● news.bsdnet.hu

Bár a Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra, alig negyven centiméter körüli értékre süllyedt, a vízminőség egyelőre alkalmas a fürdésre. Idén már csak kárenyhítésre van lehetőség, amelynek legfontosabb eszköze a mederkotrás. Ezzel a beavatkozással egyben tartható a vízfelület, és megóvható a tó halállománya is. A karsztvizes pótlást a tárca elvetette, mivel az mindössze egyetlen centiméterrel emelte volna meg a vízszintet, ami az ivóvízbázis feláldozásával felelőtlen lépés lett volna. Jelenleg a Dunából történő vízátemelés sem reális alternatíva, hiszen ehhez hiányzik a megfelelő csővezeték-hálózat, a nyitott elvezetés a párolgás miatt hatástalan lenne, ráadásul az alacsony dunai vízállás mellett a Paksi Atomerőmű hűtésének biztosítása minden más igénynél előbbre való. A tartós megoldást a téli és a tavaszi csapadék megtartása jelenti majd. A minisztérium szakemberei jelenleg egy tizenkét pontos intézkedési csomagon dolgoznak, amely a meglévő víztározók helyzete mellett a tisztított szennyvíz újrahasznosításának lehetőségeit is vizsgálja. Tervben van egy magasabb szintű jogszabály, a Velencei-tó-törvény megalkotása is, amely gátat szabna a tókörnyék további beépítésének. Ennek szellemében a kormány már le is állította a NER-közeli Fiatalokért Központ sukorói kiemelt beruházását , amelynek keretében egy négyszáz lakásos ifjúsági falu is felépült volna. A környék eleve túlépített, így egy ekkora projekt vízigénye végzetes csapást mért volna a tóra. A helyzet rendezését nehezíti az elmúlt időszak mulasztásainak sorozata. Miközben az előző kormányzat idején 51 milliárd forintból épült fel egy víz hiányában aligha használható kajak-kenu akadémia a parton, a korábban beharangozott, majd tíz évre titkosított, negyvenmilliárd forintos vízpótlási tervnek egyszerűen nyoma veszett. A tárca átadás-átvétele során a minisztérium iktatórendszerében semmilyen adatot nem találtak erről a dokumentumról, miközben a helyi civileket és az önkormányzatokat az elmúlt években teljesen kizárták a tó jövőjét érintő döntéshozatalból. Bögi Viktória hangsúlyozza, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztérium a kormány lelkiismereteként kíván fellépni a több mint másfél évtizedes elhanyagoltság után. A Gajdos László vezette tárca konstruktív kapcsolatra törekszik a többi minisztériummal. A gazdasági vezetés támogatja a környezetvédelmi előírások szigorú betartatását a nagyipari beruházásoknál, így például az akkumulátorgyárak esetében is, míg a Bóna Szabolcs vezette agrártárcával folyamatos az egyeztetés a természet- és állatvédelmi, valamint a vadászati kérdésekben. Az államtitkár szerint a jogszabályi keretek megteremtése mellett a társadalmi szemléletformálás a legfontosabb feladat, hiszen a klímaváltozás és a súlyosbodó aszályok miatt alapjaiban kell megváltoztatnunk a vízgazdálkodási és vízfogyasztási szokásainkat, kezdve a saját környezetünkben megvalósítható esővízgyűjtéssel.