● news.bsdnet.hu

A júniusi hőhullám és az elhúzódó csapadékhiány jelentősen rontotta az európai mezőgazdaság termelési kilátásait. Az Energy and Climate Intelligence Unit, vagyis az ECIU elemzése szerint az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban néhány hét alatt közel kilencmillió tonnával kellett mérsékelni a gabonatermésre vonatkozó várakozásokat. Magyarország különösen érzékenyen reagált a szélsőséges időjárásra. A hazai gabonatermés becsült mennyiségét 2,4 millió tonnával csökkentették, ami Franciaország után a második legjelentősebb negatív korrekció volt Európában. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az ECIU számításai szerint a szélsőséges júniusi időjárás mintegy 2,1 milliárd euróval csökkentette az európai gabonatermés várható értékét. A becslés a gabona-, olajosmag-, rizs- és olívaolaj-kereskedőket képviselő COCERAL júniusi prognózisának, valamint a szervezet rendkívüli júliusi előrejelzésének összehasonlításán alapul. Ez azt jelenti, hogy a termelési kilátások alig négy hét alatt csaknem kilencmillió tonnával romlottak. A jelenlegi előrejelzés emellett 23,4 millió tonnával marad el a 2025-ben betakarított mennyiségtől. A terménykereskedelmi szervezet szerint a visszaesés jelentős része közvetlenül összefügg a rendkívüli meleggel és a tartós vízhiánnyal. A legnagyobb mennyiségi korrekciót Franciaországban hajtották végre. Az ország összesített gabonatermésére vonatkozó prognózist 4,1 millió tonnával csökkentették, ezen belül a kukoricatermés várható mennyiségét mintegy 3,4 millió tonnával mérsékelték. Ez az összeg a jelenlegi árfolyamon megközelítőleg 175–180 milliárd forintos kiesésnek felel meg. Spanyolországban 1,4 millió tonnával csökkentették a prognózist, ami körülbelül 276 millió eurós veszteséget jelenthet. Az európai összképet valamelyest javította, hogy Bulgáriában, Romániában, Olaszországban és Finnországban kedvezőbb terméskilátásokat jeleztek. Ezeket a pozitív korrekciókat is figyelembe véve az európai termelési érték nettó visszaesését körülbelül 1,8 milliárd euróra becsülik. Magyarország különösen érzékenyen reagált a szélsőséges időjárásra – Fotó: Shutterstock A júniusi hőhullám kedvezőtlen időpontban érkezett, mivel számos gabonaféle éppen meghatározó fejlődési szakaszban volt. Magyarországon a búza jelentős része a szemkitelítődés időszakában szenvedett hőstresszt. Ebben a fázisban a növénynek megfelelő vízellátásra és mérsékeltebb hőmérsékletre lenne szüksége ahhoz, hogy a szemek megfelelő tömegűre fejlődjenek. A szélsőséges meleg és a nedvességhiány miatt kisebb szemek alakulhatnak ki, csökkenhet a hektolitertömeg, és romolhat a hektáronkénti hozam. A termés minőségét az is ronthatja, ha a hőstressz miatt a növény idő előtt befejezi az érési folyamatot. Ebben az esetben a betakarított gabona mennyisége és beltartalmi értéke egyaránt gyengébb lehet. A kukorica különösen érzékeny a virágzás és a megtermékenyülés időszakában jelentkező hőségre. A tartósan magas hőmérséklet csökkentheti a pollen életképességét, míg a talajnedvesség hiánya akadályozhatja a megfelelő megtermékenyülést. Ennek következtében hiányosan berakódott csövek fejlődhetnek, és jelentősen csökkenhet a termésátlag. A növény vízigénye a címerhányás és a nővirágzás időszakában különösen nagy. Amennyiben ekkor nem áll rendelkezésre elegendő nedvesség, a termésveszteség későbbi csapadékkal már csak korlátozottan mérsékelhető. Az ECIU által közölt összeg ráadásul nem tartalmazza a zöldség- és gyümölcstermesztésben, valamint az állattenyésztésben keletkezett károkat. A mezőgazdaság teljes vesztesége ezért számottevően meghaladhatja a gabonafélékre kiszámított értéket. A kukorica Magyarország számára nemcsak fontos exporttermék, hanem több feldolgozóipari ágazat meghatározó alapanyaga is. Nagy mennyiségben használja fel az állattenyésztés