● news.bsdnet.hu

Látványos fejlesztési hullám indult el Ukrajna tojáságazatában. Az új beruházások révén jelentősen növekedhet az ország tojótyúk-állománya és napi tojástermelése, ami a következő években az egész közép- és kelet-európai piacra hatással lehet. A növekvő ukrán termelési kapacitás különösen Lengyelország számára jelenthet kihívást. A lengyel tojáságazat erősen exportorientált, miközben a termelőknek a madárinfluenza-járványok, az állománycsökkenés és a külpiaci korlátozások következményeivel is meg kell küzdeniük. Az ukrán beruházások időzítése ezért érzékeny helyzetben találja a lengyel ágazatot. Miközben Ukrajnában új telepek kezdik meg működésüket, Lengyelországban több gazdaság kényszerült állományainak felszámolására. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. Az elsősorban növényi olajok feldolgozásával foglalkozó ukrán Oliyar vállalat a tojástermelés irányába is bővíti tevékenységét. A cég a nyugat-ukrajnai Lviv megyében egy nagyméretű tojótyúktelep kialakítását tervezi. A beruházás teljes kiépítése után a létesítmény mintegy 2,3 millió tojótyúk elhelyezésére lehet alkalmas. A tervezett napi termelés meghaladhatja az 1,7 millió darab tojást. Ez éves szinten – folyamatos termeléssel számolva – több százmillió tojást jelenthet , bár a tényleges kibocsátást az állomány összetétele, a termelési ciklusok, az állategészségügyi helyzet és a telep kihasználtsága is befolyásolja. A beszámolók szerint 2026 áprilisában megközelítőleg 100 ezer tojótyúk érkezett a telepre. Ez arra utal, hogy a beruházás fokozatos felfuttatása már megkezdődött, a teljes tervezett kapacitás elérése azonban hosszabb folyamat lehet. Az Oliyar fejlesztése nem az egyetlen jelentős ukrán tojásipari beruházás. A lengyel–ukrán határ közelében, Volhínia térségében nemrég egy másik nagyméretű tojótyúktelep is megkezdte működését. A létesítmény az Avesterra tulajdonában áll, és a rendelkezésre álló ágazati információk szerint napi mintegy 1,7 millió tojást állít elő. A két projekt együttes napi kapacitása a teljes kiépítés után megközelítheti vagy meghaladhatja a 3,4 millió tojást. Ez éves szinten egymilliárd darabot is meghaladó elméleti kibocsátást jelenthet, amennyiben a telepek tartósan magas kihasználtsággal működnek. A tényleges piacra kerülő mennyiség ennél alacsonyabb lehet, mivel számolni kell az állományváltásokkal, a termelési ciklusokkal, a kiesésekkel és a belföldi felhasználással is. A kapacitások nagysága azonban így is jelzi, hogy Ukrajna egyre hangsúlyosabb szereplővé válhat a régió tojáskereskedelmében. A lengyel ágazat szempontjából nemcsak az ukrán telepek mérete, hanem azok elhelyezkedése is meghatározó. A nyugat-ukrajnai üzemek viszonylag közel találhatók az Európai Unió külső határához. Ez csökkentheti a szállítási távolságot és megkönnyítheti a tojás, illetve a tojástermékek eljuttatását a lengyel és más közép-európai piacokra. A friss tojás kereskedelmében a gyors szállítás és a kiszámítható logisztika alapvető jelentőségű. Az uniós piachoz közeli termelőhelyek ezért kedvezőbb helyzetben lehetnek, mint Ukrajna távolabbi régióiban működő telepek. Amennyiben az ukrán termelés gyorsabban bővül, mint a belföldi kereslet, a többlet egy része exportpiacokon jelenhet meg. Lengyelország földrajzi fekvése miatt az elsőként érintett célországok közé kerülhet. A lengyel ágazat szempontjából nemcsak az ukrán telepek mérete, hanem azok elhelyezkedése is meghatározó – Fotó: pexels.com A lengyel The Farmer mezőgazdasági hírportál szerint az új ukrán telepek kedvezőtlenül befolyásolhatják a lengyel baromfi- és tojáságazat helyzetét. Lengyelország az Európai Unió vezető baromfihús-termelői közé tartozik, tojáságazata pedig szintén jelentős exportkapacitással rendelkezik. A lengyel tojástermelés hozzávetőleg 35–45 százaléka külföldi piacokon talál vevőre. Ez a magas exportarány egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot. A külpiaci értékesítés nagyobb bevételt és szélesebb piacot biztosíthat, ugyanakkor érzékennyé teszi az ágazatot az árversenyre, a kereskedelmi korlátozásokra és a régiós termelés változásaira. Az ukrán kínálat növekedése elsősorban azokon a piacokon jelenthet nyomást, ahol a lengyel és az ukrán tojás közvetlenül versenyezhet egymással. Az olcsóbb behozatal mérsékelheti a