● news.bsdnet.hu

Egy friss kutatás szerint az AI-alapú keresési összefoglalók már most jelentős látogatottságcsökkenést okoznak, különösen az útmutatókat és könnyen összefoglalható tartalmakat közlő oldalakon. Megöli a weboldalakat a Google AI-keresője? A vezető brit online kiadók Google-keresésekből származó forgalma 2027 harmadik negyedévére akár a felére is csökkenhet, amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik – derül ki az Association of Online Publishers (AOP ) új kutatásából. A szervezet nyolc nagy brit kiadócsoport forgalmi adatait vizsgálta meg, hogy feltárja, milyen hatással vannak a mesterséges intelligencia által generált keresési összefoglalók a tartalomszolgáltatók látogatottságára. A kutatás szerint a Google egyre inkább önálló információs felületté alakítja keresőjét, így a felhasználóknak sok esetben már nem kell átkattintaniuk az eredeti cikkekre, írta a PG. A vizsgálat hat hónap adataira, 147 domainre és összesen 10,8 milliárd oldalmegtekintésre terjedt ki. A hosszú, kevés látogatást generáló URL-ek kiszűrése után az elemzés a résztvevő kiadók teljes forgalmának mintegy 80 százalékát fedte le. A tanulmányhoz egy, az Ipsos által készített fogyasztói felmérés is kapcsolódott, amely azt vizsgálta, mennyire ismerik és használják az emberek a különböző mesterségesintelligencia-alapú eszközöket. Az adatok szerint 2025 első és második negyedéve között 7,1 százalékkal csökkent a résztvevő kiadók organikus Google-keresésekből származó forgalma. Amennyiben ez az ütem tartós marad, a Google által közvetített oldalmegtekintések száma 2027 harmadik negyedévére megfeleződhet. A becslés ráadásul nem számol azzal, hogy a felhasználók a jövőben egyre gyakrabban fordulhatnak közvetlenül a mesterséges intelligenciához, ami a visszatérő látogatások számát is tovább csökkentheti. A folyamat különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a Google ugyanebben az időszakban 12 százalékos növekedésről számolt be keresési bevételeiben, miközben jelentősen bővítette a mesterséges intelligencia által generált áttekintések használatát. Az AOP szerint a kereső ezzel fokozatosan átalakul: a tartalmakhoz vezető kapuból maga válik végállomássá. A felhasználók egyre több kérdésre már közvetlenül a találati oldalon választ kapnak, ezért kisebb eséllyel kattintanak tovább a kiadók oldalaira. A visszaesés nem minden tartalomszolgáltatót érint azonos mértékben. A kutatásban részt vevő hírkiadók Google-forgalma átlagosan mintegy 5 százalékkal csökkent negyedéves alapon, míg a fogyasztói és üzleti tartalmakat közlő oldalak esetében 18 százalékos visszaesést mértek. A különbség egyik lehetséges magyarázata, hogy az aktuális hírek nehezebben helyettesíthetők automatikusan generált összefoglalókkal, mint az időtálló, könnyen rendszerezhető információkat tartalmazó cikkek. A témakörök szerinti bontásban a hírtartalmak forgalma összességében 2 százalékkal nőtt. A legjobban a sport teljesített, 37 százalékos bővüléssel, míg az utazási tartalmak 22, az egészséggel és életmóddal foglalkozó cikkek pedig 7 százalékos növekedést értek el. A legtöbb más témakörben ugyanakkor visszaesést mértek. A politikai tartalmak Google-forgalma 7 százalékkal csökkent, a pénzügyi és üzleti témáké 23 százalékkal, a technológiai cikkeké pedig 28 százalékkal esett vissza. Nemcsak a téma, hanem a tartalom formája is meghatározó. Az útmutatók és „hogyan csináld” típusú cikkek esetében több mint 20 százalékos forgalomcsökkenést regisztráltak. Ezeknél a felhasználók sok esetben gyorsabbnak és kényelmesebbnek találhatják a mesterséges intelligencia által adott közvetlen választ, mint egy részletes cikk megnyitását és végigolvasását. Ezzel szemben a markáns, emberi nézőpontot tartalmazó műfajok jóval ellenállóbbnak bizonyultak. A véleménycikkek és kommentárok forgalma 4 százalékkal, az interjúké pedig 1 százalékkal nőtt. A termékértékelések látogatottsága lényegében stagnált, mindössze 1 százalékos csökkenéssel. A téma és a tartalomtípus együttes vizsgálata még jelentősebb eltéréseket mutatott. A hírekhez kapcsolódó interjúk Google-ből érkező munkamenetei 63 százalékkal emelkedtek, míg az egészséggel és életmóddal foglalkozó elemzések 46 százalékos növekedést értek el. Ezzel szemben a pénzügyi és üzleti ajánló tartalmak forgalma 52 százalékkal, az ételekkel és italokkal kapcsolatos ajánlóké pedig 54 százalékkal zuhant. A tanulmány készítői szerint a kiadók nem alakíthatják át egyik napról a másikra teljes szerkesztőségi működésüket a keresőalgoritmusok változásaihoz igazodva. A vizsgált munkamenetek többségét továbbra is a hagyományos riportok és beszámolók adták, amelyek forgalma 4 százalékkal csökkent. Az elemzés ugyanakkor azt javasolja, hogy a szerkesztőségek ezekben a műfajokban is helyezzenek nagyobb hangsúlyt az egyedi nézőpontokra, a helyszíni tapasztalatokra, a szakértői értelmezésre és az olyan információkra, amelyeket egy mesterséges intelligencia nem képes egyszerűen összefoglalni. Az eredmények alapján ugyanis éppen azok a tartalmak bizonyultak a legellenállóbbnak, amelyekben egyértelműen megjelent az emberi szakértelem, a személyes vélemény vagy az eredeti megszólalás. A keresési forgalom visszaesésének pénzügyi hatásai szintén eltérőek lehetnek. A nagy mennyiségű programozott hirdetésből finanszírozott oldalak erősebben függenek az alkalmi keresési forgalomtól, ezért számukra különösen súlyos lehet a Google-ből érkező látogatók elvesztése. Az előfizetésekre, támogatásokra vagy más, közvetlenül az olvasóktól származó bevételekre támaszkodó kiadók ezzel szemben rugalmasabban reagálhatnak a változásra. A kutatásban elsősorban a brit kiadói piac prémiumszereplői vettek részt, ezért az eredmények nem feltétlenül tükrözik a kisebb weboldalak helyzetét. Ezek a vállalkozások jellemzően nagyobb arányban függnek a programozott hirdetésektől, és kevesebb alternatív bevételi forrással rendelkeznek, így nehezebben viselhetik el a keresési forgalom visszaesését. Az AOP arra is figyelmeztet, hogy a kiadóknak nem érdemes újabb és újabb URL-ek tömeges létrehozásával ellensúlyozniuk a veszteséget. Ez ugyanis könnyen az egy tartalomra jutó megtekintések további csökkenéséhez vezethet. A kutatás fő következtetése szerint a kiadók többé nem építhetnek arra, hogy az alapvető információkat kereső felhasználók automatikusan eljutnak a weboldalaikra. A mesterséges intelligencia térnyerésével egyre inkább azok a tartalmak őrizhetik meg értéküket, amelyek nem pusztán információt közölnek, hanem eredeti tudást, tapasztalatot és emberi értelmezést is kínálnak.