és a takarmányipar, emellett a keményítő-, az izocukor- és a bioetanolgyártás működése is jelentős részben erre a növényre épül. Amennyiben a hazai betakarított mennyiség nem fedezi a belföldi igényeket, a feldolgozóknak és a takarmánygyártóknak több kukoricát kell külföldről beszerezniük. Ez nemcsak az alapanyagköltségeket emelheti, hanem az ellátás biztonságát is ronthatja. Az importált termény esetében ugyanis a szállítási idő, a devizaárfolyam és a nemzetközi piaci árak változása is növeli a bizonytalanságot. A magyar feldolgozók szükség esetén elsősorban Romániából és más környező országokból vásárolhatnak kukoricát. A behozatal azonban növeli a fuvarozási, tárolási és finanszírozási költségeket. A termény értékét jelentősen befolyásolhatja az is, hogy közúton, vasúton vagy vízi úton érkezik Magyarországra. A dunai hajózás vízállással kapcsolatos bizonytalanságai időszakosan megnehezíthetik a szállítást. A fekete-tengeri térség biztonsági és kereskedelmi kockázatai szintén drágíthatják a beszerzést. A feldolgozók számára ezért nemcsak a rendelkezésre álló mennyiség lesz meghatározó, hanem az alapanyag minősége, nedvességtartalma, szárítási igénye és szállítási költsége is. Ha a napraforgó termésátlaga és olajtartalma egyszerre csökken, az nemcsak a gazdálkodók jövedelmét rontja – Fotó: Shutterstock A magyarországi gabonafélékre vonatkozó, megközelítőleg 175–180 milliárd forintos veszteségbecslés a napraforgó várható kiesését nem tartalmazza. A növény a kukoricánál általában jobban viseli a szárazságot, mélyebbre hatoló gyökérzete miatt ugyanis a talaj alsóbb rétegeiből is képes vizet felvenni. A tartós vízhiány és a szélsőséges meleg azonban a napraforgót is érzékenyen érinti, különösen a virágzás és a kaszatok fejlődésének időszakában. A hőstressz csökkentheti a megtermékenyült virágok és a kialakuló kaszatok számát. Emellett mérséklődhet az ezermagtömeg, és romolhat a betakarított termény olajtartalma is. Ha a napraforgó termésátlaga és olajtartalma egyszerre csökken, az nemcsak a gazdálkodók jövedelmét rontja. A hazai növényolajipar számára is kevesebb megfelelő minőségű alapanyag állhat rendelkezésre, így egyes feldolgozók nagyobb importra szorulhatnak. Az alacsonyabb olajtartalmú napraforgó feldolgozása gazdaságossági szempontból is kedvezőtlenebb, hiszen ugyanakkora mennyiségű olaj előállításához több alapanyagra lehet szükség. A termelők számára a minőségi paraméterek azért is fontosak, mert a felvásárlási árakat sok esetben az olajtartalomhoz igazodó prémiumok és levonások alakítják. A hazai felvásárlási árakat nem kizárólag a magyarországi termés mennyisége határozza meg. Fontos tényező az ukrán, román és más fekete-tengeri térségekből származó gabona kínálata. A forint árfolyamának változása szintén hatással van az exportlehetőségekre és az importált termény árára. Meghatározóak a közúti, vasúti és vízi szállítás költségei is. Emiatt olyan helyzet is kialakulhat, hogy a magyar termelők termése számottevően csökken, a felvásárlási ár azonban nem emelkedik olyan mértékben, amely fedezné a kieső mennyiséget és a magas ráfordításokat. A nemzetközi árverseny különösen akkor lehet erős, ha a környező országokból nagy mennyiségű, kedvezőbb áron kínált gabona érkezik a régióba. A magyar termésre vonatkozó 2,4 millió tonnás negatív korrekció egyszerre jelent jövedelmi kockázatot a növénytermesztőknek, költségnövekedést a feldolgozóknak és ellátási bizonytalanságot az állattenyésztőknek. A végleges veszteség mértékét az augusztusi időjárás, a későbbi csapadék mennyisége, valamint az őszi betakarítás során mért tényleges hozamok és minőségi mutatók határozzák meg. Az azonban már a jelenlegi előrejelzésekből is látható, hogy Magyarország az idei európai terméskiesés által különösen erősen érintett országok közé tartozhat. Forrás: vg.hu Indexkép: pexels.com