nagykereskedelmi árakat, szűkítheti a termelők árrését, és megnehezítheti a magasabb költségekkel működő gazdaságok helyzetét. A lengyel és az ukrán termelők közötti versenyt nem kizárólag az előállítási költségek határozzák meg. Az uniós gazdaságokra szigorú állatjóléti, élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi és nyomonkövethetőségi előírások vonatkoznak. Ezek teljesítése jelentős beruházásokat és folyamatos ellenőrzést igényel. A lengyel termelők attól tarthatnak, hogy eltérő szabályozási és költségkörnyezetben előállított ukrán tojással kell versenyezniük. Az uniós piacra kerülő termékeknek ugyanakkor teljesíteniük kell a behozatalra vonatkozó európai követelményeket. A verseny alakulásában szerepet kaphat: a takarmány ára, az energia- és munkaerőköltség, az állatjóléti tartásmód, az állategészségügyi helyzet, a szállítási költség, a vám- és kvótarendszer, valamint a fogyasztók származási és tartásmóddal kapcsolatos elvárása. Az ukrán fejlesztések idején a lengyel tojáságazat termelési nehézségekkel szembesül. A lengyel tojótyúk-állomány 2025 ősze óta kevesebb mint egy év alatt hozzávetőleg 7,5 millió állattal csökkent. Az állományvesztésben jelentős szerepet játszottak a magas patogenitású madárinfluenza, vagyis a HPAI terjedése miatt elrendelt leölések. Az állományok felszámolása közvetlen termeléskiesést okoz, az újratelepítés pedig hosszabb időt és jelentős tőkét igényel. Egy fertőzött gazdaságban nem elegendő új állatokat vásárolni: előbb el kell végezni a hatóság által előírt takarítást, fertőtlenítést és járványügyi ellenőrzéseket. A korlátozások feloldása után a termelőnek újra fel kell építenie az állományt, miközben a termelési költségek továbbra is jelentkeznek. A járvány ezért jóval hosszabb időre visszavetheti egy gazdaság működését annál, mint ameddig maga a fertőzés tart. A tojás ára erősen reagál a kereslet és a kínálat viszonylag kisebb változásaira is. Ha az ukrán termelés gyorsan növekszik, miközben a lengyel ágazat helyreáll, a regionális kínálat rövid idő alatt jelentősen bővülhet. Ez lefelé nyomhatja a termelői árakat. Az alacsonyabb ár a fogyasztók és a feldolgozók számára kedvező lehet, a gazdálkodók számára azonban veszteséget okozhat, ha a bevétel nem fedezi a takarmányozás, az energia, a munkaerő és az állategészségügyi védekezés költségeit. Különösen sérülékenyek lehetnek azok a kisebb gazdaságok, amelyek nem rendelkeznek hosszú távú beszállítói szerződésekkel, saját takarmánybázissal vagy megfelelő pénzügyi tartalékokkal. A csibenevelő és tojástermelő telepek párhuzamos fejlesztése arra utal, hogy az ukrán befektetők nem csupán egy-egy új üzemet kívánnak létrehozni. A beruházások egy integráltabb termelési rendszer kialakulását segíthetik, amely a tojócsibék előállításától a tojástermelésen át akár a válogatásig, csomagolásig és feldolgozásig terjedhet. Az ilyen integráció több előnyt kínálhat: kiszámíthatóbb állomány-utánpótlást, alacsonyabb fajlagos költséget, egységesebb termékminőséget, nagyobb értékesítési mennyiséget, valamint erősebb alkupozíciót a kereskedőkkel szemben. A nagyméretű, integrált vállalkozások könnyebben tudnak hosszabb távú exportszerződéseket kötni, mint a kisebb, önálló gazdaságok. A tojás ára erősen reagál a kereslet és a kínálat viszonylag kisebb változásaira – Fotó: pexels.com A nehézségek ellenére Lengyelország továbbra is meghatározó szereplője az európai baromfi- és tojáspiacnak. Az ország fejlett feldolgozóiparral, kiépített exportkapcsolatokkal és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik. Ezek az előnyök segíthetik az ágazat helyreállását. A regionális tojáságazat kilátásai nagymértékben attól függnek, hogy milyen gyorsan sikerül megfékezni a lengyelországi madárinfluenza-járványt, és milyen ütemben állíthatók helyre a felszámolt állományok. Meghatározó lesz az is, hogy az ukrán beruházások mikor érik el a tervezett kapacitásukat, mekkora mennyiséget szánnak exportra, és milyen feltételekkel léphetnek be az uniós piacra. A beruházások alapján Ukrajna hosszabb távon az európai tojáskereskedelem meghatározóbb szereplőjévé válhat. Lengyelországnak eközben úgy kell megőriznie külpiaci pozícióit, hogy közben helyreállítja állományait és tovább erősíti járványvédelmi rendszerét. Forrás: Food & Agribusiness Indexkép: pexels.com