormányzás mérlegéről mondott ítéletet. Orbán Viktor beszédében külön fejezetet szentelt a magyar nagystratégiának , amelyet hat alapvető kérdés köré épített: miként biztosítható az ország számára a megfelelő népesség, a nyersanyag és az energia, a tőke, a tudás, az önvédelem, valamint a nemzetközi döntéshozatalban való részvétel. Úgy vélte, hogy Magyarország ezekre a kihívásokra a családtámogatások további erősítésével, a fiatalok tulajdonszerzésének ösztönzésével, a nemzeti középosztály megerősítésével adhat választ, és nem a bevándorlással. Hangsúlyozta, hogy a családpolitika a magyar nagystratégia egyik legfontosabb pillére. Gazdasági, demográfiai, technológiai és nemzetpolitikai elképzeléseit egy átfogó jövőkép részeként mutatta be, amely Magyarország helyét a következő évtizedek globális átalakulásának összefüggésében értelmezte. Orbán Viktor arra törekedett, hogy a napi politikai kérdéseket tágabb történelmi és geopolitikai keretbe illessze, és hosszú távú irányt mutasson saját politikai közösségének. Visszatérő kritika volt a tusványosi beszédekkel szemben, hogy nem tartalmaznak átfogó értékelést az állami intézmények működéséről, az egészségügyről, az oktatásról, a megélhetési nehézségekről vagy a korrupció társadalmi megítéléséről. Noha Orbán Viktor ciklusértékelőnek nevezte tusványosi előadását, ilyen értelemben nem adott valódi ciklusértékelést. Ahogy minden évben, a 2025-ös tusványosi beszéd is magabiztosságot sugárzott. Orbán Viktor azt az üzenetet közvetítette, hogy a háborgó tengeren ő az a tapasztalt kapitány, aki képes biztonságosan átvezetni Magyarországot a nemzetközi politika viharain. A magabiztos felszín mögött azonban már olyan jelek is megjelentek, amelyek arra utaltak, hogy a Fidesz vezetése érzékelte a politikai környezet átalakulását. Miközben Orbán Viktor a Fidesz választási fölényét hangsúlyozta, a digitális tér visszaszerzésének igénye, az új közösségépítő kezdeményezések meghirdetése és a „tiszás fenyegetés” kiemelt kezelése egyaránt azt jelezte, hogy a kormánypárt alkalmazkodni próbált az új politikai helyzethez. Utólag a 2025-ös tusványosi beszédről megállapítható, hogy Orbán Viktor túlbecsülte a Fidesz politikai erejét és alábecsülte a társadalmi változás iránti igényt, a politikai hitelesség megrendülését kommunikációs problémának tekintette, a rendszer belső kifáradását pedig külső konfliktusok hangsúlyozásával próbálta ellensúlyozni. Az idei tusványosi beszédnek már más a tétje Orbán Viktor számára, a választási vereség után irányt kell mutatnia a meggyengült Fidesznek és a demoralizálódott jobboldali tábornak. Az Index által megszólaltatott elemzők szerint a volt miniszterelnöknek őszinte önértékelést, a vereség okainak feltárását, világos ellenzéki stratégiát, a Fidesz megújításának tervét, valamint reményt és jövőképet kell kínálnia. Orbán Viktor politikai tekintélyének megőrzése, a Fidesz további lemorzsolódásának megállítása és a jobboldali közösség újjászervezése egyaránt ezen a beszéden múlhat. A volt miniszterelnöktől konkrét válaszokat várnak arra, hogyan kívánja a párt feldolgozni a vereséget, visszaszerezni a társadalmi bizalmat és meghatározni saját szerepét az új politikai helyzetben. Orbán Viktor szombat délelőtt mondja el idei tusványosi beszédét. Az Index a korábbi évekhez hasonlóan idén is a helyszínről tudósít a rendezvényről, a Fidesz elnökének beszédéről pedig percről percre számolunk be élő tudósításunkban. (Borítókép: Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László Tusnádfürdőn 2025. július 26-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)