● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság július 7-én közétette az  európai fehérje cselekvési tervet , melynek célja az EU magas fehérjetartalmú takarmány-alapanyagok terén való importfüggőségének csökkentése, egy ellenállóbb élelmiszerrendszer létrehozása. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A fehérje az európai élelmiszer- és mezőgazdasági rendszer egyik stratégiai fontosságú erőforrása. Bár az Európai Unió a világ egyik legversenyképesebb mezőgazdasági térsége, a magas fehérjetartalmú növényi alapanyagok – különösen az állati takarmányozásban használt fehérjeforrások – terén jelentős importra szorul. Ez a függőség kiszolgáltatottá teszi az európai élelmiszerláncot a világpiaci változásokkal, geopolitikai kockázatokkal és ellátási zavarokkal szemben. A kidolgozott Fehérje Akcióterv (Protein Action Plan) célja az európai növényi fehérjetermelés növelése, az importfüggőség csökkentése. Az Európai Unió mezőgazdasága évente jelentős mennyiségű növényi fehérjét állít elő, azonban ez nem fedezi teljes szükségletét. A Bizottság adatai szerint az EU jelenleg mintegy 67 millió tonna nyers növényi fehérjét termel szántóföldi és takarmánynövényekből, miközben a teljes felhasználás – élelmiszeripari, takarmányozási és ipari célokra – körülbelül 80 millió tonna. Bár az EU sok alacsonyabb fehérjetartalmú takarmány-alapanyagból (például gabonafélékből) nagyrészt önellátó, a koncentrált, magas fehérjetartalmú növényi alapanyagok – különösen az olajosmagvak és fehérjenövények – esetében jelentős az importarány, 2025-ben az ezekből származó fehérje mindössze 25%-a származott az EU-ból. A hiány pótlásában meghatározó szerepet játszik a szója, 2024-25-ben az importált szója és szójadara nyersfehérje tartalma 13,4 millió tonna volt. Ez különösen érzékennyé teszi az európai rendszert a globális ellátási láncok változásaira, ezért 2035-re 25,8%-ról 35%-ra kívánják növelni az EU-ban előállított olajosmagvakból és fehérjenövényekből származó, takarmányozásra felhasznált fehérje arányát. Az Európai Bizottság szerint a fehérjehiány csökkentéséhez több terület összehangolt fejlesztésére van szükség. A közös agrárpolitika (KAP) eszközeivel ösztönözni kívánják a hüvelyesek és más fehérjenövények termesztését. A cél olyan növényfajták támogatása, amelyek jól illeszkednek az adott régió éghajlati és termőhelyi adottságaihoz – mely egy országon belül is jelentősen eltérhet. Nem elegendő csupán több fehérjenövényt termeszteni: szükség van megfelelő tárolási, feldolgozási és logisztikai infrastruktúrára is. A termelők és feldolgozók közötti hosszabb távú együttműködések csökkenthetik a gazdák kockázatait, amikor új növények termesztésére állnak át. A fehérje az európai élelmiszer- és mezőgazdasági rendszer egyik stratégiai fontosságú erőforrása – Fotó: Unsplash Az EU kutatási programjai – például a Horizon 2020 és a Horizon Europe – számos projektet támogatnak, amelyek célja versenyképesebb fehérjenövény-termesztési rendszerek, új feldolgozási technológiák és fenntartható élelmiszerláncok fejlesztése. Mivel a növényi fehérjék legnagyobb része jelenleg állati takarmányként kerül felhasználásra, a takarmányozási rendszerek optimalizálása kulcsfontosságú. A cél olyan alternatív fehérjeforrások és takarmányozási módszerek alkalmazása, amelyek csökkentik az importált alapanyagoktól való függőséget. Az Európai Unió célja nem egyetlen fehérjeforrás lecserélése, hanem egy sokszínűbb és kiegyensúlyozottabb rendszer létrehozása. Ebben szerepet kaphatnak a hagyományos hüvelyes növények, a helyben termeszthető fehérjenövények, az innovatív élelmiszer-technológiák és a hatékonyabb takarmányozási megoldások. Ezek gazdasági potenciálja csak akkor aknázható ki teljes mértékben, ha a termelés fejlődését megfelelő feldolgozókapacitások is követik. Az uniós stratégia ezért közvetve ösztönözheti a korszerű tisztító-, szárító- és tárolókapacitások fejlesztését, valamint a fehérjenövények feldolgozására alkalmas technológiák kiépítését. A teljes értéklánc megerősítése – a termelőktől a feldolgozóiparon át a végtermékek gyártásáig – hozzájárulhat az alapanyag-ellátás biztonságának erősítéséhez, az importfüggőség mérsékléséhez és a hazai élelmiszeripar fejlődéséhez. A növényi fehérjék iránti keresletet ugyan jelenleg elsősorban a takarmányozás határozza meg. Ugyanakkor az élelmiszeriparban is egyre szélesebb körben jelennek meg fehérjenövény-alapú összetevők a növényi alapú termékek, a pékáruk, a tésztafélék és más magasabb fehérjetartalmú élelmiszerek fejlesztésében. A magas fehérjetartalmú takarmány-alapanyagok importkitettségének csökkentése így egyszerre jelent mezőgazdasági, környezeti és élelmiszeripari kihívást. Az EU számára a kérdés nem csupán az import kiváltásáról szól, hanem arról is, hogyan alakítható ki egy olyan fehérjerendszer, amely ellenállóbb, fenntarthatóbb és jobban alkalmazkodik a jövő kihívásaihoz. Összességében az uniós fehérje cselekvési terv kedvező irányt jelöl ki, ugyanakkor jelenleg elsősorban szakpolitikai keretet ad. Tényleges eredményességét az fogja meghatározni, hogy a célkitűzésekhez milyen konkrét, finanszírozott és a termelők számára gazdaságilag is működőképes intézkedések társulnak. Forrás: NAK / European Commission Indexkép: unsplash.com