Elefántkeringő

A kínai és az amerikai vezető pekingi találkozása végre kijelölhet támpontokat és irányokat a felbolydult világrendben. Ahol a jó termésért mondtak ünnepélyes imát egy világbirodalom császárai: ez az Ég temploma Pekingben – a napokban együtt látogathat el ide Hszi Csin-ping kínai elnök és amerikai kollégája, Donald Trump. Szimbolikus és beszédes helyszín a hatszáz éves épület: ha a két vezető érdemi megállapodásra tud jutni, az valóban „jó termést” hozhat nemcsak a saját országuknak, hanem az egész világnak. A két szuperhatalom vezetőjének találkozása, ha mindkét fél úgy akarja, meghatározó lehet a világpolitika alakulásában. Mint lapunkban is számos alkalommal írtuk már, Trump számára az első számú feladat és kihívás, a méretes elefánt a szobában Kína. Ez persze nem az üzletemberből lett elnök egyedi nézete: néhány évtized alatt az Egyesült Államok egész elitje és a dolgozó tömegek is végignézhették, ahogy az Amerikából Ázsiába kiszervezett termelés, majd az erősödni kezdő innovációk nyomán Kína válik a világ első számú termelőközpontjává, a glóbusz egyre több országában visszaszorítva az amerikai kereskedelmi kapcsolatokat és befolyást. Trump már első elnöksége idején, 2018-ban megkezdte a vámháborút Peking ellen, ezzel próbálván megszorongatni a túl nagyra növő globális riválist. Erre Hszi Csin-ping ellenlépésekkel válaszolt. Egy 2020 eleji megállapodás, majd a koronavírus-járvány miatt bezuhant a nemzetközi kereskedelem, így hosszú távú eredményt sem a vámháború, sem az első megállapodások nem értek el. A Kína elleni vámokat azonban, ha nem is akkora csörömpöléssel, mint Donald Trump, Joe Biden demokrata párti kormányzata is meghagyta. A 2025 januárjában a hatalomba visszatérő Trump aztán újra meghirdette a vámháborút: Washington végül már 145 százalékos terhet vetett ki a kínai termékekre, Peking pedig 125 százalékosat az amerikaiakra. Az elefántkeringő azonban itt sem állt meg, nem is állhatott, mert az elrugaszkodott vámtételek a világkereskedelem összeomlásával fenyegettek. Tavaly májusban új megállapodások születtek az enyhülésről, október végén pedig újabb egyezményt hoztak tető alá, ami a kapcsolatok normalizálását célozta. A trumpi Egyesült Államok az azóta eltelt fél évben egyrészt azukrajnai háborúlezárásán ügyködött, sikertelenül; majd a vele ellenséges, Kínával viszont szövetséges Venezuela, később pedig az ősellenség Irán vezetése ellen indított támadást, az ismert (fél-)eredményekkel. Miután az Egyesült Államok beleragadni látszik az iráni háborúba és az abból következő globális energiaválságba, Kína hasznot húzhat a szorult helyzetéből. Az ázsiai nagyhatalom az iráni fegyveres konfliktus kezdete óta békeközvetítőként lépne fel, ami kellemes pozíció, bár igaz, hogy a háború miatti olajellátási zavarok neki is kényelmetlenek. Teherán régóta Peking szövetségese, így Kínának valóban van ráhatása a felek közötti viszony rendezésére. Ezzel azonban nem élhet vissza: az amerikaiak már kiiktatták Venezuela vezetését, ettől retteg Kuba is, az iráni rendszer teljes megroppantása pedig szintén Kínának okozna fájdalmat. Ráadásul ott van Tajvan kérdése is: bár a mostani változó világrendben sokak tenyere viszkethet Pekingben Tajvan kapcsán, az USA továbbra sem dobja félre a kínai partok előtti szövetségesét, ahogy Dél-Koreát és Japánt sem. A pekingi tárgyalások remélhetőleg mind a világkereskedelem, mind a geopolitikai feszültségek és nyílt konfliktusok ügyében megállapodást hoznak majd – a globális „jó termés” érdekében. (Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / POOL / AFP) Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét. A jelenlegi helyzet az olajpiac történetének legnagyobb kínálati sokkja. Vlagyimir Putyin a kétoldalú kapcsolatokról, a legfontosabb nemzetközi és regionális kérdésekről tárgyal majd vendéglátójával. A terrorszervezet még nem kommentálta az amerikai elnök közlését. Donald Trump kilenc év után ismét Pekingbe látogatott, hogy Hszi Csin-pinggel tárgyaljon a feszült amerikai-kínai kapcsolatok enyhítéséről. Az amerikai elnök 2026 első negyedévében több mint 3700 pénzügyi tranzakciót hajtott végre. Ugyanezek a németek azt is állítják, hogy az oroszok Ukrajnával sem bírnak. Egy észt „szakértő” és a német sajtó szerint az oroszok egyenesen Németországot támadják majd. Hatalmas mennyiségű ukrán drón támadt Oroszországra. A támadó a rendőrség szerint letépte Krystyna nővér nyakából a keresztet, majd az úttestre dobta. Az ügyet vallási hovatartozás miatti bántalmazásként vizsgálják.